Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
rendezésére vonatkozóan külön egyezmény megkötése szükséges. f) Ivó és ipari vízellátás tárgyában a békeszerződés utáni határügyeket rendező szerződés és az 1956. évi Egyezmény intézkedik. Sopron város vízellátásának biztosítása érdekében Ausztria biztosítja, hogy a vízmű védterületé- nek osztrák részére nézve a mindékor érvényes osztrák törvényeket alkalmazza, továbbá a város ivóvízellátásához a mindenkori törvényeiben meghatározott kedvezményeket is biztosítja. Kőszeg város vízellátása érdekében Ausztria megengedi az Irottkő északi lejtőjén eredő Hétforrás vizének Rőtfalva község területén át Kőszegre való vezetését, továbbá biztosítja a mindenkori törvényeiben biztosított vonatkozó kedvezményeket. Magyarország ez ideig a fenti kedvezményekkel nem élt. g) Szennyvízelvezetésre és a vizek tisztaságának védelmére az 1956. évi Egyezmény tartalmaz intézkedést. A két Fél közös tárgyalásai során erre vonatkozó konkrét kérdés még nem merült fel. Osztrák területről ez ideig csak a Pinkán érkezik jelentősebb textilgyári szennyeződés. Viszont a jövőre vonatkozóan szüikség'es, hogy a határt metsző vízfolyások természetes kisvízihozamai, melyet a vízfolyások mentén feljebb fekvő állam egy harmadán ál többel nem csökkenthet, megállapítást nyerjenek. h) Vízerőhasznosítással kapcsolatban a békeszerződést követő határrendezési szerződés intézkedik, de az 1956. évi egyezmény hatálya is kiterjed a Repce, Gyöngyös, Pinka és a Rába határvidéken lévő vízerőtelepeáre. A Locsmánd—Büki Répce malomcsatornát a trianoni határ úgy vágta ketté, hogy a duzzasztó és vízkiviteli mű, valamint két malom és a malomcsatorna egy szakasza osztrák területre került, míg a malom-csatorna és a malmok többsége Magyar- országon maradt. A két világháború közti időben a inùveKet a Locsmánd—Büki Vízhasznosító Társulat tartotta fenn, a társulat államosítása után pedig mindegyik fél gondoskodik a saját területén lévő művek kezeléséről és karbantartásáról és a felmerült költségeket meghatározott arányban viselik. 1962. évben az osztrák Fél tisztogatja a duzzasztó feletti bogét. A Gyöngyös folyó vízerőtelepei magyar érdekeltségeket szolgálnak, de az 1956. évi Egyezmény hatálya alá tartoznak. A Pinkán jelenleg meglévő öt vízeirőtelep sorsa a Pinka közös érdekű mederendezésével kapcsolatban fog tárgyalásra kerülni. A Rábán az Alsószölnöki Vízerőmű tartozik az 1956. évi Egyezmény hatálya alá. A mű felújítása most van folyamatban. Magyar szempontból kívánatos volna a duzzasztási szint megemelése, de már a jelenlegi duzzasztási szint is bejátszik osztrák területre. Az osztrák Fél magyar költségek terhére tanulmánytervet készít a duzzasztás kihatásáról. i) Víziutakkal és kikötőkkel kapcsolatos kérdések nincsenek. A -vízgazdálkodással kapcsolatos együttműködés elősegítésére és a közös vízgazdálkodási feladatok intézésére az 1956. évi Egyezmény alapján a szerződő felek állandó Magyar Osztrák Vízügyi Bizottságot alakítottak. 445
