Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
alapján közösen, vagy felváltva, egyéb kutatásokat és méréseket pedig saját területükön maguk végzik. A határmenti vízfolyásokon végrehajtandó és az I. fejezetben felsorolt minden, vízdmunka általános irányelveit a szerződő felek közösen állapítják meg, saját területén végrehajtandó munkák, tervét mindegyik szerződő Fél saját költségére maga, készíti el. Mindkét állam területén végrehajtandó munkák közösen készítendő terveinek költségét a Felek külön megállapodás alapján viselik. A ül. fejezet a vízimunkák kivitelezésére vonatkozik. A szabályozási munkákat általában az a szerződő fél hajtja végre, amelyiknek területén a munkák kivitelre kerülnek. Mindkét Fél területén végrehajtandó olyan munkákra, amelyek nem oszthatók meg, külön megállapodást kötnek. A közös költségen végzendő vízimunkák kivitelezéséhez szükséges építési anyagokat (terméskő, műkő, stb.) a felek egyenlő mennyiségben szállítják. A munka előirányzat alapján arra kell törekedni, hogy e szállítások évenkint kiegyenlítőd jenek. A kotrásokat úgy kell végrehajtani, hogy mindegyik szerződő Fél egy-agy műszakilag önálló kotrást végezzen, Ha külön megállapodás nincs, mindkét Félnek igénye Van a saját területén kikotmtt anyagra. A IV. fejezet a fenntartási munkákkal fogiMko- zik. Fenntartás az a munka, amelynek célja a meglévő szabályozási és egyéb víziműveknek, valamint a hajóútnak a jó állapotban való megtartása. Az V. fejezet a, költségek viselésére vonatkozik. Az ármentesítési munkáik költségeit az a szerződő Fél viseli, a,melyiknek területén a munkákat végrehajtják. Ez alól kivételt képez1 a Duna jobb- partján a Rajka feletti 9,6 km-es töltésszakasz, amelyet Magyarország az elcsatolt három községgel átadott Csehszlovákiának. E töltésszakasz magyar érdekeket is szolgál, ezért az 1948. évi Egyezmény értelmében a fejlesztési és karbantartási munkákat mindkét állam közösen viseli. A nagy-, közén- és kisvízszabályozási. továbbá kotrási munkák költségeit a szerződő fe^ek egyenlő arányban viselik. A közös költségen épített szabályozási munkák fenntartási költségeit a Felek egyenlő arányban viselik. A szerződő Felék kötelezik magukat, hogy a közös leszámolás alapján mutatkozó tartozásaikat egymásnak megtérítik. A tartozásokat természetben építési anyagokkal és munkával kell kiegyenlíteni. Ha ez nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, a kiegyenlítés kivételesen kliring átutalással történik. A többletmunka értékét kulcsszámokkal kell kifejezni. A VII. fejezet szerint a szerződő Felek az egyezménnyel érintett kérdésekben az egységes álláspont kialakítása céljából Közös Műszaki Bizottságot alakítanak. b) Belvízgazdálkodással kapcsolatos teendők nincsenek. c) Kisvízfolyások és vízgyűjtőterületek rendezésével kapcsolatos teendők nincsenek. cl) Öntözéssel kapcsolatos kérdések nem merültek fel. e) Halászati vízhasznosításra vonatkozóan a határrendezéssel kapcsolatos szerződés intézkbdik, mely szerint a halászat felügyeletét a Szerződő Felek mindegyike saját területén maga gyakorolja. A Dunán a halászatot korábban a halászati társulatok, jelenleg a halászati szövetkezetek gyakorolják, az utóbbi években nagyon elterjedt a horgászat is. f) Ivó- és ipari vízellátással kapcsolatos kérdések nem merültek fel. A határmenti vízfolyások vízhasználatára vonatkozóan a határügyeket rendező szerződés intézkedik, mely szerint a levonuló természetes vízhozam fele mennyiségével mindkét Fél szabadon rendelkezik, g) Szennyvízelvezetés és a vizek tisztaságának védelmével kapcsolatban együttműködés ez ideig nem alakult ki, az Egyezmény ilyen irányú kibővítése folyamatban, van, h) Vízerőhasznosítással kapcsolatos kérdések főleg az utóbbi években szerepeltek gyakran a két állam közti tárgyalások napirendjén a Duna komplex hasznosításának tervével kapcsolatban, melyet részletesen, a XV. fejezet ismertet. i) Víziutak biztosságára vonatkozóan az 1954. évi Egyezmény rendelkezik. A hajóút kitűzését, megvilágítását és a jelzőszolgálat ellátását a Nemzetközi Dunabizottság rendelkezéseinek megfelelően a két állam illetékes hatóságai között létrejött és mindkét állam központi hatóságai által jóváhagyott külön megállapodások alapján kell ellátná. A hajózóútban lévő akadályok eltávolítását mindkét állam a maga területén saját költségére végzi. Ausztria a) Árvízmentesítésre, árvízvédelemre, folyók és tavak szabályozására az 1929. évi és az 1956. évi Egyezmények hatálya terjed ki. A trianoni békeszerződés a volt Rábaszabályozó Társulat árterületének, jelentős kiterjedésű részét Ausztriához csatolta. Ezért az, Egyezmények értelmében mindazon magyar területen lévő művek, melyek osztrák területek árvízi biztonságát is szolgálják, közös érdekűek. Ilyen közös érdekű árvédelmi művek a következők : Rába folyó balparti töltése a sömjéni bekötéstől 22 km hosszban a Repce árapasztó torkolatáig 1 db műtárggyal és a 22(13 fm hosszú rábai partbiz- tosítással, mely a töltés védelmét szolgálja. A Répce árapasztó csatorna balparti árvízvédelmi töltése 10,2 km hosszban. A Répce árapasztó medre a műtárgyakkal együtt. A közös érdekű árvédelmi művek fenntartását és fejlesztését a magyar Fél végzi, az osztrák Fél pedig az ármentesített területe arányában a költségekhez hozzájárul. W 443
