Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
2.23 A VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGYLÉTESÍTMÉNY SZAKÁGAZATI HALASAI ÉS A SZÜKSÉGES védelmi létesítmények A VÍZERŐMŰRENDSZER generátorainak összteljesítménye 1102 MVA, energiatermelése pedig átlagos vízhozamú évben 3780 millió kWó. A két művet együttműködésük biztosítása céljából egyidöben kell megépíteni, mert egységes komplexumot alkotnak a csehszlovák—magyar közösér- aekű Duna-szakasz hasznosítására. A Felsődunai Vízerőmű üzemeltethető alaperőműként az érkező vízhozam folyamatos felhasználásával, vagy csúcserőműként tározó segítségével. A kis energiaigényű napszakban érkező vízhozamok jelentős részét a napi energiacsúcsok fedezésére a tározóban lehet visszatartani. Folyamatos üzemnél nagyobb energia nyerhető, azonban a csúcsüzem- nei termelt energia énnél jóval értékesebb. A csúcsenergiaszolgánatás alőíelteteie viszont a Nagymarosi vízlépcső megepítese, mert a csúcsok viziio- zamiökésének felfogásához kiegyenlítő bogé szükséges. A csúcsüzem esetében a felvízcsatoma késleltető hatású fesz. A csúcsanergia kiszámításánál a Q = 900 m'/sec. vízmennyiséget kell számításba venni. Ezt a vízhozamot napi ifiét csúcsban 4000 m ;/sec. vizemésztéssei, egyenként 1,7 óráig tartó üzemben hasznosíthatjuk, lel- és lefutásra 1 órát számolva. A jegesedéssel járó következmenyeket — melyek a csúcsuzemet befolyásolhatják, — meg jobban meg kell vizsgálni. A Nagymarosi Vízerőmű — iegalább az alatta kővetkező Adonyi Vízerőmű megépültéig — főleg alapenergiát fog szolgáltatni, bár korlátozott mér- tékoen, részlegesen csúcserőműként is üzemelhet. A vízerőmű 187 MW 'beépített teljesítménnyel optimális üzemmódban átlagosan évi 1060 miihó kWo viliamosenergiát szolgáltathat, a kiépítési vízhozamnál, 5,10 m esés hasznosításával. A vízlépcsők alatt a mederben az alvizi kotrással az esés tovább növelhető. A részleges csúcsüzem 1000—3000 m:!/sec. természetes vízhozamértékek között lehetséges. A csúcsteljesítményhez tartozó fel- és lefutáshoz másodpercenként 1,0 m3/sec. vízhozamváltozást irányoztak elő. A Q30u/o esetében (1200 m3/sec.) a vízerőmű 2,77 órán át képes csúcsteljesítményt adni, 140 MW értékben, N agy jelentőségű lesz a villamos csúcsigény fedezése szempontjából, az a járulékos lehetőség, hogy a Nagymaros—Visegrád környezetében a Duna mindkét partján a vízszin fölé 350—500 m magasan emelkedő hegyeken nagyteljesítményű szivattyús energiatározók létesíthetők. A HAJÓZÁS Azt a célt, hogy a Felső-Dunán a szabályozási kis- víz idejére is legalább 2,25 m-es hajózási mélységet biztosítsanak, eddig nem sikerült megvalósítani. Az üzemvízcsatornás vízerőművel lényegesen megjavulnak a hajózási mélységek. Még a csúcsok közötti üzemszünet idején sem lesz kisebb hajózási mélység 3,50 m-nél. Ez a mélység folyószabályozási módszerekkel gazdaságosán nem oldható meg, mert & becslések szerint az ilyen hajózási mélység egyszeri előállítása is meghaladná az 1 milliárd forintot Bratislava és Gönyü közötti szakaszon. A fenntartás viszont nem volna biztosítható. A két létesítmény tehát megoldja a hajózási problémákat a Bratisla- vától Nagymarosig terjedő szakaszon így: mindenütt min. 3,5 m-es vízmélységet biztosít, a duzzasztott térben megjavulnak a kanyarulati viszonyok a nagyobb vízmélységék csökkennek és ezzel az üzemköltségek is kisebbek lesznek, megnövekedik az uszályok kihasználásának lehetősége, a hajóút kitűzése egyszerűsödik, a hajórongálódások csökkennek. Pl. a Bratislava—Gönyü szakaszon a megtakarítás a fentiekből (az üzemköltség csökkenésének számbavétele nélkül) kereken 300 millió Ft-ra tehető. Természetesen a 3,5 m-es hajózási mélység hatása csak akkor érvényesülhet teljes mértékben az átmenő forgalom számára is, ha megvalósul a Duna teljes csatornázása. ARMENTESÍTÉS A Felsődunai Üzem vízcsatorna által lemetszett, mintegy 20 km hosszú Duna-szakaszon az árvízi biztonság megnövekedik, mert az árvízhozam megoszlik; 4000—4800 m3/sec. az üzem vízcsatornán kerül levezetésre és csak e fölötti vízmennyiség folyik le a régi me dehben. A biztonság 'kedvéért a régi meder fenntartása is szükséges lesz, mert az üzemvízcsa- toma esetleges kiesésénél a teljes árvizet itt kell levezetni. A duzzasztómű az 1 %-os árvizet emészteni képes. A duzzasztások következtében azok a területek fognak víz alá kerülni, melyeket a Duna közepes árvize már a múltban is rövidebb-hosszabb ideig elöntött és amelyeknek megvédése nem gazdaságos. Ezek a jobbparton 1647 ha, a balparton 1235 ha nagyságúak. A Dunakilitii duzzasztómű létesítése az alatta lévő Duna-meder további feltöltődését megszünteti és így nem lesz szükség, ezen szakaszon az árvédelmi töltések erősítésére és magasítására, mely a jelenlegi hullámtéren létesül. A Nagymarosi erőműnél a duzzasztása szint a mértékadó 1 u/o-os valószínűségű árvízszintjénél magasabb. A vízszinemelkedés, egyrészt a duzzasztott tér alsó részén szükségessé teszi a meglévő töltések magasítását, illetve új töltések építését, másrészt az állandó vízborítás miatt meg kell erősíteni a töltéseket az átázás és árhul- lámverés ellen. Ez egyúttal az árvízi biztonság mértékét fokozza. A magasítás a duzzasztott vízszint fölött 1,0—1,5 m között változik. A duzzasztott folyószakaszon a töltések javasolt koronaszélessége 5 m. Ezen a szakaszon gátőrházak, árvédelmi szertárak és árvédelmi telefonvonal építése lesz sziikséj ges. FOLYÓSZABÁLYOZÁS A vízerőműrendszer megépítése a jelentős költt séggel járó folyamszábályozási munkákat lényegében szükségtelenné teszi, így azok — kevés fenntar434
