Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
tásd munkát kivéve — elmaradnák. A folyamszabályozási munkák ugyanis eddig hajózási és me- derállandósítási szempontokból voltak elsősorban szükségesek. A Felső-dunai Tározó, mely a jelenlegi hullámtéren létesül, a hordalék-befogadás szempontjából elég nagy biztonságot nyújt. A tározó térben az üzembehelyezés első éveiben mintegy évi 3,5 millió m3 hordalék fog lerakodni. Az újabb egyensúlyi állapot 40 év utáni elérésekor a teljes feltöltődés mindössze 65 millió m3 lesz, ami az eredeti tározótérfogat 10—12 %-a. Ez a feltöltődés folyami vízlépcsőknél megengedett és általában az átlagos értékek alatt marad. A tározóba kerülő hordalék mennyisége csökken a Wolfsthali Vízerőmű megépítése esetén. A tározó alatti Duna-szakaszon a hordalékviszonyok kedvezőbben alakulnak különösen jelentős a nagymarosi duzzastott térbe jutó hordalékmennyiség csökkenése. A csökkent sebesség miatt kisebb feltöltődés várható a nagymarosi duzzasztás felső határán. A jégviszonyok az üzemvízcsatomás és a Nagymarosi Erőműnél kedvezőtlenek lesznek, mert nő a jeges napok száma, illetőiéig az állójeges időszak hossza. Előnyösebb helyzetet teremt az osztrák; szakasz vízlépcsőzése, mert ezzel együtt jár a jég meny- nyiségénefc csökkentése. Az állójégtakaró kialakulása révén viszont a kásajég képződésének veszélye csökken. A Dunai vízlépcsőkön — jégtorlaszok elkerülése érdekében a iéglebocsátás rendjét nemzeközileg szabályozni kell'. BELVÍZVÉDEKEZÉS A tározó mentén a talajvízszin emelkedni fog. Ennek a káros hatásának elhárítására a tározótöltések mentén szivárgócsatama-rendszer épül. A kereken 50 km hosszú tározótöltés mentén) vezetett sznvárgóárok-hálózat az első években mintegy 120 m3/sec. vizet gyűjt össze és vezeti gravitációsan az elhagyott Duna-mederbe. Természetesen a kolmatá- ció hatására a szivárgóvíz évek múlva erősen csökkenni fog. A tározó és a szivárgócsatorna tengelye között az átlagos különbség 45 m lesz. A Nagymarosi vízlépcső duzzasztó hatása miatt, az árvédélemi töltések mentett oldalán az öblözetekben összegyűlő szivárgóvizeket részben meglévő, részben pedig új belvízcsatornáknak és szivattyú- telepeknek kell levezetni. A szivárgó víz felfogására és elvezetésére itt is a töltésekkel párhuzamos szivárgó csatornarendszer épül. A csatorna általában nyílt szelvényű, csak rendkívüli esetben, pl. városi területen zárt. A szi- várgócsatomák nemcsak a gátak alatt átszivárgó vizet gyűjtik össze, hanem a mentett terület dombjai felől a befogodó folyó félé tartó talajvizeket. A szivárgóesatomák hossza a jobbparton 24 km, A folyóból szivárgó víz mennyiségét 25 m3/sec-ra becsülik, ebből magyar területre 5 m3/sec. esik. A szivárgó csatornarendszerben a depressziós szintet a mezőgazdasági termelés igényéhez igazodva határozták meg, úgy, hogy a talajvíztükör szabályozható legyen, (a terepszint alatt 1,0—1,6 m). A folyó felől állandóan egy irányban átszivárgó víz iszapja várhatóan az altalaj hézagait kolmatátni fogja. Ennék következtében a szivattyúzandó víz mennyisége csökkeni fog. A kialakított elv szerint a szivárgó csatornák legkisebb távolsága a töltések mentett oldali lábától 40 m, a legnagyobb 140 m. A számítások szerint a Nagymarosi vízlépcső duzzasztott szakaszán magyar területen a szivárgó víz átemelésére 12 m3/sec új szivattyútél jesítmény szükséges. ÖNTÖZÉS A Felsődunai Felvízcsatorna szigetelt medrű szakaszán a Duna mindkét oldalán, mivel az elhagyott Duna-mederben csak árvizek idején fog folyni 100 m3/sec-nál több víz, lényegében megszűnik a talajvízutánpótlás, a talajvízszint lesüllyed a terepszint alá mintegy 4—5 m-el és elszakad a fedőrétegtől. Az érintett terület a két parton 6—6 km széles sávben mintegy 10—10 000 ha-t tesz ki. A termés csökkenés megakadályozására ötönzés szükséges. A Szigetközi talajviszonyok csak a permetező öntözést engedik meg. Ezen a területen a legcélszerűbb lesz a központi vízbeszerző és elosztó rendszerű nagyüzemű (1—2000 holdas) öntözőtelepeket berendezni. A nagymarosi duzzasztott szakaszon a duzzasztott vízszín a Duna menti területek öntözését elő fogja segíteni, mert a gravitációs vízkivétel lehetőségét biztosítja. A szivattyútelepek emelési magassága kisebb lesz, így távolabbi területeket is gazdaságos lesz bekapcsolná az öntözésbe. IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS A felső-dunai talajvízszint-süllyedésnek káros következménye lesz az ivóvizet szolgáltató kutak kiapadása. Az ivóvízellátás biztosítására a szigetközi és csallóközi községekben közkutas ivóvízvezetéket kell létesíteni. Komárom megyében a Duna jobbpartján, a meglévő vízellátó berendezéseket a duzzasztás folytán részben át kell építeni. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA A duzzasztott vízszín igen sok helyen lehetetlenné teszi a szennyvizek gravitációs bevezetését. Esztergom város csatornázása pl. átépítendő. A települések és ipartelepek szennyvizeinek bevezetésére átemelő szivattyútelepeket kell építeni. Mivel a duzzasztott víztérben kisebb az öntisztulás, a vizek tisztaságának védelme érdekében a szennyvizek fokozott tisztítása szükséges lesz. ÜDÜLÉS, VÍZISPORT, TERMÉSZETVÉDELEM A Felsődunai Vízerőmű tározója mentén üdülőtelepek és csónakkikötők létesülhetnek, mert az 58 km2 víztükör a vízisportokat, elsősorban a vitorlássportot fel fogja lendíteni. A Nagymaros feletti duzzasztott víztér állandósított vízszínével kedvező feltéteket teremt a víz435
