Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
nek. A nagyüzemi gazdálkodás megvalósítható és biztosítani fogja az itteni, viszonylag nagyszámú lakosság biztos megélhetését. A talaj javításával és művelésével kapcsolatos feladatok a következőképpen csoportosíthatók: aj A területen 31 200 ha-on kell elvégezni a mélylazítást. Egy mélylazító ekével 1 200 ha terület művelhető meg. b) A tájon 30 300 ha olyan talaj van, ahol a mélydrénezést is alkalmazni kell. A homogén kötött talajok esetén a vakonddrénezés is jó eredményt adhat, de a változó összetételű talajok esetén égetett agyagcsövet kell alkalmazni. Az ilyen jellegű talajok szétszórtan mintegy 20 000 ha-t tesznek ki a területen. ej A szántást minden évben altalaj-lazító ekével kell elvégezni 30—35 cm mélységben. d) A drénezett és mélylazított területeken a nyílt árok-hálózatot is egyidőben el kell készíteni a nagyüzemi tábláknak és a drének hosszának meszezésé- ről. ej A mechanikai talaj javítási munkálatokkal párhuzamosan gondoskodni kell a területek meszezésé- ről. A mélylazítás költsége 1000 Ft/ha, a vakonddrénezés költsége 1200 Ft/ha, a vízrendezés költsége 1000 Ft/ha. A drénezés (égetett agyagcső) 20 000 Ft/ha, a magas agyagcső ár miatt. Az országban egy vállalat (téglagyár) átállításával ez az anyagár lényegesen csökkenthető lenne. A munkák megfelelő gépesítése és csökkentett alagcső ár mellett 13—14 000 Ft/ha körül alakulna ki az egységár. A szántást egyébként is el kell végezni, így annak költségeivel és a meszezéssel nem számoltunk. A vakonddrénezést csak mélylazítással lehet együtt alkalmazni. Vízrendezésre (nyílt árokhálózat létesítésére) mindkét esetben szükségünk van. Egy ha terület rendezési költsége tehát 2 000 Ft, vagy 3 200 Ft. A Keszthelyi Akadémia kísérleti eredményei azt bizonyítják, hogy ezen a területen hektáronként a bruttó termelési költség 8500—10 000 Ft-ot eléri. Az eddigi 7—9 q/ha gabonatermések 23—25 q/ha- ra emelkedtek. Ez is bizonyítja, hogy ezek a beruházások rövid időn belül megtérülnek. 3.32 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI KERETTERVE A vízmosások a területen a Zala Zalaszentgrót alatti, a Szévíz a Foglár és a Principális-csatorna Nagykanizsa feletti mellékágain alakultak ki. A bőséges csapadék következtében ezek a vízmosások bokrokkal, fákkal benőttek, de ennek ellenére a vonalerózió nem szűnt meg. A vonalerózióból eredő hordalék az alsó kisesésű szakaszon rakódik le. Ennek következtében ezeknek a vízfolyásoknak az alsó szakasza függő medrű. Az ilyen jellegű vízmosások megkötését sikeresen erdészeti módszerekkel nem lehet megoldani. Ezek megkötése kőgátakkal, széles vízmosások esetén földgátakkal történik. A vízfolyások rendezésével kapcsolatos eséscsökkentő fenéklépcsők költségeit a kisvízfolyások költségeiben szerepeltettük. Itt csak a vízmosáskötőgátak költségei szerepelnek. Tapasztalati adatok alapján a 2—3 m-es kőgátak a járulékos munkával együtt 80 000 Ft-ba, a földgátak 5—6 m3/s. max. víz esetén 120 000 Ft-ba kerülnek. A kőgátaknál átlag 300 m3, a földgátaknál 1000 m3 földmunkával számoltunk. Földgátaknál 20 mJ beton és 30 m3 terméskővel, a kőgátaknál 80 ms terméskővel kalkuláltunk. 2. Zala a Zalaszentgróti szakasz torkolata alatt a Balatonig: Szentkirályi torrens 2 db 2 m kőgát Bakónaki patak 2 db 2,5 m kőgát 2 db földgát Újfalui patak 4 db földgát Zalacsányi patak 2 db 2,0 m kőgát Örvényes patak 3 db 2,0 m kőgát Kehidai patak 4 db földgát Kanizsai patak 3 db 2,5 m kőgát Bányavölgyi patak 2 db 2,5 m kőgát Zalaapáti patak 2 db 2,0 m kőgát 2. Zala a Válicka torkolat feleitől a Zalaszentgróti patakig a) Szévíz mellékágain: Csikvári torrens 2 db földgát Fuss patak 2 db 2,5 m kőgát Szenttamási torrens 3 db 2,0 m kőgát Alsóapáti torrens 3 db 2,0 m kőgát Lánzsás patak 1 db földgát Bükkaljai patak 2 db 2,0 m kőgát b) Foglár mellékágain: Laki patak 2 db 2,0 m kőgát Orbányosfai patak 2 db 2,5 m kőgát 1 db földgát Gyűrűs patak 2 db 2,0 m kőgát 3. Principális csatorna: Radai torrensek 2 db 2,0 m kőgát Kocorlaki patait 3 db 2,0 m kőgát Üjudvari patak 4 db 2,0 m kőgát 2 db 2,5 m kőgát összesen': 45 db kőgát 14 db földgát Ezeknek a vízmosáskötőgátaknak a megépítése szükséges ahhoz, hogy a területen a vonaleróziót megszüntessük és a befogadók gyors feliszapolódá- sát megakadályozzuk. A vízgyűjtő terület talajvédelmi rendezési keretterve az 1:1; 1,32; 2.11 és 2.12 alatt ismertetettek alapján készült. Részleteit a szövegvégi melléklet tartalmazza. A lejtőkategóriák elhatárolása az 1:100 000-es méretarányú — általában 20 m-es szintvonalakat tar158
