Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.2 Éghajlat

2.21 ALTALÁNOS ISMERTETÉS 2.211 Általános éghajlati jellemzés

Éghajlatilag sokarcú, változatos domborzatának és tájainak megfelelően változatos mező- és mikro- klímájú terület, amelyet az egész területre kiterjedő maritim-jelleg mégis egységessé tesz. Ez mindenekelőtt a szélsőségek (aszály, téli zordság, későtavaszi és koraőszi fagyok, túlbő csapadék stb.) hiányában, továbbá az állandó széljárásban, borultságban nyilvánul meg. A táj változatos éghajlati arculatát szemlélteti az a körülmény is, hogy a Bacsó-féle éghajlati beosztás (6. ábra) három övezete is találkozik itt. A terület nyugati határmenti sávja (Ill/a. körzet) hazánk legcsapadékosabb, egyben a legnagyobb csapadékbiztonságú tája. Emellett magábafoglalja még a kevésbé csapadékos, hűvösebb nyarù Bakony-vidéket (III/c. körzet) csakúgy, mint az állandó szélességével kitűnő Kisalföldet (II. körzet) is. Vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból egyaránt igen jelentős vonása a téli csapadékbőség, amely igen gyakran kiadós havazások, tartós vastag hótakaró formájában jelentkezik.

A terület általános éghajlati képéből kiemelkedik néhány kisebb táj a fentiektől elütő sajátossággal, így a Rábavölgy Körmend—Marcaltő közötti szakaszán főn jelenségek mutatkoznak : több itt a napsütés, kevesebb a csapadék, rövidebb életű a hótakaró, melegebb a nyár, mint a környező területeken. A keleti részeken, a Komárom—Esztergom közötti Dunaszakasz-menti síkságon viszont az éghajlat igen sok rokonvonást mutat az Alföldével- a nyár hajlamos a szárazságra, aszályosságra, sok a forró nap, több a szélcsend. Erős téli hidegek alakulnak itt ki, gyakran hótakaró nélkül. Zivatarok, felhőszakadások — sokszor jégesőtől kísérve — jellemzik ezt a tájat. A Fertő tó és a Duna közötti

síkságra (Magyaróvár—Mosonszentjános vidéke) pedig az állandóan szeles jelleg következtében, a kielégítő csapadék ellenére is, gyakran nyomja rá a bélyegét a vízhiány, a talajszárazság, ami a fá- °ításnak komoly akadálya.

2.212 Meteorológiai állomáshálózat

A terület meteorológiai állomáshálózata a múltban is kileégítő sűrűségű volt, ma is az. Legjelentősebb, közel egy évszázada működő éghajlatkutató állomása Magyaróvár (Mezőgazdasági Akadémia). Ehhez közel hasonló értékű, de kisebb területeket reprezentáló régi állmáosk: Sopron (Erdő- mérnőki Főiskola), Szombathely, Pápa, Farkasgyepű, Győr, Bánhida (Erőmű) és Esztergom. Újabban — a felszabadulás után létesített — állomásokról: Szentgotthárdról, Fertődről, Káldról, Kapuvárról és Zalaszentgrótról, régebbről pedig a ma már nem működő Lovászpatona és Bábolna állomásokról állnak használható adatok rendelkezésre. A terület legcsapadékosabb részeinek jellemzésére a szomszédos területekről délen Zalaegerszeg, délkeleten a Bakony hoz Veszprém és — szükség esetén — Mór adatait lehet felhasználni. Legalább öt évtizede működő csapadékmegfigyelése van a terület 100 csapadékmérő állomásának, amelyek közül Győr éghajlatkutató állomás adatai mellett a csapadékviszonyok szélsőségeinek jellemzésére Kőszeg—Stájerházak és Kapuvár adatait emeltük ki.

2.213 Makroszinoptikus időjárási típusok

Hess és Brezowsky kutatásainak felhasználásával az egész ország területére s így területünkre is érvényes nagy területeken (pl. kontinensrészeken) egyidejűleg előforduló (makroszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György állította össze. Ezeknek a jövőben a távprognózisokban is közlendő makroszinoptikus típusoknak az ismerete a vízgaz1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

A típus

.2

* 1

n. 1

in.

IV.

V.

VI.

VII. 1

VIII.

IX.

X.

XI.

1 XII.

évi

*o

bfi

ü

jele

havi

kJ

«

előfordulási valószínűsége

%-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

XI.

AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMjm

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

83

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4,1

5,5

8 1 TVK

57