Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Dunaszeg között a dunai árvizek visszaduzzasztásá- nak a határig — a Nagy-Dunáéval egyidőben építették meg. A közópvízszahályozási munkákat ugyancsak a dunai szabályozási munkákkal párhuzamosan végezték azzal az elsődleges céllal, hogy a torkolat és Győr közötti szakaszon a hajózhatóság biztosítva legyen. A Mosoni-Dunaágba beeresztett vízmennyiséget zsilippel lehet szabályozná. A Rába szabályozási munkái is az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben kezdődtek meg. A Rába heves vízjárású folyó, sok hordalékot mozgat és a Dunához hasonlóan hordalékkúpon folyik. Az első időben végrehajtott szabályozások után a mederátvágások következtében a folyó esése nagy mértékben megnövekedett. Különösen a hosszú egyenes' szakaszokon nem akart a Rába mesterséges medrében' maradni és sok-sok éles kanyarulatot dolgozott ki magának, veszélyeztetve a hidakat és árvédelmi töltéseket. A középvízszabályozási munkák tehát arra irányultak, hogy a különböző partvédőművekkel a meder elfajulását megakadályozzák. Az árvízmentesítés és árvízvédelem jelenlegi helyzete a TVK. területén általában; véve megnyugtató, gyorsan bekövetkezhető veszéllyel nem kell számolni. A Nagy-Duna vonatkozásában a fejlesztés során azonban szem előtt kell tartani, hogy Gönyü és Rajka között a kotrási és szabályozási munkák ellenére egyelőre tovább emelkedik a meder szintje, s ezzel együtt a várható árvízszint. A folyószabályozási munkák fejlesztésének a fő célkitűzése a Dunán, hogy a hordaléklerakódást ill. meder-feltoltődést a minimálisra lehessen leszorítani. Erre két okból elengedhetetlenül szükség van. Egyrészt csökken az árvízveszély, másrészt a hajózóút biztonságosabb lesz. Különösen rossz a helyzet a Denkpál—Vének közötti szakaszon, ahol a főmeder továbbra is emelkedik, viszont a mellékágak mélyülnek. A Mosoni-Dunaágban a hajózóút jobb biztosithatósága, a Rábán pedig a medereliajutásak megakadályozása érdekében folytatni és tökéletesíteni kell a megkezdett szabályozási munkákat. A Fertő tó szabályozási xeiadatár a tó vizszint- jének állandósítása képezi. Ez a tóba való vízbe- táplálási probléma műszakilag megoldható a Dunából, vagy a Rábából. 2. Az árvizmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók, tavak szabályozásának a kérdéseivel — a probléma fontosságából következően — rengeteg cikk, tanulmány és egyéb vizsgálat foglalkozik. Bőven van irodalmi anyag a fejlesztés tervezési alapjaihoz. Különösen éppen a Duna Rajka—Gönyü közötti szakasza foglalkoztatta a szakembereket, hogy miképpen lehetne megakadályozni az állandó mederemelkedést és csökkenteni az árvízveszélyt. A kiterjedt irodalmi anyagot a fejezet a megfelelő helyen nagy részletességgel, sőt rövid tartalmi kivonatokkal igen figyelemre méltó módon ismerteti. A fejlesztés tervezési alapelveit az alábbiakban foglaljuk össze. A véd töltések jelenleg előírt magassági biztonsági méretének a növelése nem látszik indokoltnak. Viszont különös gond fordítandó a buzgárveszely kiküszöbölésére a talajtörések elkerülése érdekében. A védtöltések magasbításával járó erősítést ezért a mentett oldalon homokos kaviccsal tervezzük elvégezni, míg a víz felöli oldalon vízzáró anyag ráépítését javasoljuk. Vannak kisebb be nem. védett árterületek a Marcal és Duna mentén, mely területek csak max. árvíz alkalmával kerülnének elbontás alá. A bevédés szükségességét a gazdaságosság figyelembevételével vizsgáljuk meg. Űj nyárigátakat és körgátakat nem terveztünk. Az árvízvédekezés; fejlesztésének főbb szempontjai a korszerűbb árvédelmi anyagok és eszközök, a gyors és biztonságos szállítás, továbbá a hírközlés modernizálása. A nagyvízi szabályozások fejlesztése során gazdaságossági okokból nem terveztünk sehol sem véd- töltés-áthelyezéseket. A mederszabály ozások fő célkitűzése a Dunán az előírt mélységű és szélességű hajózóút biztosítása. Ennek 'érdekében kell megszabni a teendőket, amely magában foglalja a hordaléklerakódás, a mederfeltöltődés és gázlók kialakulásának megakadályozását. A kotrásokat és a szabályozási műveket ennek megfelelően kell kivitelezni, ill. megépíteni. A Mosoni-Duna szabályozási alapelve a torkolat — Győr közötti szakaszon — hasonlóan a Nagy-Dunáéhoz — a hajózóút előírt méreteinek a biztosítása. Rajikánál a vízellátás megbízható szabályozására megépítendő az ún. II. sz. zsilip. A Rába szabályozási munkálatait azon, elv alapján kell folytatni, hogy a megépítendő művekkel biztosítani kell az illető szakaszra meghatározott mederszélesség állandóságát. Meg kell akadályozni, hogy a homorú oldalon, további partszakadások, ill. a domború oldalon újabb kavics-zátonyok keletkezzenek. A mederszabályozási művek kivitelezésénél az eddig bevált méreteket és építési anyagokat alkalmazzuk továbbra is. A Dunán vízépítési terméskövet és műkövet, ill. a Rábán különféle rőzseműve- ket és műkövet. Változást az, építés technológiájában tervezünk a kézzel és talicskázással történő kőbeépítés helyett fenékürítős uszályok alkalmazásával. A szabályozási művek műszaki adatait a Dumára vonatkozóan a KMB előírásainak megfelelően vesszük figyelembe. A Rábán a szabályozási tervek műszaki alapja a 200 napos tartóssá,gú vízállások értékei. A folyamszabályozási munkálatok alapelvei a Dumára tervezett vízerőművek megvalósítása után teljesen megváltoznak. A kisvízi szabályozásokra az állandó duzzasztott vízszint miatt nem lesz szükség, mert 35 dm mély hajózóút fog rendelkezésre állni. A nagy- és középvízszafoályozás, keretében végrehajtott kotrások a duzzasztás eredményeképpen szintén elmaradnak. Azonkívül a Palkovicovo— Gönyü—Komárom közötti szakaszon nem lesz szükség a meglévő folyamszabályozási művek ma- gasbítására a várható medermélyülés miatt. A Rábán a szabályozási munkálatok eddigi alapelvei nem változnak. Az árvízmentesítési művek fejlesztése során a legtöbb tennivaló a Szigetközben van. A KMB határozata értelmében a védtöltéseket az 1%-os valószínűséggel előforduló számított árvízszint fölé 1,20—1,50 m magassági biztonsággal kell, kiépíteni. Az 1960. év végéig; az előírt 100%-os magassági biztonság 66%-ban készül el. Ehhez viszonyítva irá_ 495
