Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
296 Rövidáruipar Kőszegen üzemel az Agyterítőgyár saját vízerőteleppel a Gyöngyös patakon, és ásott kúttal. Győrben működik a „Gardénia” Csdpkefüggönygyár közműre támaszkodva. 310 Bőr- és szőrmeipar 311 Bőr- és szőrmekikészítőipar Tatán működik a Díszműbőrgyár, mely az iparivizet ásott kútból veszi, de szennyvize tűrhetetlenül káros a Malom patakra. 320 Ruházati ipar 321 Textilruházati ipar Soproniban működik a Ruhagyár közműre támaszkodva. 322 Kötszövőipar Győrben üzemel a Kötöttkesztyűgyár városi közművel ellátva és Mosonmagyaróváron a Kötöttárugyár saját vízművel. 324 Cipőipar Szombathelyen működik a cipőgyár közművesít- ve. Tata városában szintén üzemel egy cipőgyár saját vízellátással. 350—360 Élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 351 Malomipar Vízierőművel működő malmok Győr-Sooron megyében a Lajta folyó maiomcsatornáján Mosonmagyaróvár városában és Kanuvár. Mihályi és Beled községben vannak a Kis-Rábár és Komárom megyében pedig a tatai Nagytónál a „Cifra” malom. A Vas megyei malmokat a X. fejezet sorolja fel. 352 Sütő- és tésztaipar Szombathelyen Kenyérgyár üzemel közművesítve, Győrben most énül a Ken vérgyár az Ipar-csatorna mellett. Tatabányán szintén működik Kenyérgyár közműre támaszkodva. 353 Húsipar 3531 Vágóhidak,; húsfeldolgozás; zsírblvasztás. Szombathelyen működik Tanácsi Húsipari Vállalat közművesítve. A Pápai Húsipari Vállalat sok ivóvizet von el a lakosságtól. A Soproni Húsipari Vállalat szintén közművesítve van. Mosonmagyaróváron szintén működik Húsipari Vállalat és Győrött is. A Kapuvári Húsüzem a Kis-Rába mellett üzemel. 3553 Állati eredetű takarmánygyártás. Sárváron működik állati fehérje előállító Özem, saját mélyfúrású kúttal a Rába folyó közelében. 353 Baromfi- és tojásfeldolgozó ipar A Sárváron működő telepnek saját mélyfúrású kútja van. A Győrött lévő baromfifeldolgozó városi közműre támasizkodik. 355 Tejipar A városi telepek általában közműre támaszkodnak, míg vidéken ásott, illetve fúrt kútra épülnek. A tejipari szennyvíz elvezetése és megfelelő tisztítása igen költséges, ezért a települések legszélére építendők az általános szélirányba. E szennyvízzel való öntözés kérdése még megoldatlan. Nagyobb Tejipari Vállalat működik Szombathelyen, Répcelakon, Sárváron, Győrött, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Téten, Györgyszentmártonham, Moson- szentjánoson, Vitnyéd-Csermajorban (Tejipari Technikum), Tatabányán és Tatán. 356 Cukoripar A Sárvári Cukorgyár a Rába folyó mellett üzemel. Ipari vizet vesz a Rábából és ásott kútból. A Komárom megyei Ács községben üzemelő cukorgyár a Comcó patakból veszi az üzemi vizét, de épülőben van a pótvíz ellátása a Dunáról. A Győr- Sopron megyei Petőházán lévő cukorgyár az Ikva folyó duzzasztott vizét használja üzemi célra . 357 Édes- és kávészeripar Győrött működik a Keksz- és Ostyagyár saját mélyfúrású kúttal. Mosonszentjános községben kávészeripari vállalat üzemel. 358 Növényolaj- és margaringyártás Győrött működik a Növényolajipari Vállalat, mely ipari vizét a Mosoni-Dunából veszi. 359 Konzervipar A Győr-Sopron megyei Fertőd községben folyik gyümölcs-konzerv gyártás a Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetnél saját törpevíz- műves ellátással. 362 Szeszipar 3621 Szesz, élesztő és alkoholtartalmú italok gyártása. Győrött működik a Szeszgyár külön ipari vízkivétellel a Mosoni-Dunából. A Győr-Sopron megyei Nyúl községben is működik kisebb szeszfőzde. A Komárom megyei Szeszfőzde közműre támaszkodik. 3622 Ecetgyártás Szombathelyen és Győrött működik Ecetipari Vállalat közműre támaszkodva. 363 Bőripar Tatán üzemel a Díszműbőrgyár saját vízművel és Győrött a Műbőrgyár közműről. 486 t
