Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

VII. FEJEZET Halászati vízhasznosítás i. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböz­tetünk meg. Az első időszak határa 1960 december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elha­tárolja a múltat. A második időszak 1961-től 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldol­gozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehe­tőségek. 1.1 A témakör ismertetése A halászati vízhasznosítás címén, a halászat há­rom főbb ágazatával: a természetes vizek halá­szatával, a tógazdasági, valamint a járulékos hal­tenyésztéssel foglalkozunk. A halászati vízhasznosítás feladata kapcsolódik a VI. Öntözéses, IX. Települések, ipartelepek csa­tornázása és a vizek tisztaságának védelme, to­vábbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasz­nosítása című fejezetekhez. A természetes vizeink hasznosítása a halászat­ból, a halállomány növeléséből és a meglévő hal­állomány védelméből áll. A halászat — mint e tevékenység üzeme — ma­gából a halfogásból, és azt megelőző belterjes üze­melésből, előkészítő tenyésztési munkából és az azt követő raktározási, szállítási és értékesítési tevé­kenységből áll. A halállomány növelése az ivadékok kihelyezé­séből áll. Az ivadékot ívó-, és ivadéknevelő tavak­ban állítják elő. A meglévő halállomány védelme az egyéb víz- használatokkal és a fogási renddel áll összefüggés­ben, melyhez a minimális élővíz mennyiség, illetve vízmélység és vízminőség követelménye járul. Tógazdaság alatt az olyan mesterséges halasta­vakból álló gazdasági egységet értjük, ahol terv­szerű és belterjes haltenyésztés folyik, és ahol en­nek a vízgazdálkodási feltételei biztosítottak. A tógazdaságainkban tenyésztett halfajta a ponty, ezenfelül beszélhetünk még pisztrángos tó­gazdaságokról is. A tógazdaságok műszaki megoldásukat tekintve lehetnek körtöltésesek, völgyzárógátasak és hossz- töltésesek. A körtöltéses halastavaknál a kijelölt területet töltésekkel zárják körül. A tó feltöltéséhez szük­séges tápvizet a víznyerés helyéről tápcsatornával szállítjuk a tóba és mikor az már feleslegessé vá­lik a lecsapoló csatornán vezetjük el. Síkvidéken körtöltéses halastavakat építenek. Völgyzárógátas halastó kisebb vízfolyások völ­gyének elzárásával létesül. Ezeknél a halastavak­nál a nagyvizek lebocsátását árapasztók biztosít­ják. Völgyzárógátas halastavat domb- és hegyvidéken létesítenek. Hossztöltéses halastónak nevezzük valamely ki­sebb vízfolyás egyik oldalán hossztöltéssel létesí­tett halastavat. Hossztöltéses halastavat domb- és hegyvidéken építenek. A tógazdaságnak három főbb típusát különböz­tetjük meg: tenyésztő, termelő és tározó tavak. A tenyésztő tavakban folyik a piacon értékesítés­re kerülő halak tenyésztése. A tároló tavak kisebb földmedrek, amelyek­ben egyrészt a piacra kerülő halakat elszállításig tárolják, másrészt a tenyészanyagot átteleltetik. Újabban az egyes termelő tavakat is felhasznál­ják átteleltetésre. A tavak főbb tartozékai a töltések, a töltések hullámzás elleni védelmét biztosító művek, a víz beeresztésére és lebocsátására szolgáló (barát) zsi­lipek. az ezekhez csatlakozó tán- és lecsapoló csa­tornák, a közlekedést biztosító hidak, átereszek, továbbá bárkázó zsilipek, bekötőutak, gazdasági vasutak és távvezetékek. A tógazdaságokhoz tarto­zó magasépítmények: a raktár, műhely, istálló, munkásszállás, őrház, iroda- és lakóépület. Járulékos haltenyésztésnek nevezzük azt, ami­kor az egyéb létesítmények a főbb célkitűzés mel­lett haltenyésztést is folytatnak. Ilyen pl. az ivó-, ipari-, öntöző- és belvíz tározókban, rizsföldeken 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATÁNAK MŰLTJA ÉS JELENE Területünkön számottevő halászatot természetes vizeinken nem folytattak és nem is folytatnak. El­enyésző halászatot a Zalán folytattak és folytatnak ma is. 1.22 a tógazdasági haltenyésztés műltja ÉS JELENE A kiváló domborzati és éghajlati viszonyokkal rendelkező Zala és Somogy megye területe a leg­23 2 TVK 177

Next

/
Thumbnails
Contents