Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Hévíz-páhoki csatorna A területen ered, 350 napos tartósságú kisvízho- szempontjából végig az elfogadható (II.) kategóriába esik. Szennyezője Hévíz fürdő nem kielégítően tisztított házi szennyvize. Hévíz szennyvize ilymódon közvetve a Balatonba jut. A városi szennyvíz szennyvízöntözéses hasznosításával a Balaton a szennyvíztől tehermentesíthető. Principális csatorna A területen ered, 350 napos tartósságú kisvízho- zama a Murába ömléskor 0,18 m3/sec. Szennyezett- ségi állapota: Nagykanizsáig 02 fogy. és BOI5 alapján tiszta (L), Kanizsától a szennyezett (II.) kategóriába kerül. Egyetlen nagy szennyező forrása Nagykanizsa város 11 100 m3/nap 130 mg/1 02 fogyasztású házi és ipari eredetű szennyvize. Szennyvíztisztító berendezés korszerűsítése után várható, hogy az elfolyó víz 30 mg/1 0 2 fogy. alatt lesz. A Principális- csatorna szennyvízzel tovább nem terhelhető. Dráva A 350 napos tartósságú kisvízhozam a területre érkezéskor és a terület elhagyásakor 278 m3/sec. A területre eső szakasza 02 fogyasztás és BOIg alapján egyaránt az elfogadható kategóriába tartozik. Egyetlen szennyező forrása: Mura (1. ott). Köbméterenként 4 g 02 fogyasztással és 5 g BOIs-tel terhelhető. Mura Területre érkezéskor és a Drávába ömléskor 350 napos tartósságú kisvízhozama 70 m3/ sec. Hazánkban 02 fogy. alapján a szennyezett (II.) kategóriából érkezik Grác város szennyvizének hatására. További szennyeződés a Cserfán és a Kerkán keresztül éri a nagylengyel! és lovászi kőolaj vállalatok szennyező hatására. Tovább nem terhelhető. * * * A Zalaegerszeg városi szennyvíztisztító berendezésből elfolyó szennyvíz a Zalát még 10 km-rel lejjebb is alkalmatlanná teszi fürdésre. A Principális csatorna Nagykanizsától a Mura folyóba való beömléséig szennyezett a nagykanizsai ipari üzemek és a városi szennyvíztisztító telepről elfolyó víztől. A halak kipusztultak. A Zala és Vas megyei KÖJÁL jelentése szerint olyan megbetegedések, melyet szennyezett-vizek okoztak, nem mutathatók ki. Hévíz községi szennyvíztisztító berendezés a túlterhelés miatt nem tudja a szennyvizeket megtisztítani. A nyári időszakban a szennyeződés még fokozódik, így a befogadó Öberek-csatoma erősen szennyezett, időnként hígítás nélküli szennyvizet szállít. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kommunális és ipari szennyvizek elvezetése, kezelése és elhelyezése évtizedeken át elhanyagolt, másodrendű feladat volt. Az állandóan fejlődő ipar és a nagyobb településekbe koncentrálódott lakosság szennyvízkibocsátása egyre jobban elszeny- nyezte élővízfolyásainkat. A befogadóba tisztítatlanul bevezetett ipari és kommunális szennyvizek miatt az ország némely területén jelenleg már gyakran mutatkoznak nehézségek az ipari vízellátásban, halastó-tápvíz és öntözővíz szolgáltatásban. Egyes helyeken a parti szűrésű és ásott kutak vize is elszennyeződött. Sorozatos és ismétlődő halpusztulások, egyes vízfolyások sport- és fürdési célokra való használhatatlansága, ezek élővizeink elszeny- nyeződésének jellemzői. A városok és nagyobb települések egy része rosszul, vagy egyáltalán nem csatornázott: ezek némelyikében időnként közegészségügyileg tűrhetetlen állapot uralkodik a szennyvizek nem megfelelő levezetése, illetve tisztításának hiánya miatt. Településeink csatornázása és szennyvíztisztítása kapcsán súlyos elmaradottságot kell felszámolni. A közműves ivóvíz ellátottság mögött (bár ennek mértéke sem kielégítő) messze elmarad a csatorna- hálózattal ellátott lakosság létszáma. Az ország lakosságának mindössze 21,6%-a lakik csatornahálózattal ellátott területen, ugyanakkor szennyvíz- tisztításban csak 4,2% részesül. Szennyvízmennyiségben kifejezve a csatornahálózatok által levezetett szennyvizeknek (1 187 000 m3/nap) 11%-a kerül bizonyos mértékű tisztítás alá. A szennyvíz- tisztító berendezések túlnyomó része korszerűtlen és túlterhelt. A tisztítási hatásfok általában nem kielégítő. A TVK területén a csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 7%, mely jóval az országos átlagérték alatt van. Szennyvíztisztításban részesül 5,2%. Tisztítatlanul a befogadókba bocsátott szennyvízmennyiség 1 610 m3/nap, melyhez azonban még hozzájárulnak a jelentős mennyiséget képviselő, nem megfelelő mértékben tisztított szennyvizek is. Az ipari szennyvizek tekintetében, ha lehet még kedvezőtlenebb a helyzet. Országos viszonylatban az iparilag szennyezett vízkibocsátás nagysága 13,3 m3/sec (1 152 000 m3/nap), ennek 43%-a káros (mérgező, kátrány-fenol, lúgos, savas, magas lebegő- és szervesanyag tartalmú, stb.) szennyvíz. Az ipari szennyvizek 35%-a minden tisztítás nélkül kerül a befogadókba, 16%-át pedig kommunális csatornahálózatokba vezetik be. Ipari szennyvíz- tisztító berendezésekben kezelik a fennmaradó 49%-ot kitevő mennyiséget, melynek több mint kétharmada azonban csak részleges tisztítás alá kerül. Az ipari szennyvíztisztító berendezések túlnyomó része erősen túlterhelt, korszerűtlen technológiával működik, a tisztítási hatásfok többnyire nem kielégítő. Meg kell jegyezni, hogy a kender- és cukorgyárak szennyvíztisztításának jelenlegi módszere, a tá200
