Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet a nem ásvány-, gyógy-, vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségiekkel kapcsolatos hideg vizekkel ösz- szefüggő vízparti üdüléssel, fürdéssel és vízisportolással. továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, mélyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak. A fejezet kapcsolódik a XIII. „Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása”, továbbá a XII. „Víztározás és annak többcélú hasznosítása” című fejezetekhez. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók parti ai mentén a munka fáradságának kipihenése, szórakozása, fürdése, strandolása, napozása, táborozása, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását kell érteni. Fürdésen a nem sportolási célból a vízben való tartózkodást, úszást, labdázást, stb.-t értjük. Vízisportok gyűjtő elnevezésen úszást, evezést, vitorlázást, motorosonaksportat és a sporthorgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájiba való megfelelő beillesztésének kérdése is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységet, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincsnek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét az V., VII., IX., és Xin. fejezetek tárgyalják. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VlZISPORTOK MŰLTJA ÉS JELENE Észak-Dunántúl területén a vízparti üdülés, fürdés és vízisport múltja régi időkre nyúlik vissza. A terület lakossága a lakótelepek helyének kiválasztásánál úgy a múltban, mint a jelenben szívesen választotta a víz környékét nemcsak létszükségleti és gazdasági előnyök miatt, hanem azért is, mert a víz számára fürdési, üdülési lehetőséget biztosított. Vízparti települések közelében mindenütt található egy-egy fürdésre kialakított part-, illetve mederszakasz. A lakosság vízparti üdülés, fürdés és vízisport céljára elsősorban a bő, kevéssé szennyezett vízfolyásokat, tavakat, forrásokat és mesterségesen kialakított medencéket vette igénybe, melyek közül a legjelentősebbek a következők: Vízfolyások, tározók és tavak. Duna (1850 fkm-től az 1708 fkm-ig) partjai közelében az árvizek miatt üdülőtelepek ezideig nem létesültek. Partjai a szigetközi szakaszon a holtágak miatt nehezen közelíthetők meg, ezért e szakasz fürdésre nem alkalmas. Gönyü alatt Komáromig fürdésre, vízispcrtra és horgászásra alkalmas. A Komárom melletti monostori Duna-partot külföldi evezősök is szívesen igénybeveszik. Komárom alatt erős szennyezettsége miatt csak evezésre alkalmas. Vízisport céljára létesített csónakházak a Duna mellett: (Komárom megyében) Esztergom 2 db, Tokod 1 db, Dorog 1 db, Dunaalmás 1 db, Almásfüzitő 1 db. Általérnek jelenleg csak a Bánhidai Erőmű feletti szakaszát használják fürdésre és horgászásra. Az erőmű alatti szakaszát a Tatabányán betorkolló Galla patak vize erősen szennyezi, Tata alatt pedig még a tatai üzemek (Bőrgyár, Szőnyeggyár. városi szennyvíz) tovább szennyezik. A patak bő vizének hasznosítására völgyzárógátak építésével tározó tavak létesültek részben halászati, részben pedig ipari óéira, melyeket már régóta fürdés, vízi- sport, horgászat céljára is használtak. A tározó tavak közül jelentősebbek a következők: Kecskédi tó az Általér egyik mellékágán az Oroszlány—Kecskédi vízfolyáson létesült tározó. Vize kissé szennyezett, a nyári időszakban fürdésre alkalmas. A tó jelenleg erősen fel van iszapolódva és haltenyésztésd célokat szolgál. 413
