Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

közi átkelőhely, vasúti, víziúti és közúti csomóponttal. Kisebb helyi jellegű igények kielégítésére Süt- tön és Dunaalmáson tervezzük a vízitelep bővítését a környező ipari üzemeik dolgozói igényének a kielégítésére.

Veszprém megyének a TVK-hoz tartozó területén, a marcaltői vízi telep és horgásztanya kiépítését javasoljuk. Már jelenleg is szívesen látogatott hely, igen' szép kies fekvéssel.

Győr-Sopron megyében Győr viszonylagos fejlettsége ellenére még mindig, jelentős lehetőségekkel, de egyben szükségleteikkel jelentkezik. Különösen a természetes vizek által nyújtott vízisportokat béli erős ütemben fejleszteni. Ennek érdekében újabb vízisportelepek létesítését javasoljuk. Nagy jelentősége lenne a versenysport számára egy 2000 m-es evezőspálya létrehozásának, a megfelelő szállodai és egyéb épületeikkel, mely pálya nemzetközi versenyek, rendezésére is alkalmas lenne. Győr a vizek, városa hiányt szenved kellő befogadó- képességű strandfürdőkben'. A vízpartok és pihenőterületek rendezésével az egészségügyi előírásokat kielégítő szabadstrandok létesítése szükséges.

Győrön, kívül a megyében a legnagyobb jelentőségű a soproni Tómalomstrand és üdülőtelep mai igényeket kielégítő helyreállítása és fejlesztése. Egész Sopron helyzete és a festői Tómalom környezete komoly idegenforgalmi vonzerőt képvisel. Ugyancsak Sopron közelében Fertőrákos kiválóan alkalmas üdülő- és vitorlástelep létesítésére1 a Fertő tó magyar szakaszán, elsősorban a hétvégi pihenések kielégítésére akár hazai, akár külföldi igény- bevételre.

Vas megyében 'két jelentősebb hely van. Kőszeg a távlati tervek szerint az egész megye üdülővárosa lesz. Szép hegyei mellett erre vízpartjai is nagyon alkalmassá teszik1. A másik, főleg hétvégi kiránduló- és üdülőhely a, nicki telep.

A természetvédelem, terén, a javasolt fejlesztés elsősorban a meglévő parkok és arborétumok kellő színvonalú rendbehozására irányul. A javaslat természetesen, a vízgazdálkodási vonatkozású teendőket foglalja magában. Rendezni kell a parkok és arborétumok vízfolyásait, vízellátását és forrásait. A legtöbb feladat Vas megyében vár megoldásra.

A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztési elgondolások összesített előirányzatai: 312,3 millió m3 beruházás, 824 ezer m3 földmunka, 13 ezer kő- és 30 ezer m3 beton beépítése.

3. A terv értéke abban rejlik, hogy Észafc-Dunán- túl területén bizonyára ez az első olyan jellegű munka, amely a vízgazdálkodás egészével összefüggésben részletesen tárgyalja a vízparti üdülés, a fürdés, a vízisportok és természetvédelem helyzetét. A természeti adottságok és a jelen állapot alapulvételé^ vei a fejlesztés szükséges mértékét a népgazdaság általános fejlődésével és a kielégítendő igényekkel összhangban határozza meg. Ezt a szemléletet tekintve is a fejezetnek úttörő jelentősége van.

2.214 Vízgazdálkodási nagylétesítmények

1. Észak-Dunántúl területén vízgazdálkodási

nagylétesítmény megvalósítására a múltban nem került sor, noha a természeti adottságok lehetővé

teszik a Duna többfeladatú (komplex) vízgazdálkodási hasznosítását. Ennek a lehetőségnek, a kihasználása a népgazdaság általános fejlődése, de különösen a hatalmas mértékben növekvő villamosenergiaszükséglet kielégítése következtében egyre időszerűbbé vált. A Duna vízerőkészletének hasznosítása mellett a vízgazdálkodás más szakágazataiban elérhető előnyök is alátámasztják a Duna hasznosításának szükségességét.

2. A TVK-hoz tartozó magyar—csehszlovák közös Duna-,szakasz vízgazdálkodási nagylétesítményekkel történő komplex hasznosítására a két állam illetékes szervei elkészítették a Felsődunai Üzemvízcsatornás és a Nagymarosi Folyami Vízerőműrendszer tanulmánytervét.

A felső-dunai egylépcsős, üzemvízcsatornás, táro- zós erőmű a wolfstahl—bratislavai vízlépcsőhöz csatlakozóan épülne meg a legkedvezőbb hasznosítási lehetőségek figyelembevételével. Az erőmű tározója egynegyed részben magyar, háromnegyed részben csehszlovák területre esik, összesen 43 km2 hasznos vízfelülettel és 270 millió m3 teljes térfogattal, A Dunakilitinéi tervezett duzzasztóművet az 1 %-os gyakoriságú árvizekre1 méretezik egy kis erőteleppel és egy kisebb hajózsilippel ellátva. Itt történik a továbbiakban, a Nagy-Dunának és a Mosom-, ill. Csallóközi-Dunaágnak szabályozott vízellátása. A tározóból kiinduló 18 km hosszú felvízcsatornát betonburkolattal látják el, vízemésztőképessége 4000—4800 m3/sec. lesz. A vízerőtelep Ásványrárónál épül 8 db egyenként 500 m3/sec. víz- nyeló'képességű turbinával és 110 MVA generátor teljesítménnyel. Az év átlagos energiatermelés 2850 millió kWó. A hajózás lebonyolítását 24 db iker- hajózsilip szolgálja.

A Nagymarosi Vízerőmű 9 nyílású, egyenként 24 m széles duzzasztóművel van tervezve. Az érkező vízhozam szerint számított átlagos energiatermelés 1076 millió kWó. A hajózás biztosítására ikerhajózsilip létesül.

A két erőmű, mint vízerőműredszer (hozzászámítva a Dunakiliti kis erőtelepet) évenkint átlagosan 4013 millió kWó energiát termel. A két erőművet egyidőben kell megépíteni, miért üzemeltetésük szervesen összefügg. A felső-dunai ugyanis csúcsüzemelésű erőmű lesz, amelynek feltétele, hogy a tározóból erre a célra felhasznált vízmennyiségek okozta hatást a Nagymarosi Erőmű tározótere kiegyenlítse. Az előirányzott építési idő 7 év. A teljes beruházási költség becslés szerint 13 718 millió Ft, melyből a villamosenergia szakágazatot kereken 11 096 millió Ft terheli. A költségek és az energia- termelés megoszlása Magyarország és Csehszlovákia között 50—50 %.

Az erőműrendszer megvalósítása számos vonatkozásban messzemenő — főleg kedvező — hatással jár a vízgazdálkodás egyéb ágazataira. A hajózás számára az erőműrendszer üzembehelyezése után biztosítva lesz állandóan a legalább 35 dm-es vízmélység, aminek következtében növelhető az uszályok magassága és emelkedni fog a hajózótér kihasználási foka, míg az üzemköltségek csökkenése várható. Az árvízmentesítés terén a kedvező hatás abban mutatkozik, hogy a Dunakiliti duzzasz512