Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tómű feletti részen, az árvíziek megoszlanak a régi Duna-meder és az üzemvízcsatorna között, míg a duzzasztómű alatti szakaszon megszűnik a meder továbbá feltöltődéise. Előny tehát, hogy a Szigetközben az árvízvédelem biztonsága nő és a töltéseket sem kell tovább erősíteni. Ezzel szemben passzív hatás, hogy a Nagymarosi Erőmű visszaduzzasztása miatt mintegy 20 km hosszban új töltésépítések szükségesek ill. a meglévőket erősíteni kell. Kedvező hatások fognak jelentkezni a folyamsza- bályozás terén. Mivel a hajózás számára megfelelő víziút fog rendelkezésre állni a duzzasztás következtében, és mert a mederfel töltő désben várhatóan létrejön az egyensúlyi állapot, csak kisebb fenntartási jellegű folyószabályozási munkákra lesz szükség. A jégviszonyok viszont a jeges napok sziáminak a növekedésével valamivel kedvezőtlenebbek lesznek. A belvízrendezés ill. belvízvédekezés vonalán két irányú a hatás. A tározó közelében emelkedni, a felhagyott Duna-szakasz mentén csökkenni fog a talajvízszint a Szigetközben és mivel az egyirányú talajvízmozgás következtében a hézagok eltömődnek, a szivattyútelepek segítségével visszaemelendő víz mennyisége csökkenni fog. Viszont a vízlépcső hatására a töltések mentén a szivárgó víz több lesz, átemelésükhöz 12 m3/sec. összteljesí- tőképességű új szivattyútelepekre van szükség. Az öntözésre gyakorolt hatás ugyancsak aktív és passzív. Kedvezőbb lesz a helyzet a nagymarosi duzzasztott szakaszon, mert a magasabb vízállás miatt könnyebb lesz a vízkivétel. A Szigetközben viszont a talajvízszint süllyedése következtében az öntözést fokozni kell. Az állandó duzzasztott vízszint jelentősen fokozni fogja az üdülési és vízisport lehetőségeket, megnehezíti azonban és költségesebbé teszi a szennyvizek levezetését. Az eddigi gravitációs rendszer helyébe a legtöbb helyen átemelő szivattyútelepeket kell építeni. A vízlépcsők okozta duzzasztásnak még egyéb kisebb jelentőségű hatása lesz a vízellátásra, a mezőgazdaságra és a közlekedésre. 3. A tervezett vízerőműrendszer önmagában és hatásaiban nemcsak Észak-Dunántúl on, hanem országos viszonylatban is egyik legnagyobb szabású vízgazdálkodási és egyben népgazdasági jelentőségű létesítmény lesz. A vízgazdálkodás egyes szakterületeivel való összefüggésére az előzőekben már rámutattunk. Népgazdasági szempontból pedig kimagasló jelentősége abban áll, hogy kihasználva a Duna vízerő kincsét, az ortszág amúgy is nagyon korlátozott lehetőségekkel rendelkező villamosenergia termelését számottevően segíteni fogja. A létesítmény megvalósításának fő célja és rendeltetése egyébként éppen ez. Hatása nagyszerűen fog érvényesülni a tekintetben is, hogy csúcsenergia-teone- lésével kedvezően tudja befolyásolni a kooperáló hőerőművek üzemviszonyait. 2.215 A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai A trianoni békeszerződésben meállapított ország- határvonal a TVK-hoz tartozó terület több vízfolyását és’ azok vízgyűjtőit a hovatartozás szempontjából megosztotta. A nagyobb vízfolyások közül a Nagy-Duna, a Mosoni-Duna, a Lajta, a Répce—Rábca és a Rába folyó, ill. a Fertő tó vízgyűjtőterülete oszlik meg Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria között, s ezzel az egységes vízgazdálkodás lehetősége megszűnt. A problémák rendezését az érdekelt felek között maga a békeszerződés előírta. Az első egyezményt Ausztriával 1929-ben, Csehszlovákiával 1937-ben kötöttük meg. A vízgazdálkodásban a nemzetközi kapcsolatok kialakításának alapelve, hogy a vízgyűjtőterületeket az országhatártól függetlenül csak egységes elgondolás és tervek alapján lehet rendezni. Az Ausztriával kötött 1956. évi vízügyi egyezmény már ezt az alapelvet tükrözi és az egységes vízgazdálkodás kialakítását lehetővé teszi. A Cehszlovákiával megkötött 1937. évi egyezmény hatálya nem terjed ki a teljes vízgyűjtőre és nem rendez minden vízgazdálkodási kérdést, hanem csak a közös Duna- szakasszal kapcsolatos problémákat tartalmazza. Az említett két szomszédos országgal kialakult vízgazdálkodási nemzetközi kapcsolatok főbb vonatkozásait az alábbiak szerint foglaljuk össze a megkötött egyezmények alapján. A Csehszlovákiával közös érdekek rendezését az 1937. évi és az ezt kiegészítő határrendezéssel kapcsolatos 1947. évi vízügyi egyezményt foglalja magában. A megállapodások legrészletesebben a Duna árvízmentesítésére és árvízvédelmére, valamint szabályozási és karbantartási munkáira vonatkoznak. A különféle műveket közösen jóváhagyott tervek szerint építik meg. A kivitelezés annak az államnak a feladata, amelynek területén a kérdéses mű fekszik. A szabályozási munkákat is közösen jóváhagyott tervek alapján faganatosítják. Az egyezmény pontosan tartalmazza a közösen végrehajtandó munkákat és hogy a költségeket a Szerződő Felek milyen arányban viselik. A kotrási munkákat az az állam hajtja végre, amelynek területén, a tervek szerint kikotrandó tömeg nagyobb része van. Az egyezmény szabályozása a dunai felvételezés és mérés, valamint a Dunára vonatkozó kísérletek és tanulmányok elkészítését is. A halászat felügyeletét mindegyik fél saját területén maga gyakorolja. A Duna természetes vízhozamának felével mindkét fél szabadon rendelkezik. A Duna komplex hasznosításának kérdésével az egyezmény nem foglalkozik, az erre vonatkozó tárgyalások most vannak folyamatban. Az egyezményben foglalt megállapodások gyakorlaton történő egyöntetű végrehajtása érdekében az ügyek folyamatos intézésére Közös Műszaki Bizottság alakult. Ausztriával több vízügyi szakmai területet érintő közös problémánk vlan. Az első megállapodást a trianoni békeszerződésnek eleget téve 1929-ben kötöttük. Jelenleg az 1956-ban aláírt és 1959-ben ratifikált vízügyi egyezmény szabályozza a közös vízgazdálkodási érdekeket. Az árvízmentesítés, árvízvédelem és a folyók szabályozásával kapcsolatban közös érdekeltségű művek Magyarország területén a Rába folyó és Répce árapasztó meghatározott töltései, valamint bizonyos mederczakasz és műtárgyak. Osztrák területen pedig a nidkelsidorfi osztómű és a locsmándi duzzasztómű. Mindegyik fél az ármentesített területe ará65 1 TVK 513
