Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
sítását a mezőgazdaság arányos fejlesztése szempontján kívül az a tény is indokolja, hogy ezen beruházások jövedelmezősége és megtérülése a legkedvezőbb az összes vízgazdálkodási beruházások közül. A többi szakágazatnál a megvalósítandó feladatok ütemezése a három részidőszak között arányosnak mondható. 2.4 A vízgazdálkodási létesítmények főbb munkamennyiségei és költségei A javasolt beruházások ill. munikák főbb munkamennyiségeit, továbbá építés, gép, ill. egyéb bontásban szakágazatodként és összesen megadott költségeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. Amint az adatokból kitűnik, a vízgazdálkodási létesítmények fejlesztése során továbbra is változatlanul a földmunka játsza a legnagyobb szerepet. Sőt megállapítható, hogy nemcsak az árvízvédelmi, a belvízvédelmi és kisvízfolyás rendezési munkák, hanem a múlthoz képest igen rohamos fejlődést biztosító öntözési, ivó- és ipari vízellátási, valamint csatornázási és szennyvíztisztító telep építési munkák is tetemes földmunka elvégzésével járnak. Következésképp a gazdaságosabb kivitelezés, a munkatermelékenység fokozása, és nem utolsó sorban a nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében erőteljes ütemben fokozni kell a földmunkák gépesítését. Elsősorban az árvízvédelmi töltésépítési munkáknál, és a vízfolyások kotrásánál ill. meder- rendezésnél kell tovább fejleszteni a kedvező eredményeket felmutató földmunkagépesítést, szükség szerint gépláncok alkalmazásával. A vízellátási és csatornázási munkákról pedig konkrét módon ki kell dolgozni az alkalmazható legcélszerűbb földmunkagépesítési lehetőségeket. Külön megemlítjük a tervezett nagv-dunai vízi- erőművek megvalósítása során elvégzendő nagy mennyiségű földmunkát. A kiviteli tervdokumentáció elkészítése alkalmával gondos vizsgálat tárgyává kell tenni a földmunkák gépesítéssel történő elvégzésének a leggazdaságosobb módozatait. A gépesítés további jelentős fejlesztését igényli általában az öntözőtelepek, és azon, belül a csőkút- építések megfelelő gépi berendezéssel történő kivitelezése. Fontos feladat területünkön a folyamszabályozási munkákhoz felhasznált nagy mennyiségű terméskő rakodása és szállítása gépesítésének a megoldása. A hőerőművek és általában az ipari vízfelhasználásoknál fokozni kell megfelelő eljárások kidolgozásával a szükséges víznek vízvisszaforgatással történő többszöri kihasználását. Előregyártás- ra és tipizálásira elsősorban a kisebb műtárgyak és csőátereszek, valamint az öntözőtelepek építésénél van lehetőség. A munkák gépesítése előrehaladásának természetszerű velejárója a szakemberképzés. Ezen a téren a kisebb fogyatékosságok ellenére biztatóak a kilátások. A szakmérnök képzéstől kezdve a vízügyi szakközépiskolán keresztül a szakmai tanfolyamokig megfelelő oktatási hálózat van kialakulóban il. áll rendelkezésre. A beruházások gazdaságosságának a vizsgálata szempontjából a szakágazati fejezeteket tulajdonképpen két csoportra lehet osztani. Vannak olyan vízgazdálkodási feladatok, amelyeknél a megvalósításuk során elérhető gazdasági hatékonyságot a szokásos gazdaságossági mutatókkal — mint jövedelmezőség ill. a megtérülés ideje — közvetlenül meg lehet határozni. De vannak olyan vízgazdálkodási beruházások is, amelyeknél a közvetlen gazdasági előny nehezebben vagy egyáltalán nem számszerűsíthető. Ezek a létesítmények valamely másik népgazdasági ág, vagy vízgazdálkodási szakágazat célkitűzéseit és gazdaságos működését segítik elő, ill. a népgazdaság arányos fejlesztését vagy a lakosság szociális ellátottságát vannak hivatva biztosítani. Az árvízmenitesítés és árvízvédelem ill. a folyók és tavak szabályozása fejlesztésének gazdasági jelentősége abban áll, hogy az árvízvédelmi töltésekkel védett területen biztosítva van a mezőgazdasági és ipari termelés zavartalansága, valamint védve van a terület nemzeti vagyonának az állaga. A folyószabályozási munkák részben növelik az árvíz- védelem biztonságát, másrészről jelentős mértékben hozzájárulnak a hajózási költségek csökkentéséhez. Külön megemlítjük, hogy a Fertő tó vízszinszabá- lyozására előirányzott költségek a halászati és nádtermelési többletjövedelemből öt év alatt megtérülnének. A belvízgazdálkodás javasolt fejlesztése során az egyes öblözetekre külöm-külön elvégzett hatékony- sági számítás szerint a beruházások megtérülési ideje 5—12 év között váltakozik, amely kielégítőnek mondható. Különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a mezőgazdaság általános fejlődése következtében a termésátlagok több év átlagában állandóan növekedni fognak. Következésképp a belvízrendezéssel elhárított kár is növekszik, tehát a beruházások megtérülési ideje csökken. A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezése azzal a gazdasági előnnyel jár, hogy a vízfolyások mederfeltöltődése meglassúbbodik. Ennek eredményeképpen egy-egy vízgyűjtő-rendszer területén a jókarbahelyezési. a szabályozási és tisztogatási munkák várhatóan kb. egyharmadára fognák csökkenni. Másrészt a helyes hegty- és dómbvidéki gazdálkodás kialakításával a talajpusztulás okozta terméskiesés oly mértékben megakadályozható, hogy csupán a jelenlegi terméseredményekhez viszonyítva is 30—50 %-os többlet mezőgazdasági termelés érhető el. A TVK-területén az öntözés mutatkozik a legjövedelmezőbb vízgazdálkodási beruházásnak. Több olyan öntözőrendszer van, amelyekben a beruházott összeg egy év alatt visszatérül. Mivel a területen is elegendő öntözővíz áll rendellkezésrc úgy a felszíni, mint felszínalatti vízkészletekből, az öntözés gyorsütemű fejlesztése nagyon indokolt. A halászati vízhasznosítás fejlesztésének jövedelmezősége az egyéb vízgazdálkodási beruházásokhoz viszonyítva — kivéve az öntözést — általában megfelelőnek mondható. A hatékonysági elemzés szerint a megtérülési idő 4—10 év. Az ivó- és ipari vízellátás, valamint a települé517
