Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

2. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK FOKOZÁSA

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt-jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről;

az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban készített monográfia az ipari létesítmények szennyvízkezelésének helyeztéről;

a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok;

a helyszínen végzett felvételek útján nyert adatok;

a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban, az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatot, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihatásait is.

A keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei is számok alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város és községrendezésá regionális és közműves!tési (vízellátás-csatornázás) tanulmány, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyerték. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az: előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerüllek kidolgozásra.

A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni.

— A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területen a szennyvízcsatorna hálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A településeken és ipartelepeken minél kevesebb de nagykapacitású szennyvíztisztító telepet kell létesíteni.

— A házi és ipari szennyvízkezelés együttes, illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az: egymáshoz közelfefcvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad alkalmazni.

— Törpevízműves és közkutas településeknél a közintézmények szennyvíz elvezetését lehetőleg a lepülés végleges közműrendszerébe beilleszkedve kell megvalósítani.

— A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közcsatornákba bevezethetők legyenek.

— Üdülőhelyeken a szennyvízelvezetés különös körültekintéssel valósítható meg.

— Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásá- nak a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása.

— Adottságok esetén több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és befogadóba való vezetéséről kell gondoskodni.

— Ahol a szennyvizeknek ipari vagy mezőgazdasági célokra való felhasználására adottságok vannak, továbbá az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen célokra való felhasználására törekedni kell.

— Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket helyszíni adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített, vagy létesítendő berendezésben kell hatástalanítani.

— A nagyabb községek sűrűbben települt központi részét, ha ez gazdaságosnak mutatkozik, közcsatornával kell ellátni.

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZASÄVAL KAPCSOLATBAN A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELMÉBEN

A vízügyi igazgatóság javaslataival és szaktanácsaival segíti és helyes irányba tereli a tanácsi szervek tevékenységét a csatornázási, szennyvíztisztítási beruházásoknál. Feltárja az együttműködési lehetőséget a különböző minisztériumokhoz tartozó beruházók között és ezáltal népgazdasági szempontból jelentős megtakarítás érhető el.

Vízjogi engedélyezés alkalmával a VÍZIG az OKI, az OMMI és a KÖJÁL szakvéleménye alapján gondoskodik arról, hogy az engedélyezett mű a kellő tisztítási fokot biztosítsa.

A Magyar Országos Horgász Szövetség tagtársai révén felfedi a felszíni vizeket szennyező gócokat és felhívja a figyelmet annak megszüntetésére.

A VÍZIG és a KÖJÁL is ellenőrzi az üzemelő szennyvízelvezető és szennyvíztisztító berendezéseket. A felfedett hiányosságok megszüntetésére kötelezi az üzembentartót.

202