Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
263 Bútoripar 221 Kőolajfeldolgozóipar 2211 Kőolaj finomítóipar A Komárom megyi Almásfüzitő és Szőny községben működik kőolajfinomító ipar, amely a Dunából veszi az ipari vizét, és szennyvizét tisztítva engedi vissza. 2212 Kőolaj továbbfeldolgozó ipar. Szőnyben krakkóié üzem is működik. 222 Városi Gázgyártás Győr-Sopron, Szombathely és Pápa városokban működik városi gázgyár a közműhálózatra támaszkodva. A szombathelyi gázgyár a koksz hűtővizét a Gyöngyös patakból veszi. 223 Szénfeldolgozóipar Dorog községben működik szénfeldolgozóipar. amely fenoltartalmú vizével szennyezi a Kenyérmezői patakot. A jövőben fenolos szennyvíz a dorogi központi szennyvíztisztító telepre kerül. 225 Festékipar Győrött működik festék- és lakkgyár a városi közműre támaszkodva. 220—230 Vegyipar Győrött működik a „Cardó” bútorgyár, közműves. 264 Hordó- és ládaipar A Vas megyei Körmenden üzemel a Ládagyár ásott kútból. 267 Fatelítőipar A Komárom megyei Tokod községben működik a MÁV fatelítő telepe közműről ellátva. 270 Papíripar 271 Cellulóz- és papírgyártás A Komárom megyei Lábatlan községben működik papírgyár saját dunai vízkivétellel. A Győr- Sopron megyei Petőháza községben lévő cukorgyár is foglalkozik cellulóz- és papírgyártással a fertői nádhulladékot feldolgozva. Vízkivétele van az Hcva folyóból. f 290 Textilipar 291 Pamutipar Győrben üzemel a Pamutszövő és Műbőrgyár központi ipari vízműről ellátva. Sopronban is működik pamutipar. A Szombathelyi Pamutipar közműves, de a MÁV-tól is vesz ipari vizet. Mélyfúrású kútja is van. 228 Keményítőgyártás 292 Roskikészítőipar A Komárom megyi Ászár község határában üzemel a Keményítőgyár, amely ipari vizét részben mélyfúrású kútból. részben a Hánta községbeli tá- tározótavakból veszi. A keletkezett szennyvizet déri tőmedencében val. ülepftés után a Feketevíz-érbe vezeti. A Győrben lévő Szeszgyár szintén készít keményítőt, külön ipari vízkivétellel a Mosoni-Dunából. Szennyvize a városi közcsatornába kerül. 282 Egyéb szerves vegyipari termékek gyártása 2322 Műanyaggyártás A Komárom megyei nyergesújfalui „Viscosa”- gyárban folyik műanyaggyártás. Ipari vizét a Dunából nyeri és szennyvizét oda adja vissza. A Győr-Sopron megyei Kapuvár község határában üzemel egy kenderáztató és kikészítő üzem. Vizét a Kis-Rábából. veszi, szennyvizet a Szegedi csatornába vezeti. 293 Len-kender és jutaipar Szombathelyen üzemel a Kender- és Lengyár, iparivizét a Gyöngyös patakból veszi. Komáromban működik a Lenfonógyár közműrűl. Mosonmagyaróváron üzemel a Lengyár ásott kútból, szennyvizét a Megyei csatornába vezeti. Győrött működik a Lenszövőgyár közműről. 294 Gyapjűipar 2324 Műszálgyártás Ugyancsak a „Viscosa” gyárban folyik 260 Faipar 261 Fűrész-lemezipar Szombathelyen működik fűrésztelep és forgács- lemezgyár a városi közműre támaszkodva. A rá- tóti fűrésztelep ásott kúttal üzemel. 262 Épilletasztalosipar Szombathelyen működik a Takarógyár és Kőszegen a Posztó- és Nemezgyár, ipari vizét a Gyöngyös patakból veszi. Pápán üzemel a „Perutz” textilgyár közműről. Győrben műküdik a Richards Finom- posztógyár, a Textilművek és a Gyapjúfonó Vállalat közműről. Sopronban üzemel a „Sotex” Posztó- és Szőnyeggyár közműről és végül Tatán a Sző- nyeggyár. amely a Szentjános patakból veszi az ipari vizet. i 295 Selyemipar Vas megyében működik a Szentgotthárdi Selyem- • gyár, saját mélyfúrású kúttal. Sopronban a SelyemKőszeg városában működik közműre támasz- ^szövőgyár közműről, Nyergesújfalun a „Viscosa”- kodva. i . "‘■--'gyár műselymet készít dunai vízkivétellel. 485
