Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A vízgyűjtő területek talajvédelmi rendezésére szükség van, mert a talaj eróziós lepusztulása miatt az ország valamennyi lejtős területe állandóan károsodik. A lepusztulás mértéke azonban vízgyűjtőnként ill. azokon belül is — a természeti és hasznosítási viszonyoktól függően változik. A felszínre hullott csapadéknak jelentős hányada a hegy- és dombvidékeinken elfolyik. így kevesebb víz tárolható a talajban a növényzet számára (ezzel csökkennek a terméshozamok). A felszíni elfolyás keletkezése okozza a talajkárokat is. Az elfolyó csapadékvizek százalékos aránya (le- folyási tényező) vízgyűjtőnként igen eltérő lehet. A vízgyűjtők talajvédelmi rendezése elsősorban a mezőgazdaság fejlesztése kormányzati célkitűzéséhez kapcsolódik. A talajvédelem alkalmazásával növekszik a hegy- és dombvidéki üzemek termelésének gazdaságossága, az üzemek jobban megszilárdulnak, nő az árutermelés bázisa. Bőségesebb és állandóbb lesz az ország hasznosítható vízkészlete, csökkennek az állandó jellegű vízrendezési kiadások, megáll a talajok eróziós deflációs lepusztulása. Ha az elfolyást az elkerülhetetlen minimumra csökkentik és a csapadékvizeket a hasznosság határáig a helyszínen a talajba szivárogtatjuk — az egyéb feltételek biztosítottsága esetén — lényegesen növelhetjük a hegy- és dombvidékeken a mezőgazdasági termelés biztonságát és a termésátlagok (nagyjából 20—30%-kal) növelhetők. Ez a mezőgazdaság egyik nagy hegyvidéki fejlesztési tartaléka. 2. KISVÍZFOLYÁSOK ÉS VlZGYÜ ITÖTERULETUK RENDEZÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A területen az elmúlt időben sajnos tudományos kutatások csak elvétve folytak, sőt adatgyűjtések is csak szórványosan. Említésre méltó ezek közül Kenessey adatai a lefolyási tényezőre és a vízhozamra. Ezt ma már csak körültekintéssel lehet alkalmazni, mert a területen olyan változások mentek végbe, amelyek a lefolyási tényezőt erősen befolyásolták. A terv készítésekor a vízhozamszámításoknál Csermák-féle képletet és grafikont használtunk. A Keszthelyi Akadémia 1954-ben megkezdte a vizsgálatokat több állami gazdaság területén, hogy a rétek lecsapolásának milyen termésnövelő hatása van. Ezek az eredmények a tervezés folyamán fel- használást nyertek. A métnékpusztai telepen az ún. őrségi kötött talajok megjavításának módjára kezdődőt meg a kísérlet. A területen ugyanis cca 61 500 ha ilyen terület van. A kísérletsorozatból azt az eredményt vonták le, hogy a területnek cca 50%- án vakonddrénezést és mélylazítást kell végezni, hogy a rossz vízgazdálkodású talajok megjavuljanak. A talajvédelmi munkák tervezése során elsősorban azokat a kutatási eredményeket használtuk fel, amelyeket az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Meliorációs osztályán 1959—61- ben értek el, a talajvédelem módszertani vizsgálata, valamint az üzemi kiviteli tervezés és a talaj- védelmi gyakorlati módszerek kidolgozása terén. A tervezés lejtőkategóriák alapján történt. A természetes lejtőkategóriák lehatárolását az erózióintenzitás, valamint a lejtők művelhetősége szerint végezték. A talajok eródálódási tulajdonságai laboratóriumi vizsgálatok, összehasonlítás és egyéb mérések, valamint megfigyelések alapján határozták meg. A talajok és a növényzet együttes eróziós ellenállását, a tervezés, valamint a végrehajtás módszertani céljait, helyszíni mérések, vizsgálatok és adatfeldolgozás alapján állapították meg. Az eróziótól mentes terepszakaszt megállapították az agronómiái védekezés gyakorlata, valamint a műszaki védekezés mértékének megállapítása céljából. A vetésszerkezet a növényi kultúrák csoportos meghatározásával (azok talajvédelmi értéke szerint) történt. A tervezésnél felhasznált további segédletek a következők voltak: Kreybig Lajos l:25 000-es méretarányú átnézetes talaj ismereti térképlapjai; Stefanovits Pál és Szűcs László genetikus talajtérképe; Matyasovszky Jenő, Stefanovits Pál és Duck Tivadar eróziós talajtérképe; Babos Zoltán összeállítása a mértékadó csapadékokról. A művelési ág megoszlást (megyei és járási bontásban) az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal; a növénytermesztés adatait (az állami gazdaságok esetében megyei, míg a tanácsi szektor esetében a megyei és járási bontásban) a Központi Statisztikai Hivatal adta meg. A tervezés érdekében lényeges lett volna, hogy a terv megállapításait hazai talajvédelmi kutatási eredményekkel lehessen igazolni. Tekintettel arra, hogy a tudományos kutatás a talajvédelem gyakorlati kérdéseivel addig alig foglalkozott, elsősorban külföldi kutatási eredményekre, másodsorban pedig hazai megfigyelésekre és számításokra kellett támaszkodni. Lényeges megállapításhoz vezetett, hogy a hazai megfigyelések, számítási eredmények és tapasztalatok túlnyomóan megegyeztek a külföldi kísérletek eredményeivel. A hazai tudományos vizsgálatok főleg az alkalmazott kutatások területén hiányoznak. Ezért eze139
