Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

XIII. FEJEZET

Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

1. BEVEZETÉS

A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg.

Az első időszak határa 1960. december 3l-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat.

A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek.

1.1 A témakör ismertetése

A fejezet az ásvány-, gyógy- és hévizek gyógyászati felhasználását, az egyéb célokra történő hasznosításon belül a melegvíz ellátást, a fürdést, az ásványi só és a gáztermelést, valamint a többrétű fel- használás összekapcsolásából származó komplex hasznosítást tartalmazza. Az igények kielégítéséhez szükséges ásványvíz, gyógyvíz és hévíz számbavételek a feltárási munkák és a víztermelő létesítmények szintén a fejezethez tartoznak. Nem tartalmazza azonban a mesterséges melegvizek (felmelegedett hűtővíz stb.) hasznosítását.

Ásványvíz — hőmérséklettől függetlenül — az a természetben előforduló víz, mely több, mint 1 gr/1 oldott szilárd alkatrészt, vagy más meghatározott mennyiségű különleges alkatrészeket (bróm, jód, stb.) tartalmaz.

Gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetételénél, vagy fizikai tulajdonságánál fogva gyógyhatású.

Hévíz minden 26 C°-nál magasabb hőmérsékletű természetes eredetű víz, tekintet nélkül a vegyi összetételére.

Az ásvány-, gyógy- és hévizek kémiai csoportosítása a következő:

1. egyszerű hévíz.

2. egyszerű szénsavas (savanyú) víz,

3. alkalihidrogénkarbonátos (alkálikus) víz,

4. kalcium-, magnéziumhidrogénkarbonátos (földes, meszes) víz,

5. kloridos (konyhasós) víz,

6. szulfátos (keserű) víz,

7. vasas víz,

8. kéne® víz,

9. jódos, brómos víz,

10. rádióaktív víz.

Megjegyzés: A vizek besorolása a kémiai elemzések alapján az Országos Közegészségügyi Intézet, a vizek gyógyhatásának hivatalos megállapítása az Országos Balneológiái Kutató Intézet feladata.

1.2 A múlt és a jelen

1.21 Az ÁSVÁNY-. GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK MÚLTJA ÉS JELENE

Győr-Sopron megye

Balf. Az itt található kéne®, szénsavas forrásvizek vizét már a rómaiak idtejében ismerték. A XVIII. sz.-ban már ismert fürdőhely. A fürdő 1952 óta a Soproni Víz- és Csatornaművek kezelésében van, A palackozó és savanyúkút a városi tanács kezelésében van és végez palackozást. Jelenleg a következő kutak ismertek:

A fürdő kezelésében.

Wolfgang forrás: 1,0 m 0 betongyűrűkkel foglalt kút. A víz nincs bekapcsolva a fürdőbe, a túlfolyón keresztül az ott húzódó patakba folyik. Ivásra használják helyben. Létesítésének pontos ideje nem ismert. A kút hozama 17 m3/nap. hőfoka 12 C°. a víz 8 típusú, túlfolyás.

Mária forrás: 2 m 0-ű, 4,30 mély, téglával ki falazott afcnás kút. A vízhozam 23 m3/nap, 12 C° hőfokú. A víz típusa 8. A víz túlfolyón keresztül a patakba folyik. Jelenleg a fürdőt nem használják.

Fekete forrás: a vasútállomásra vezető út mellett létesült, 1.0 m 0 betongyűrűkkel foglalt. A vízhozama 27 m3/nap, hőfoka 12 C°, típusa 8. A fürdő hasznosítja.

István forrás: 8.55x6,50 m alapterületű medencés foglalásban, a fürdő Ny-i szélén a soproni országút mellett. A vízhozama 27 m3/nap, 13 C° hőfokú.

8. típusú víz. Ennek a vizét is a fürdő hasznosítja.

A palackozó kezelésében:

Palackozó kút, hozama 9 m'/nap, 12 C° hőfokú, 3. típusú víz.

Savanyúvíz kút, hozama 10 m3/nap, 13 C° hőfokú, 3. típusú víz.

Mindkét kút aknás foglalású, túlfolyóval ellátott. A fürdő jelenleg 20 db káddal rendelkezik. Napi átlag forgalom 100 fő, szélső értékek a forgalomban

403