Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
6. Szajki, 7. Nagyhorváti, 8. Sávolyi, 9. Mikesszéplaki. 2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÄK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A járulékos haltenyésztésre felhasznált tározók öntözővíz biztosítására készültek, így azok építési sorrendjét az öntözéseknél ütemeztük és ugyanazt a sorrendet vettük át. 1. Pölöskei tározó, 2. Szepetneki tározó, 3. Pórszombati tározó I., 4. Pórszombati tározó II., 5. Iborfai tározó, 6. Becsehelyi tározó I., 7. Becsehelyi tározó II., 8. Kozmadomjai tározó, 9. Petőmihályfai tározó, 10. Tótszentmártoni tározó, 11. Neszelei tározó, 12. Bődéi tározó, 13. Barlahidai tározó, 14. Babosdöbréti tározó, 15. Mikekarácsonyfai tározó, 16. Egeraracsai tározó, 17. Semjénházai tározó, 18. Budafai tározó. A Délnyugatdunántúli TVK területén mutatkozó vízhiányra való tekintettel valamennyi tározó 1980- ig épül meg. A szennyvizes tógazdaságok kiépítésére a csatornahálózat üzembehelyezésétől függően 1980 után kerül sor. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése 3.11 A TERMÉSZETES VIZEK HALÄSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 3.12 A TÓGAZDASÁGI HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE Bár a fejlesztés mértéke kicsi, mégis jelentős olyan szempontból, hogy a lakosság ellátását segíti elő, ugyanis a területen lévő nagy tógazdaságok a Halgazdasági Tröszt kezelésében vannak, és a halhúshozamot Budapestre és exportra szállítja, így a lakosság szükségleteit csak a kis halastavak hozamából lehet kielégíteni. 3.13 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS Értékelése 3.131 A tározók járulékos haltenyésztésének értékelése Az öntözővíz biztosítására készített tározók költsége elég magas, és a járulékos haltenyésztés amellett, hogy elősegíti a lakosság jobb ellátását halhússal, a tározók gazdaságosságát is megnöveli. 3.132 A rizstelepek járulékos haltenyésztésének értékelése 3.133 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának értékelése A szennyvizek tógazdasági hasznosítására hazai tapasztalatok még nincsenek. Terv már készült Nagykőrös és Tata szennyvizeinek halastavi fel- használására, különböző okokból építésükre sor még nem kerülhetett. A nagykanizsai és zalaegerszegi szennyvizes tógazdaságok létesítésére csak rendkívül kedvező hazai tapasztalatok után kerülhet sor, mert mindkét város mellett rendkívül nehezen biztosítható terület a halastavak részére. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vizsgált területen a továbbfejlesztésnek lehetőségei nincsenek, a továbbiakban csak a meglévő halastavak hozamának növelését lehet célul kitűzni. Ezért olyan kutatásra és szakember képzésre van szükség, mely azt a célkitűzést hivatott előmozdítani. 181