Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
XV, FHJEZHT Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása 1. BEVEZETËS 1.1 A témakör ismertetése Ez a fejezet az 1. számú (Észak-Dunántúl) TVK- területegység nagylétesítményeit tárgyalja. Nagylétesítményen azt az ország jelentősebb területére kihatással bíró, többMadatú vízgazdálkodási művet kell érteni, mely a, fő folyóink rendezését és hasznosítását szolgáló folyócsatomázás, vagy az azok, rendszerét kiegészítő, többfeladatú nagy- csatornák létesítését célozza. Az 1. sz. Területi Vízgazdálkodási Kerettervben összefoglálólag tárgyaljuk a területet érintő nagy- létesítményeket, valamint részletezzük ezeknek a területen elhelyezkedő részeit és hatásait. Többfeladatú (komplex) az a vízgazdálkodási nagylétesítmény, amely két vagy több vízgazdálkodási szakágazat érdekeinek előmozdításét célozza. Folyócsatomázáson valamely folyó természetes le- folyási vízszinének duzzasztóművekkel való felduzzasztását kell érteni abból a célból, hogy a víziközlekedés számára vízlépcsőt, a gravitációs öntözővízkivétel, ipari vízkivétel számára megfelelő magas, állandó víznívót stb. biztosítson. Többfeladatú nagy csatornának azt a csatornát nevezik, mely a belhajózási országos víziúthálózat része, vagy a vízierőművek üzemvízcsatornája, vagy öntözővizet, illetve ipari vizet szállít és befogadója is lehet belvizeknek vagy egyéb levezetendő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funkciók közül legalább kettőt betölt. 1.2 A múlt és a jelen Az Észak-Dunántúl területegységén a múltban nagylétesítmény nem épült. A Duna vízerőkészlie- tének hasznosítására és a hajózási viszonyok megjavítására a múltban voltak tervezetek és elgondolások, ezek azonban nem kerültek megvalósításra. 1.3 A vízgazdálkodási nagylétesítmények fejlesztésének szükségessége A gazdassági fejlődés a Felső-Duna szakaszán is megkívánja a folyam hasznosítását. A hasznosítás szükségessége elsősorban az energiatermelés miatt jelentkezik és kapcsolódik hozzá a víziközlekedés igénye, valamint a mezőgazdasági termelés növelésének igénye. A vízierők kiépítése eddig csupán a Duna felső szakaszán indult meg Nyugat-Németotrszágban és Ausztriában. Az osztrák Felső-Dunán jelenleg is folytatják a teljes! folyócsatomázás vízlépcsőinek építését. Az utóbbi években a többi Duna menti állam is tanulmányozta a Duna vízkészletét, geológiai viszonyait és megindult a vízerőművek tervezése. A felszabadulás óta bekövetkezett nagyarányú iparfejlesztés következtében hazánk vilamosener- gia termelése az 1938. évi 1,4 milliárd kWó-tói az 1960. évig 8,0 milliárd kWó-ra emelkedett. A II. ötéves terv végére 12,4 milliárd kWó várható. Az igen korlátozott hőenergiahordozókkal való takarékos gazdálkodás érdekében törekedni kell a víz- erőkészlet minél teljesebb kihasználására. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a Duna magyar szakaszának vízerőhasznosítását 5,3 milliárd kWó nagyságrendű évi átlagos villamosenergia termelésre (ill. 1,200 MW beépített teljesítményre) célszerű kiépíteni. Ebből a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részesedése, határszakasz ési a beduzzasztás figyelembevételével 1,9 milliárd kWó, illetve 450 MW lenne, A terhelési csúcsok teljesítményszükséglete azonban szakadatlanul növekszik, ezért általános irányzat a vízerőművek teljesítményének további növelése. A vízerő teljesítmény növelés nagyjelentőségű lenne a dunai államok egyre növekvő villamos terhelési csúcsainak fedezése szempontjából. A dunai forgalomnövekedés egyre sürgetőbben kívánja meg a mélyvízi hajóút megvalósítását, amit ezen a szakaszon folyamszabályozási eszközökkel egyáltalán nem lehetne megvalósítani. A mélyvízi hajóútnak, a Dunafoizottság által a távlatra ajánlott hajózási vízmélységét tehát ezen a szakaszon folyó- csatomázással lehetne csak megoldani. Jelenleg 17 millió tonna a dunai teherszállítás volumene, ebből az 1. sz. TVK területére eső szakaszra (1850— 1708 fkm-ek között) mintegy 8,5 millió tonna esik. A forgalom évi növekedése a magyar Duna-szakasz- ban 1 millió tonnára, a szóbanlévő szakaszon 0,5 millió tonnára tehető. A Duna menti országok által végzett számítások szerint az 1980. év távlatában a hajóforgalom évi 45 millió tonna nagyságrendet érhet el. A Rajna— Majna—Duna, (melynek megvalósításával 1975-re lehet számolni) és az Odera—Duna víziösszekötteté431
