Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
vei együtt) 68,6 km, melyből 37 km a szennyvíz, a többi a csapadékvíz levezető csatorna. A területen 49 db szennyvíztisztító kisberendezés található, melyek 910 m3/nap házi szennyvizet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondatlan vagy egyáltalán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 25 050 m3/nap: ennek a mennyiségnek 53%-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek, stb.). Az összes vízkibocsátás 50%-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges ill. teljes tisztításra, 7%-át kommunális hálózatba vezetik be, 43%-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 0,1 m3/sec (8490 m3/nap) jut a befogadókba minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, cián, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú, stb.) mennyisége 4 950 m3/nap, ennek azonban mindössze 17%-át hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Az ipari létesítmények lakótelepein a csatornahálózattal ellátott lakósok száma 2 940 fő, a levezetett szennyvíz mennyisége 480 m3/nap. Délnyugat-Dunántúl területén (a Zala és Mura vízgyűjtőjén) csupán két település van, mely központi vízellátással rendelkezik, Nagykanizsa és Zalaegerszeg. Ezen kívül a Kőolajfúrásá Tröszt lakótelepei vannak még ellátva lakásba bevezetett vízzel. Nagykanizsán 26 500 fő, Zalaegerszegen 6 700 fő, Zalai Kőolajipari Vállalat, Budafai Kőolajtermelő Vállalat, Lovászi Kőolajtermeiő Vállalat, Nagylengyeli Kőolajtermeiő Vállalat, Bázakerety- tyei Kőoajtermelő Vállalat lakótelepein 3 000 fő, összesen 36 200 fő van központi lakásba bevezetett vízzel ellátva. Ez a terület lakóinak 12%-a. Szennyvízcsatorna szintén csak ezeken a helyeken van. Szennyvízcsatornázással ellátott területen 23 050 fő lakik, ebből csak kb. 20 000 fő szennyvize kerül a csatornahálózatokba. Ez a terület lakosadnak 6%-a. A központi vízművek által szolgáltatott víz 73%-a a csatornahálózatba kerül. A közcsatornával elvezetett szennyvíz 7%-a ipari és 93%^a házi jelegű. Az ipari üzemek közcsatorna hiányában a szennyvizek elvezetését jórészt önállóan oldják meg. 1.211 Központi csatornaművel ellátott települések Nagykanizsa A város első csatornaművé 1916—17-ben készült el a honvédkórház ellátására (biológiai tisztító- berendezés), 1921-től a honvédkórház megszűnt és lakóteleppé alakult át. A szennyvíztisztító berendezés 1932-ig jól működött, jelenleg már nem üzemel. 1929-ben épült meg a város egyesített rendszerű, 24,1 km hosszú csapadék- és szennyvíz együttes levezetésére szolgáló csatorna hálózata. 5 db helyi átemelőtelep segítségével jut a szennyvíz a főgyűjtőbe. Csatornahálózattal ellátott la- koslétszám 15 680 fő. A szennyvizek tisztítását 9 db 1 000 m3-es földoldómedence végzi. A tisztított vizet átemelő berendezés juttatja a Dencsár csatornába. Eső esetén a szennyvíz négyszeresén felüli csapadékmennyiség záporkiömlőkön keresztül nyílt árokba jut, és onnan kerül a Dencsár csatornába. A tisztítás foka nagyon rossz, mivel a medencékben csak kismértékű ülepítés történik. A napú szennyvízkibocsátás 4 600 m3, a telep kapacitása 3 000 m:l. A közcsatornába jutó szennyvíz 36%-a ipari eredetű. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 6 500 m3/nap: ebből 5 200 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 170 m3/nap mennyiséget részletesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem ki elégítő. A kibocsátott 1 480 m3/nap káros szennyvizet nem hatástalanítják. Befogadó a Principális csatorna. A közesatomahálózatba 1 680 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. A nagykanizsai üzemek egy része nem csatornázott területen helyezkedik el. Az Üveggyár, a Kőolajipari Fúró Vállalat, az Ásványolajipari Gépgyár, az Építőipari Vállalat, a Terményraktározási Vállalat és az Erdőgazdaság tisztítatlanul nyílt árokba bocsátja ki szennyvizeit. Ennek mennyisége kb 1 000 m3/nap. Központi csatornamű létesítésének gondolata már felmerült. Az üveggyár megépítette a saját szennyvizeit tisztító berendezést, de az műszaki hiba miatt nem üzemel. 1.212 Kis csatornaművel ellátott települések Zalaegerszeg A város szennyvíztisztítása még megoldatlan. 1928—29-es években zárt csapadékvízelvezető csatorna épült, melybe sok épületből belevezetik a szennyvizet. Egy-két kivételtől eltekintve a szennyvizek tisztítás nélkül kerülnek a csapadékvíz-csatornába, onnan nyílt árokba, majd a Zalába. A csa- padékvízcsatoimába engedi szennyvizét a Megyei Kórház, az I. és II. bölcsőde, az Egészségház, a leány- és fiú diákotthon, csecsemőotthon, rendelő- intézet. Ülepítésen kívül egyéb tisztítást nem végeznek. Több nyílt árok is vezet a városon keresztül, melybe tisztítás nélkül bocsátják be a szennyvizeket, és míg a Zalába jutnak, fertőzik a város levegőjét. 1959-ben elválasztó rendszerű csatornahálózat építését kezdték el. Ugyanakkor ideiglenes jellegű tisztítótelepet építettek, mely egy átemelőből és három földből készített oldómedencéből áll. A tisztítótelep kapacitása 150 m3/nap. A csatornázott területen 3 730 fő lakik, de ebből csak 1 500 fő (a város 7%-a) szennyvize van a csatornahálózatra kapcsolva, melynek hossza 8,7 km .A tisztítótelep rosszul működik. A csatornahálózat talajvízben fekszik, és rossz kivitelezés miatt kb 100 m3/nap talajvíz jut a csatornába, feleslegesen terhelve a tisztító- telepet. A zalaegerszegi vízmű által szolgáltatott víznek 26%-a jut közcsatornába. A szennyvízcsatorna 200 m3/nap, a 21,4 km hosszú csapadékcsatorna pedig kb 1 000 m3/nap szennyvizet szállít a Zalába. Ide engedi ülepített szennyvizét a Megyei Kórház, az 198
