Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tatta különösen száraz időjárás alkalmával, amikor kevés volt a hígítóvíz. A Kenyérmezői patak a Táti-Dunagátba torkollva szennyezi Esztergom város vízellátására szolgáló ivóvízmű vizét, amely a Prímás-sziget melletti Duna-ág partján települt a táti mellékág folytatásában. A Brikettgyár a szennyvíztisztító berendezés létesítésére el van kötelezve. 115 Ércbányászat 1152. Mangánércbányászat A területen a Veszprém megyei Úrkút község határában folyik mangánércbányászat, amelynél a keletkező ásványi szennyezőanyagok a Csinger patakon keresztül a Torna patak medrét iszapol- ják fel és okoznak gyakori kiöntést. 1153. Bauxitbányászat Ugyancsak a Veszprém megyei Halimfoa, Nyi- rá<J és Szőc községek határában folyik bauxit kitermelés, amely a Kígyós patak medrét terheli ásványi szennyezéssel. 116 Ipari ásványok bányászata A területen ipari ásványok bányászata folyik a Vas megyei Felsőcsatár, a Komárom megyei Sárisáp és Süttő községekben. Sárisápon kaolimrisza- poló működik, vízjogi engedély alapján,. A süttői Márványkészítő és Kőfaragó Vállalat szintén vízjogi engedély alapián engedi az ipari szennyvizét a Duna folyam medrébe. A felcsőcsatári zsírkő (tal- kum) bánya jobb megközelítése érdekében a Pinka folyó medrét át kell helyezni. 120 Vas-, acél- és fémgyártás 122 Fémgyártás 1221. Timföldgyártás A területen a Veszprém megyei Ajka és a Gvőr- Sopron megyei Mosonmagyaróvár városban, valamint a Komárom megyei Almásfüzitő községben működik Timföldgyár. Az ajkai a Tapolcaiéi forrásokból, a mosonmagyaróvári talaivízkutakból és az almiásfüzítői a Dunából nyeri az ipari vizet. A melléktermékként jelentkező vörösiszap elhelyezése nagy gondot okoz és az iszaptárológátak elszakadása következtében az élővízfolyásokba kerülő vörösiszap megfesti a vizet és az iparvizet felhasználó textil- és műanyaggyáraknál a gyártmányok elszíneződését Okozza. 1222 Könnyűfémkohászat Komárom megyében Tatabányán és Veszprém megyében pedig Ajkán működik, alumínium kohó. Tatabányán a VI. számú akna adja az iparvizet, szennyvízderítője van. 130 Gépgyártás 131. Szerszámgépgyártás A területen Győrben és Esztergomban van szerszámgépgyártás. Győrben a városi központi iparvízműről és Esztergomban pedig a Primásd-Duna- ágból veszik ki a vizet. 132 Mezőgazdasági gépek gyártása A Vas megyei Szentgotthárd községben lévő Kaszagyár energiaszükségletének egy részét a Rába folyón levő vízierőművéből kapja. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár az iparivizet a Mo- soni-Dunaágból veszi. A Szombathelyi Gépgyár a városi víz- és csatomaművekre kapcsolt. 133 Egyéb megmunkáló gépek és gépi berendezések gyártása 1331 Bányagépgyártás A Komárom megyei Tatabányán és Dorogon működik bányagépgyár. Mindkettő közműről veszi a vizet. 1332 Könnyűipari gépek és berendezések gyártása A Vas megyei Szombathelyen élelmiszeripari, Sárvárott hűtőgépgyár üzemel. Az előbbi közműről, az utóbbi saját műről veszi az iparvizet. A Komárom megyei Esztergomban sportárúgyár működik városi közműről. 134 Közlekedési eszközök gyártása 1341 Vasúti járművek gyártása Győrben, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár foglalkozik vasúti járművek, gyártásával és iparvizét a központi ipari vízműtől kapja. 135 Közlekedési eszközök javítása 1351 Vasúti javítóipar Szombathelyen MÁV járműjavító üzem van. Vízellátása és szennyvízelvezetése városi közművön keresztül történik. A komáromi MÄV járműjavítónál ugyanez a helyzet. A tartályok mosásából származó olajos szennyvizek a városi csatorna- hálózatot károsan terhelik. 1352 Autójavítóipar Szombathelyen, a XII., Győrött, a XV. számú Autójavító Vállalat működik a városi közműre támaszkodva. Innen is olajos szennyvizek kerülnek a csatornába. 140 Villamosgépipar 141 Villamosipari gépek és készülékek gyártása Pápa városában működik a területen az „Elek- termax”-gyár, amely a városi közműre van kapcsolva. 4U3
