Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
säg és a Boldogasszonyi Tógazdaság. Vas megyében a múltban több kisebb halastó volt, melyek idővel tönkrementek és jelenleg sincsenek helyreállítva. Veszprém megyében 1945. után létesítettek néhány új halastavat, de nem üzemelnek, mert a fenntartási munkálatokat elhanyagolták. A halászati vízhasznosításnak az értékét az egész területen nagy mér téli ben lerontják és súlyos károkat okoznak a vízfolyásokba kellő tisztítás nélkül leengedett ipari és városi szennyvizek. Károkat okoz sok esetben az árapasztók hiánya a rendkívüli árvizek előfordulása alkalmával. A halászati vízhasznosítás fejlesztése igen indokolt és szükséges. A hal erősen keresett fontos exportcikk. Másodsorban hatalmas mértékben növelni kellene a hazai fogyasztást, mert a hal rendkívül egészséges és tápláló. Fontos szerepet kellene betöltenie a húsellátásban. A lakosság jelenlegi átlagos halfogyasztása melyen alatta van az európai átlagnak. 2. A halászati vízhasznosítás fejlesztési lehetőségeivel számos tanulmány és hivatalból kidolgozott terv foglalkozik, melyeket a legutóbbi években készítettek. Természeti adottságaink nagyon alkalmasak különösen, a nemes ponty tenyésztésére. A fejenkénti haihúsíogyasztást 1980-ra 4—5 kg-ra terveztük felemelni, ami 3'—4 szeres növekedést jelent a jelenlegihez képest. A természetes vizek halászati fejlesztésének az alapja az ivadékokkal való fokozott benépesítés, melynek eretekében uj, korszerű ivató tavakat keli létesíteni. Igen fontos intézkedés lenne a halhozam növelése céljából a vizek tisztaságának védelmére hozott rendelkezések szigorú és következetes végrehajtása ill. betartása. A tógazdasági haltenyésztés fejlesztését szolgálják a javasolt uj halastavak, valamint ivadékneve- iő és keltető medencék. Győr—Sopron megyében három új halastó építését tervezzük. Komárom megyében ugyancsak három új tócsoport létesítését irányoztuk elő. Veszprém megyében emeltvizű tógazdaságok létesítését javasoltuk. Járulékos haltenyésztésre néhány tározótó jöhet számításba mindössze. A halászati vízhasznosítás főbb fejlesztési előirányzatai: 68,1 millió Ft beruházás, 833 ezer m:i földmunka. 3. A terv értéke, hogy gondosan ismerteti a szakmai adottságokat és feltárja a fejlesztési lehetőségeket. Összehasonlító adatokkal számszerűen bizonyítja a halhúsfogyasztás elmaradottságát hazánkban. A javasolt fejlesztéseket a halhozam növelése érdekében mindig annak az alapcélnak a jegyében teszi meg, hogy a halexport növelése mellett emelni keli a hazai lakosság halhússal való ellátását. 2.207 Ivó- és iparivíz ellátás 1. A lakosság természetes szükségleteit kielégítő víz biztosítása vízművekkel ill. fúrt vagy ásott kutakból történik. Az ipari termeléshez szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű vízszükséglet saját víztermelő berendezésekből, valamint ivóvíz- nrűvek hálózatáról biztosítható. Á Városi vízműről ellátott települések szánté Észak-Dunántúl területén 12. Győrött az ivóvizmű- veket három szivattyútelep táplálja. A napi termelésből az ipar majdnem 1/3 részt használ fel. Tatabánya vízellátását hasonlóan három víznyerőhely biztosítja. A város igen nagy kiterjedésű, a hálózati veszteség nagy, a nyomásviszonyok nem kedvezőek. Az ipar üzemi célra mintegy 15%-ot használ fel. Szombathely vízellátását csőkutafcból és mélyfúrású kutakból biztosítják. A város külterülete nincs bekapcsolva a vízhálózatba. A termelt víznek kerek egyharmadát az ipari üzemek használják fel. Mosonmagyaróvár vízmüve több évtizeden át csak az ipari üzemek vízellátását biztosította. A lakosság részére 1951. óta van. vízműves ivóvízellátás. Pápa város vízszükségletet a tapolcaiéi forrásokból nyeri. A TVK területén itt a legalkalmasabb a közműves vízellátású lakosság létszáma (95,4%). Komárom város vízellátását 1945. előtt a csehszlovák oldalról kapta. Jelenleg két új mélyfúrású kútból nyerik a vizet, tarozás nincs. Sopron város részben galériákból, részben fúrt kutakból nyeri vizét, de a telepeit vízhozama nagyon ingadozó. Esztergom város a Duna menti kavicsrétegekre telepített csőkutakból és egy török forrásból biztosítja vízszükségletét. A dunai vízkivétel íenolos szennyeződést kap. Oroszlány város az ivóvizét a bokodi Oreg-tó mellett telepített iúrt kutakból szerzi be meglehetősen nagy mennyiségi ingadozással. A tározo medence kis térfogatú, a vízellátás nem kielégítő. Ajka város, fúrt kutakból nyeri vizét, melyből az ipar kétharmad részt felhasznál, e miatt a lakos- ság vízellátása nem megfelelő. Tata város majdnem teljesen forrásokból nyert karsztvizet hasznai fel. A víz közegészségügyileg 'kifogásolható, pedig a város vízigénye rohamosan nő. Kőszeg több kisebb teljesítményű kútból biztosítja aránylag sem nagy ivó- vízszükségletét. A vízellátás közkiiolyós. A községi vízművek száma 6 db. Dorog, Csolnok, Tokod, Sárisáp, Nyergesújfaiu és Almásíüzitő községnek van vízmüve. Készben karsztvízből, résziben kutakból biztosítják a lakosság ellátását. Törpevízmű Győr városban és 28 községben létesült. Intézményi — lakótelepi vízmű 38 községben épült ki, valamivel több, mint 4000 m3/nap kapacitással. Körzeti vízműves vízellátás tíz községiben van. Kizárólag közkutas vízellátása van 430 községnek, ami azt jelenti, hogy a TVK területén lévő összlakosság majdnem egynegyede ily módon biztosítja vízszükségletét. A közkutak zöme talajvizet- hasznosító ásott kút, a nyert víz a talajszennyezettség miatt általában egészségtelen. A megoldás a községek egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében mélyfúrású kutak létesítése. A lakosság kifogástalan ivóvízzel való ellátása fejlesztésének szükségességét legkézenfekvőbben a statisztikai adatok bizonyítják. A terület összlakosságának alig valamivel több, mint a fele, azaz 54,5%-a van elfog idha- tó, de egészségügyileg nem egészen kifogástalan ivóvízzel ellátva. A közkutak ugyanis zömmel a szennyezett talajvízre vannak telepítve. A közműves vízellátásban részesülő lakosság arányszáma 503
