Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az öntözési módok szerinti megoszlást az alábbi táblázat részletezi: Hektárban Jel Megnevezés Felületi v. altalaj Esőszerű hordozható összesen DR K/5—1. Mura közvetlen 980 650 1 630 DRK/5—2. Kerka 1 160' 7 290 8 450 DRK/5—3. Mura mellékvíz! 100 3 300 3 400 Mura vízgyűjtője összesen: 2 240 11 240 13 480 DRK/5—4. Kisbalaton déli med. 3 600'* — 3 600 DRK/5. összesen: 5 840 11 240 17 080 * Altalaj öntözés. A meglévő 103 ha felületi öntözés, tehát a teljes távlati felületi öntözött terület 5 934 ha. A beruházási költség és a gazdasági mutatók alakulása a következő: Jel Megnevezés Beruházási költség millió Ft Fajlagos beruházás Ft/ha j Jövedelmi mu tató DR K/5—1. Mura közvetlen 6,40 3 920 0,45 DRK/5—2. Kerka 84,56 10 000 0,16 DRK/5—3. Mura mellékvíz! 125,49 10 000 Mura vízgyűjtője összesen: 125,49 10,070 DRK/5—4. Kisbalaton déli med. 23,13 6 420 0,19 DRK/5. összesen: 148,62 8 700 0,19 A területből Somogy megyében Vas megyében Zala megyében fekszik. 1900 ha 1 440 ha 13 740 ha A teljes fejlesztésből 1980-ig 10 110 ha-t tervezünk berendezni. A Kis-Balaton déli medencéjének berendezését előirányoztuk, azonban meg kell ehhez jegyezni, hogy ezen a területen a vízrendezés megoldása döntő alapfeltétel, és itt a lápterület hasznosításának egyéb irányaival a fejlesztést ösz- sze kell hangolni (tőzegkitermelés). Az 1980 utáni fejlesztés csak a balatoni vízpótlás megvalósítása után lehetséges. Csőkutas öntözés A területen felszínalatti vízből csak jelentéktelen öntözés lehetséges. A 600 ha csőkutas öntözés szétszórtan, kisebb hordozható berendezésekkel üzemel. Beruházási költsége 2,46 millió Ft, fajlagos költsége 4100 Ft/ha, jövedelmezőségi mutatója: 0,30. Az ismertetett öntözések évi vízigénye 47,52 millió m3 évi átlagos vízsugárban 4,49 m3/sec. júliusi vízsugárban 5,26 m3/sec. Ebből a vízmennyiségből tározással tervezünk biztosítani 30,08 millió m3-t. A vízigény részleteit a 2. táblázat tartalmazza. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és indokolása A terület öntözései közül először a Principáliscsatorna mellettieket és a csőkutas öntözéseket javasoljuk kiépíteni. Ezután a gazdaságosan kiépíthető tározók megépítésével és a kis-balatoni terület öntözésével fejleszthetjük a terület öntözéses kultúráját. Ezeknek a területeknek a kiépítése a mezőgazdaság fejlesztési célkitűzéseivel, az állat- tenyésztés és gyümölcstermelés fejlesztésével szoros összhangban van. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Bár a vizsgált terület az ország legcsapadékosabb vidékére esik, a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy 10 éves periódusonként 3—4 év általában száraz, 4—5 évben a csapadék eloszlása nem megfelelő és csak 1—3 évben nincs szükség az öntözésekre. Bár ezek szerint az öntözések nincsenek teljes mértékben kihasználva, meg kell állapítani, hogy az öntözés gazdaságos, mivel a 7—9 évenként kieső termés veszteségeihez viszonyítva a beruházás hatékonynak bizonyul. A zöldségkertészetek öntözésével lehetővé válik a lakosság jobb ellátása, és emellett a konzerviparra és az exportra is jelentős kihatása van. A zalai dombvidék gyümölcsöseinek öntözése elsősorban az exportra van kihatással, de a lakosság jobb ellátásával hozzájárul az életszínvonal emelkedésének lehetőségeihez. Végül a szántóföldi takarmánynövények és rétlegelők öntözésével az állattenyésztő profilú vidék növekedő állatállományának takarmánybázisát lehet minden időben biztosítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az öntözésfejlesztés érdekében a vizsgált területen elsősorban a csőkutas öntözésekhez kell a felszínalatti vízkészletet feltárni a Mura völgyében, ahol az összefüggő töltés kiépítése esetén költséges vízkivételi műveket kell létesíteni. Ezen felül az Őrség talajának megjavítása után kísérleteket kell végezni az öntözésre, ami ezeken a területeken fokozza az öntözésfejlesztés lehetőségeit. 173
