Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
Az 1980. évi vízmérleg összeállításánál is a vizsgálat gerincét a táblázat tartalmazza. A szöveges rész a táblázat magyarázatára és értékelésére szolgál. 3.31 VÍZKÉSZLET 1980-BAN A vízgazdálkodási célokra hasznosítható felszíni és felszínalatti vízkészletek időbeli alakulását lényegében csak az emberi beavatkozások (víztározás, erdőgazdálkodás, talaj- és bányaművelési, stb.) befolyásolják, mert a természeti tényezők (éghajlat, geohidrológiai viszonyok) csak geológiai időméntékben változnak. A vízkészletek mennyiségi változása részben az ilyen célból végzett beavatkozások (tározók építése, vízhiánnyal küzdő szomszédos területek ellátása, az erdőgazdálkodási módok megváltozása, stb.) eredménye, részben, más célú munkálatok (a talajművelésben, a mezőgazdasági termelési viszonyokban, a bányaművelésben, beálló változások, stb.) járulékos következménye, végül felszíni vizeink elsőbb szakaszain a felette bevezetett szenny- és használt vizekből származó többlet következménye. Ezek a hatások általában előzetesen felmérhetők és a közelítő átlag, illetve szélsőértékek alapján számszerűen is értékelhetők. Lényegesen nehezebb a vízkészletek minőségi változásainak előzetes érékelése, mert ez a rendkívül gyorsan változó ipartechnológiai folyamatok függvénye és alakulását nagy mértékben befolyásolja az is, hogy milyen mértékben sikerül érvényre juttatni a vízkészletek minőségének megóvására vonatkozó előírásokat. A vízkészletek nagyságának és minőségének előzetes értékelésében hátrányt jelent, hogy a szomszédos államok területén — előttünk kevéssé ismert •— beavatkozások hatását nem tudjuk kellő súllyal figyelembe venni. 3.311 A felszíni vízkészlet Az 1. sz. Észak-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Kerettervhez tartozó területen az 1980. évre meghatározott alapkészletet fogadtunk él. Az erdőgazdálkodási módok és a talajművelés megváltozásából eredő többlet-vízmennyiséget, valamint a bányaművelés fejlesztése következtében előálló felszíni többletet a bizonytalanság miatt még becsülni sem tudtuk. Az alapkészlet minőségi bontásában azonban figyelembe vettük egyrészt, hogy a vizek tisztaságának biztosításáról szóló 1/1961. Korín. sz. rendeltet végrehajtása következtében a vízfolyások szennyezettsége csökken, másrészt, hogy a Fertő tóba betáplálni tervezett Ikva árvizek hígító hatása következtében javul a Repce—Rábca rend- szier vízminősége. A kisvízfolyásokból biztosítható felszíni alapkészlet növelhető vízben gazdagabb szomszédos területekről való vízátvezetéssel és tározó medencék létesítésével. Az öntözés lehetőségeit tárgyaló VI. sz. fejezetünk szerint a Répoe—Rábca és a Kis-Rába rendszer öntözéseinek v/zellátása érdekében a nicki Rába duzzasztó segítségével öntözési idényben 8,8 m3/s vízmennyiséget terveznek kivenni a Rábából. A 8,8 m3/s vízmennyiségből 2,8 m3/s-t a Vasút- menti csatornán és a Kőris patakon keresztül a Répcébe, 2,7 m3/s-t a Keszeg-érbe táplálnának, 3,3 m3/s pedig a Kis-Rábában maradna. Ezt figyelembe véve az augusztusi mérlegben a más területről átvett víz rovatban az 1/b terület alapkészletét 6 000 lit/s (2 700 lit/s+3 300 lit/s), a Rábca— Répce vízkészletét 2 800 1/s vízmennyiséggel megnöveltük, ugyanakkor a Rába más területre átadandó víz rovatában a 8 800 lit/s vízmennyiséget figyelembe vettük. Szeptemberben ennek az átvezetésneü 1/4-ével számoltunk. A hegy- és dombvidéki víztározással foglalkozó fejezetünkben 23 db jelentékenyebb domb vidéki tározási lehetőséget terveztünk mintegy 38,2 millió m3 együttes tározótérfogattal. A tározók részben mező- gazdasági, részben ipari célra épülnének. A mezőgazdasági célra létesítendő tározókat a mérlegben úgy vettük figyelembe, hogy az éves tározók hasznos térfogatát egy öntözési idény (5 hónap) a többévesekét pedig két idény (10 hónap) másodperceivel osztottuk. Ugyanígy jártunk el az emeltszintű halastavak esetében is, azok hasznos térfogatának a felső 50 cm-es réteget tekintve. Más célra szolgáló tározók esetében teljes évre elosztva határoztuk meg a jellemző vízsugarat. Az így számítható teljes többlet 1,63 m3/sec. A Duna vízmérlegében a létesítendő felső-dunai duzzasztó tározóhatását nem vettük figyelembe. A felszíni vízkészlet nagyságának meghatározásánál' figyelembe vettük, hogy az 1/d jelű részvízgyűjtőterület augusztusban 220 lit/s, szeptemberben 187 lit/s-al kivesebb élővizet szállít a Marcalba, tehát a Marcal más területről átvett vizét ennyivel csökkentettük. Területünk csatornázott városai, községei, valamint az ipari üzemek az általuk igényelt víz- mennyiségeket nem fogyasztják el teljes egészében. A fel nem használt, csak használt vizek (szennyvizek) újra bekerülnek vízfolyásainkba és azok vízkészletét növelik. A vízkészletek szennyvíz és használt vízből származó növekedésének megállapításánál figyelembe vettük a TVK IX. Települések és ipartelepek csatornázása c. fejezetében tervezett adatokat. Eszerint 1980- ra a szennyvíz és használt víz bevezetéséből származó többlet a területen (Duna. Rába kivételével) 1,16 m3/sec. A kisvízi készlet egy részét a mederben kell hagyni, hogy a közegészségügyileg megkívánt élővíz-forgalmat biztosítani tudjuk. Az 1960. évi vízmérlegben élővíz-forgalomnak a havi legkisebb vízhozam 75%-át vették. 1980. évi vízmérlegben — tekintettel, hogy a vizek, tisztaságának biztosítása tárgyában foganatosítandó intézkedések a távlatban mind belföldön, mind külföldön várhatóan eredményesek lesznek, — a jelenlegi körülmények között becsült élővízigénynek 1/3-ával számoltunk. 460
