Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
2.211 A víztározás és annak többcélú hasznosítása 1. A víztározás célja, hogy a vízkészleteiket a fel- használás különböző igényeihez igazodva alakítsuk át. Erre lehetőség van síkvidéki ill. hegy- és dombvidéki tározók létesítésével. Észak-Dunántúl területén a lehetőségekhez viszonyítva a múltban kevés tározó épült. Oka elsősorban, hogy a terület bőven rendelkezik felszíni és felszínalatti vízkészletekkel, s az ipar, mezőgazdaság és települések egyaránt ki tudták elégíteni igényüket tározók nélkül is. Síkvidéki tározás a területen három van. Ezek közül a Fertő tó természetes úton keletkezett. Vízutánpótlása feltételezhetően forrásokra támaszkodik. Erős vízszin-ingadozása van és 1868Jbam teljesen kiszáradt. A másik két síkvidéki tározó két cukorgyár vízellátásának biztosítása érdekében létesült. Az egyik a Petőházi Cukorgyár medertározója az Ikván, melyet 1960-ban egy további tározóval bővítettek. A másik az Ácsi Cukorgyárnak a Concó patakon létesített tározója, amely eléggé elhanyagolt feliszapolódott állapotban van. A hegy- és dbanbvidéki tározók kisebb vízfolyásokon épített völgyzárógátas létesítményék, zömmel Komárom megyében. Kivétel a Rákos patak vízgyűjtőjére telepített Kistornyom és Nagy torna- lom tározója Sopron mellett. A jelentősebb nagyságú tározó tavak az Által-ér völgyében létesültek. Ezek közül a Bokodi Öregtó, a Kömyei Öregtó és a Bán-hidai öregtó egyenként 6—700 ezer m3 vizet tároznak. Jelenleg a bokodit az Oroszlányi Erőmű, a másik kettőt a Bánhidai Erőmű használja üzemi célokra. A legnagyobb tározó az Által-éren a Tatai Nagytó, 5,8 millió m3 tározóképességgel. Fő rendeltetése a haltenyésztés, de kedvelt fürdőző, üdülő és vízisport hely. Egyre jobban feltöltődik a Tatabányáról kapott széniszappal. Észak-Dunántúlon a megfelelő nagyságú vízkészletek ellenére, elsősorban a mezőgazdaság: fokozódó vízszükségletének a kielégítésére szükséges a víztározás fejlesztése. Különösen Komárom megyében a kisvízfolyások mentén az öntözővíz biztosítása tározókkal oldható meg a leggazdaságosabban. További előny, hogy a kisvízfolyások árvizeinek tározással történő vízvisszatartása csökkenti a meder- rendezési költségeket. 2. A tározás fejlesztésének tervezéséhez elég sok a témát általánosan érintő tanulmány, adat és kutatási anyag áll rendelkezésre. Azonban különösen a kisebb vízfolyások esetében igen sok további részletes helyszíni feltárásra és vizsgálatra van szükség a megbízható tervezés érdekében. Részben emiatt jelen terv elsősorban csak a tározási lehetőségeket veszi számba a következő főbb alapelvek szerint. Síkvidéki tározónak csak kevésbé értékes mezőgazdasági területet indokolt felhasználni. Hegy- és dombvidéki tározót főleg csak ott gazdaságos létesíteni, ahol nem elég a felszíni és felszínalatti vízkészlet. Általában előtérbe kell helyezni a több célt szolgáló tározókat. Síkvidéki tározásra a területen a Fertő tó és a Nagy-Duna használható fel. A Fertő-tó vízszinének szabályozási lehetőségeit a Keretterv III. fejezete részletesen tárgyalja. Itt annyit említünk meg, hogy a legkedvezőbb tárázási vízmélység 1,40—1,50 m lenne. A tó ilyen mélységűre feltöltve a kedvező haltenyésztési lehetőségék mellett 'biztosítani tudná a permetező és altalajnedvesítő öntözésekhez szükséges öntözővíz, szükségletet is. Az állandósítható magasabb vízszint kedvezőbb lenne a nádtermelésre is. De nem utolsó szempont, hogy a Fertő tó környékén megjavulnának az üdülési viszonyok és vízisport lehetőségek. A Nagy-Dunán a Felsődunai Üzemvízcsatornás Erőmű ellátására létesül egy 43 km2 nagyságú és 270 millió m3 hasznos térfogatú tározó, míg a Nagymarosi Vízerőmű duzzasztó hatása következtében a Duna medrében alakul ki egy hatalmas tározó. A területen 22 db dombvidéki új tározó építését és a Tatai öregtó felújítását javasoljuk. A tározókból a hagyományok ellenére a többség nem Komárom megye területére esik, hanem szám szerint 1J db Vas és Veszprém megyére. A Sopronbánfalvi tározót a Rák patakon tervezzük, a soproni nehéz vízellátási viszonyok enyhítésére. A Rába-balparti kisebb öblözeteiben négy tározó épülne. A Marcal-jobbparti kis vízfolyásain 8 db tározó létesíthető, a mezőgazdaság számára öntözési célból. A 22 db-ból még nem említett 9 tározót a Duna- jp—i kisvízfolyások völgyeleteiíben terveztük. Az egyik legfontosabb a Bafconyszentlászlói tározó lesz, amely a Cuhai Bakony-ér mentén 1420 kh öntözését van hivatva ellátni. A bokodi hűtőtó tározó építése 1962-ben befejezést nyert. Ez az ország legnagyobb dombvidéki Völgyzárógátas tározója, hét millió m3 tározó térfogattal. A többi tételesen fel nem sorolt tározó az öntözés vízellátása érdekében létesülne olyan területeken, ahol a mezőgazdaság részére más úton öntözővizet biztosítani nem lehet. A víztározás fejlesztésének főbb előirányzatait a hasznosító ágazatoknál adtuk meg. A átrozók összesített beruházási költsége mintegy 220 millió Ft. 3. A tarozással történő vízhasznosítás — eltekintve a Fertő tó és a nagy-dunai tározásoktól, melyeknek jelentőségét más fejezetekben méltatjuk — Észak-Dunántúl területén nem a legjelentősebb vízgazdálkodási problémák közé tartozik. A terv értékének tudható be mégis, hogy felkutatja és szám- baveszi a terület szinte valamennyi tározási lehetőségét. Adott esetben tehát a TVK segítségével könnyű lesz véglegesen elhatározni, hogy egy-egy tározót mikor és hol célszerű és gazdaságos megépíteni. 2.212 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása 1. A vizek gyógyászati hasznosítása tekintetében teriiletünkön a legnagyobb jelentősége az utóbbi években feltárt Vas megyei büki termálvizek és a szombathelyi héricskuti gyógyvíznek van. Mindegyik más célzatú kutató fúrás alkalmával jött létre. Az illetékes szervek megkezdték a vizek hasznosítását gyógyászati és fürdési célokra. Komárom megyében híressek az ún. igmándi keserűvizes kutak. A múlt század második fele óta működnek. Gyógyhatása az emésztőszervi megbetegedésekre 510
