Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
parti üdülők, fürdőhelyek és vízisporttelepefc létesítésére. A telt meder a Dunakanyar természeti szépségét jobban ki fogja emelni, ami a turista és idegenforgalom fellendülését vonhatja maga után. ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEK A duzzasztás hatására a dunaaknási hévforrásra települt strandot meg kell szüntetni. Az érintett területen egyéb ásvány- és gyógyvízelőfordulás nincsen. EGYÉB HATÁSOK Mezőgazdasági vonatkozásban a duzzasztások következtében a Felsődunai Tározó területén, és Esztergomnál a dunai szigeteken jelentős erdőterületek kerülnek víz alá, így ezeket az erdőket meg kell szüntetni, illetve át kell telepíteni. A szigetközi talajvízszint-süllyedés pl. a magyar oldalon 3065 ha, a csehszlovák oldalon 4740 ha nyár- és fűzfaerdő életfeltételeit fogja károsan befolyásolni. így ezeket az erdőket át kell telepíteni. Közlekedés terén: a nagymarosi duzzasztás miatt a közlekedési utakat kell átépíteni, ill. magasabb szintre hozni, és a partmenti vasútvonalak töltéseit kell megerősíteni. Települést is érint a duzzasztás, amennyiben a duzzasztott térből házakat kell áttelepíteni a védett oldalra. A tervezett nagylétesítmény hatását és az. egyes szakágazatok kapcsolódó problémáját összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vízierőműrendszer elsősorban az energiatermelés érdekében jön. létre, de igen jelentős lesz a hajózás problémáinak: végleges megoldása terén, .növeli az árvízi biztonságot, elősegíti az öntözést, az üdülés és a vízisportok fejlődését. A duzzasztással járó károsodások következményei jelentőségükben eltörpülnek a várható előnyök mellett, de ezen. létesítmények megépítése is meg fog oldani egy sor olyan problémát, amelynek a megoldása ma is aktuális. A létesítendő vízerőműrendszer nemzetközi mű lesz. Az érdekelt két parti államnak részesedésük arányéiban kell vállalni a beruházási és később a fenntartási költségeket. A KGST-n belül a villamosenergia gazdaságos elosztását elősegíti, mert a csúcserőművek igen értékesen kapcsolódhatnak a szénmedencék olcsó hőerőműveihez. A nemzetközi kérdéseket az érdekelt államoknak egyezmény útján kell rendezni. 2.24 KÖLTSÉGADATOK ÉS GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK Az alábbiakban megadjuk a létesítmény beruházási, (építési sitib.) költségeit. Az építési költségeket optimális munkaszervezés és építési időtartam alapulvételével tervezték meg. Nagymarosi Vízerőmű 3986 millió Ft Felsődunai Vízerőmű 7713 millió Ft Összesen: 11 699 millió Ft A Felsődunai Erőmű járulékos munkái az összes költségek mintegy 4%-át teszik ki, szemben a Nagymarosi Erőműnél szükséges 31%-al. Ennek oka az, hogy a Felsődunai Vízerőművek a Duna vízjárására gyakorolt hatása lényegesien kultúrálatlanabb és rövidebb Duna-szakaszra korlátozódik. A villa mosonergia term elésre jellemző gazdaságossági mutatói az alábbiak: Fajlagos beruházási költség 10 100 Ft/kW Fajlagos beruházási költség 227 Ft/kWó A fajlagos költségek a villamosenergiát terhelő 9100 millió Ft beruházási költségre vonatkoznak. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A vízierőműrendszer két nagy művét egyidőben kell megépíteni együttműködésük biztosítása céljából. A két állam szakértői az építési időt 7 évre irányozták elő, az előkészítő munkákon kívül. A 7 éves építési idő betartása megköveteli a legmagasabb fokú szervezést és a legmodernebb gépek alkalmazását. A vízerőműrendszer létesítése igen nagy erőfeszítést követel meg népgazdaságunktól, ezért a munkákra jól fel kell készülni, hogy a. tervezett ütemezéstől eltérni ne legyen szükséges. A tervezett üzembehelyezés éve 1971. Az építkezéshez szükséges átlagos munfcáslét szám 4300 fő, (ebből a Nagymarosi Erőműnél 2700 fő) mely csúcsban 7800 főre1 növekszik. A főművek építése mellett a, védelmi létesítmények munkáit úgy kell ütemezni, hogy azok a részleges duzzasztás hatását ki tudják küszöbölni. Ezek a munkák valószínűleg időszakosak lesznek. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Duna magyar—csehszlovák közösérdekű szakaszának hasznosítása a főként csúcsenergiát termelő Felsődunai Üzemvízcsatornás Vízerőművel és a Nagymarosi folyami Vízerőművel történne. A Nagymarosi Vízerőmű duzzasztási tere a kiegyenlítő tározó szerepét is betölti. A két erőműből álló egységes komplexumot a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság egyidejűleg, közös erővel tervezi létesíteni. A vízlépcsők műszaki alapadatai tisztázottak, az energiatermelés gazdasági mutatóinak értéke, — a további részletesebb tervezéssel megállapítandó 436
