Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A Rába-mente belvízrendszer öblözeteiben az említettekhez hasonló belvízhasznosítási lehetőségek nincsenek. A Szigetközi rendszer alsó öblö- zetében a Szavai-íőcsatorna útján töltik fel a Vámosi halastavat. 2.211 Belvizes területek rendezésének és belvízhasznosításának Keretterve A következőkben belvízrendszerenként, ill. öblö- zetenként ismertetésre kerülnek a rendezés okai, céljai, a rendezéshez fűződő népgazdasági érdek és a belvízi müvek távlati szerepe. A tervezés a leggazdaságosabb és a leghelyesebb elvi megoldásokat alkalmazza. A belvízhasznosítás lehetőségei mindenütt összhangban vannak a belvízrendezés kívánalmaival. 1. sz. Szigetközi belvízrendszer. Ebben a rendszerben a belvízrendezés fejlesztése során figyelembe kell vennünk, hogy a tervezett felső-dunai erőmű megépítésével — mivel az üzemvízcsatorna a Duna baloldalán halad — az egyes öblözefek belvízi viszonyai előnyösen változnak meg. Minthogy az erőmű üzemvízcsatornája a Duna baloldalán halad, a Szigetköz területén az állandó alacsony Duna-vízállás következtében talajvízcsökkenés fog előállni. Egyedül az „A” jelű Nováki belvízőblözet északi részében — az erőmű duzzasztóművé felett — lesz talajvízszint-növekedés. a) Szigetközi alsó öblözet Tipikusan szivattyúzott jellegű öblözet. Fejlesztésénél az OVF által jóváhagyott 100 1/s km2 fajlagos levezetendő vízmennyiséget vesszük alapul. A jelenleg meglévő gravitációs betorkollások elméleti maximuma nagyobb értéket ad ugyan, de mivel a szivattyúzott jellegű öblözetnél a levezetés árhullámok alkalmával megszűnik, ezért a szivattyúteljesítmény a mértékadó. Az öblözet főcsatornáját, a Szavai-főcsatornát a rész-megcsapolások elve alapján öt szivattyúteleppel szivattyúzzuk meg. Az ásványi szivattyútelepet 2,0 m3/s teljesítményre bővítjük, a patkány ősi szivattyútelep bővítés nélkül marad. A révfalui szivattyútelepnél beépítendő a II. szivattyúegység árvíz során elpusztult meghajtó motorjának pótlására egy db elektromotor A zámolyi szivattyútelep felújítandó és kibővítendő 3,0 m3/sec teljesítményre. A szavai meglévő szivattyútelepet elavult volta miatt újjá kell építeni. Az új telep a régi mellett kerül megépítésre, 4,0 m3/sec kapacitással, ami a 31,8 km2 vízgyűjtőre 125 1/s km2 fajlagos levezetést jelent. A véneki 0,6 m3/s ideiglenes szivattyúállás véglegessé épül át. Mártonházánál a révfalui teleptől távoli területek jobb víztelenítése érdekében új 0,5 m3/s-os szivattyúállás épül. A felsorolt szivattyútelepek és állások összes kapacitása a kiépítés után 14,3 m3/s, ami az öblözet területére vonatkoztatva 129 1/s km2 fajlagos levezetést jelent, illetve a szivattyúállások figyelmen kívül hagyásával 13,2 m3/sec-al 119 1/s km2 értéket ad. Ez a jelenlegivel szemben 19 1/s km2 teljesítménynövekedést jelent. A telepek építési költsége együttesen 17 750 mFt. Tervezzük 1 db csatomaőrház és szertár építését is Vámosszabadi körzetében, távbeszélő állomással felszerelve. A szivattyútelepekkel párhuzamosan 2 db osztóművet is meg kell építeni a Szavai főcsatornán. Ezek segítségével a főcsatorna vizét a mindenkori belvízi helyzetnek megfelelően leggazdaságosabban tudjuk levezetni. A zámolyi osztómű a Szavaá-főcsatomán a Zá- molyi-főcsatoma kitorkoüása alatt épül, hogy a felette lévő szakasz vízhozamát részben, vagy egészben a zámolyi zsilipre terelje, ahol sok esetben gravitációsan vezethető le akkor, amikor Patkányoson már szivattyúzással kellene átemelni. Az átépítendő szarkaági duzzasztó — Nagyba jcs mellett — a Szavai-csatorna vizét a Révfalui-főcsa- tornába tereli és juttatja a szivattyútelepre. Ezien felül belvízhasznosítási szerepe is van, biztosítja a Vámosi halastó feltöltését. Az öblözet főcsatornái közül bővítésre kerül a Szavai-főcsatoma 24,0 km hosszban, 115 745 m3 földmunkával. A Révfalui-főcsatoma bővítése 9,74 km hosszban 25 978 m3 földmunkát jelent. Ebbe a csatornába kötjük be a Remencei-csatomát is, így a révfalui szivattyútelep hatósugara a Bácsai-csatomára is kiterjed, ezzel a bácsai zsilipnél szivattyúállás létesítése feleslegessé válik. A II. és III. kategóriában 10, ill. 12 km hosszú új csatornahálózat építése tervezett, 110 000 m3 földmunkával. A főcsatornák bővítése, valamint az új csatornák tervezése 100 1/s km2 fajlagos levezetésre történik. A fejlesztés munkáiból már a II. ötéves tervben befejeződik a Szavai- és Révfalui-csatornák bővítése és a révfalui szivattyútelep második gépegységének beépítése. Erre az időszakra lett betervezve a Zámolyi osztómű és a csatornaépítések. A III. ötéves terv időszakában a zámolyi és szavai új telepeket és a szarkaági duzzasztót kell megépíteni és a véneki szivattyúállás épületét állandó jellegűvé átépíteni. Ekkor épülne meg a márton- házi 0,5 m3/s szivattyúállás és a vámosszabadi csatomaőrház, s raktár is. A mellékcsatomák elmaradt része 1970-ig szintén megépül. Tervezett munkamennyiségek és költségek: Földmunka 251 700 m3 9 010 millió Ft 3 db szív. tp. 2 db duzzasztó, 6 áteresz 3750 m3 beton 17 754 millió Ft 1 db őrház raktárral 1 db belvízvéd. gépraktár 950 millió Ft összes költség: 30 315 millió Ft A tervezett fejlesztési munkák eredményeképpen várható, hogy az öblözet belvízkárai, melyek pl. az 1926. évben a belvízártér 80%-át érintették, minimumra fognak csökkenni. b) Zsejkei öblözet Gravitációs jellegű öblözet, bár szivattyútelepe is van. A fejlesztés során a belvízrendezés elvi meg167
