Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

sének megvalósulása esetén az évi hajóforgalom 60—80 millió tonnára, sőt még tovább is növekedhet.

Ez a forgalomnövekedés nagy méretű 2—4000 t. kapacitású uszályok alkalmazásával jár, ami megfelelő hajóút szélességet és mélységet követel meg. Szükség lenne legalább — mór a mai állapotoknak is megfelelően — a Gönyű feletti Duna-szakaszon

2,5 m-es, a Gönyű alatti szakaszon pedig 3,0 m-es hajózási mélységet biztosítani, amit később növelni lehet 3,5 m-re. Az esetben az eddigi kisvízi terheléskorlátozás megszűnne és a szállítási költség lényegesen lecsökkenne. Ezen célkitűzések kapcsán a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Duna- parti tagállamai határaikon belül kidolgozták a Dunai vízlépcső komplex hasznosítási sémáját, amely figyelembe veszi a vízerő hasznosításnak, az árvédelmi biztonság növelésének, a belvízrendezésnek, az öntözésnek, végül a víziúti szállításnak érdekeit.

Közös hasznosítást határozott el a CsSzSzK és MNK Kormánya a Duna, Wolfsthal (1873 fkm) — Nagymaros (1696 fkm) közötti szakaszára.

Ez a folyószakasz csaknem teljesen az 1. sz. TVK területegységre esik (1850—1708 fkm), ezért fejezetünkben a Felső-Dunai teljes komplex hasznosítást tárgyalni fogjuk.

A Duna komplex hasznosítását célzó duzzasztóműveket felülről lefelé haladó sorrendben szükséges kiépíteni. A Wolfsthali vízlépcsőhöz csatlakozóan:

a Felsődunai Uzemvízcsatornás Vízerőművet és a Nagymarosi Vízerőművet az elmondott szempontok alapján e fejezet keretein belül tárgyalni fogjuk.

2. A VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGYLÉTESÍTMÉNYEK FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

A Duna komplex hasznosításának tervezését egy egész sor tudományos, kutatási és feltárási munkának kell megelőznie. Ezek mellett a leggazdaságosabb megoldás kiválasztásához tanulmányozni kell a lehetséges változatokat. Az 1958. előtti években mint a csehszlovák mint pedig a magyar részről különböző vonalvezetéssel és különböző vízhozamokra tanulmányokat készítettek a Felső-Duna-szakasz hasznosítására.

Ezeket műszaki és üzemgazdasági szempontból megvizsgálták, és úgy döntöttek, hogy egylépcsős tározós, betonburkolaté felvízcsatomás megoldást kell magasabb szinten kidolgozni. A vonatkozó tanulmánytervet a VÍZITERV 1960—61-ben elkészítette.

A Felsődunai Üzemvízcsatomás Vízerőművel kapcsolatos vizsgálatokkal és tervezésekkel párhuzam mosan elkészült a Nagymarosi Vízerőmű tanulmányterve is. Itt is több üzemvízcsatomás és egyéb folyami változásokat vizsgáltak, de azok nem bizonyultak gazdaságosnak. A terv, munkák előtt az alábbi kutatási és feltárási munkákat kell elvégezni:

a) Topográfiai és geodéziai munkák: térképek helyesbítése, kiegészítő bemérések a vonatkozó geodéziai anyag felhasználásával.

b) geológiai vizsgálatok. Ezek során feltáró fúrásokat, víznyeletési vizsgálatokat, próbaszivattyúzásokat, talajmechanikai vizsgálatokat végeztek el.

c) Hidrogeológiai feltárás (vízjárás, jégjárás, hordalékviszonyok).

d) Természetbeni és kismintakísérletek a szivárgással, áteresztőképességgel, áramlással és építési körülzárással kapcsolatos kérdések vizsgálatára.

A Felső-Duna vízjárás és hordalékviszonyainak vizsgálatát segítették az eddig elkészített irodalmi művek és tanulmányok. Az idevonatkozó fontosabb irodalmat az alábbiakban soroljuk fel:

Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása (Ak. kiadó 1952., Budapest)

Tőry Kálmán,: A magyar viziutak jégviszonyai és gázlói (V. K. 1956/3.)

dr. Horváth Sándor: A dunai hajóút és Magyar- ország (V. K. 1954/4)

dr. Horváth Sándor: A folyócsatomázás hatása (V. K. 1960/4).

Dr. Horváth Sándor: A Felső-Duna hajózási és szabályozási kérdései (M. K. M. V. 1949/9—10). Bogárdy János: A hordalékmozgás elmélete 1955. Bogárdy János: Hordalékmérési kísérletek a Felső- Dunán V. K. 1939. 1. füzet.

Károlyi Zoltán: A felső-dunai hordalék tanulmányok eddigi eredményei V. K. 1951/1.

VÍZITERV Felső-Dunai meder és vízszinváltozások

II. Műszaki tanulmány 1960. Dunabizottsági „Ajánlások” a XVIII. ülésszakon, hozott határozatok értelmében (1961).

Kovács Dezső: Adatgyűjtemény a Győri VÍZIG működési területéhez tartozó Duna-szakaszokrói. Kézirat. 1958.

Kovács Dezső: Adatgyűjtemény a Győri VÍZIG területén lévő víziutakról. Kézirat. 1959. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság tervtárában található tanulmányok, tervek.

2.2 A vízgazdálkodási nagylétesítmények Keretterve

A magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz (1708 —1850 fkm) vízerőkészletének teljes kihasználására a VÍZITERV és a bratislavai Hijdroprojekt, magyar, csehszlovák és szovjet szakértők konzultálásával, a Felsődunai Üzemvízcsatomás és a Nagymarosi folyami Vízerőműrendszer tanulmánytervét elkészítette, mélyet a Kerettervben, — mint összefüggő nagylétesítményt — ismertetünk.

432