Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

bői lehet fedezni a nyáíri öntözővízszükségletet. Számításba vehető még egy további tározó a Komárom—Kisbér vasútvonal kereszteződíése felett. A tározóval egész évben átlag 30 1/s vízmennyiség biztosítható, melyet a veszteségeik még csökkenthétnek. Az öntözési idényben a vízszükséglet 64 1/s, melyet a tározó fedezni képes, sőt az öntöző terület 200 ha-al növelhető lesz később.

A tározó gazdaságos lesz, ha a szivárgási viszonyok megfelelőek lesznek. Erre vonatkozólag megnyugtató az, hogy e felett 6 km-re jól működnek a Nagyigmándi völgyzárógátas halastavak, hasonló altalajviszonyok mellett.

A Bokodi hűtőtó tározó. (13a)

Az Által-ér völgyében annak 32+779 km szelvényében épült meg ez évben az Oroszlányi Erőmű beruházásában a Bokodi tározó tó zárótöltése. Ez idő szerint az országban ez a legnagyobb dombvidéki völgyzárógátas tározó. A völgy itt széles kiterjedésű, lapos, kisesésű, alkalmas, bár hosszú töltést igényel. Létesítése helyhez kötött volt az oroszlányi szénmedence elhelyezkedése miatt települt erőmű befolyásolásában.

Az altalaj vízáteresztő homok és kavicsos homok, mely alatt átlag 8 m mélységben (max. 20,0 m) homokköves, márgás, agyagos, iszapos homokból álló, vízzárónak tekinthető fekű helyezkedik el. A völgyoldalak mentén a talajvízSzin a duzzasiztósi szintnél magasabban van .

A tározó az Erőmű hűtővízszükségletét hivatott biztosítani. Ezenkívül az Oroszlányi Erőmű víztermelő kútjainak vízdusítását is szolgálja. A tározónak 36 1/s vízmennyiséget az alsó vízhasználóknak tovább kell engedni. Az Erőmű vízigénye 200 1/s. Az Altal-ér sokévi középvízhozama az elzárás szelvényében, ahol F=118 km2.

A tározó éves jellegű. 80%-os biztonsággal 250 1/s vízmennyiséget biztosít. Állandóan kiadható legkisebb vízsugár 128—158 1/s.

Zárógát földből készül. A vízzárást a gát alatt fúrt vasbeton szádfalllal (Benotó cölöp), a gáttestben vasbeton membránlemez biztosítja. A gát vízfelöli oldala burkolt. A gát fenékkiürítő je 60 mVs vízmennyiség átbocsátására, a kőből épített túlfolyó 75 m'/s vízmennyiség, tehát 200 éves gyakoriságú árvíz átbocsátására képes.

Az ü. v. 171,50 m Orsz. a max vízszint 172,50 m Orsz., amihez 5.25 millió m5 tározótérfogat tartozik. A számított vízmennyiségnél több érkezik a tározóba, mivel a Pusztavámi bányavizeket is a patak kapja. A hűtőtó feliszaposodását lassítja a Bokodi öregtó. mely most az ú j tározó előülepítője.

Tatai öregtó. (18)

A múlt és jelen tárgyalásánál említettük az öregtó feltöltődését, melyek kis részben a halgazdálkodás, nagyobb részben a Galla patak hordalék- szállítása következtében keletkezett. A feltöltődés ma olyan nagymérvű, hogy a tó felső részét betöltötte, így a tó térfogatát és felszánt nagymértékben csökkentette. Emellett a zórótöltés műtárgyai és partfalai javításra szorulnak, ezért átvizsgálandó, a

hiányok, kiüregelődések kijavítandók. Ez a munka felújítás jellegű lenne.

A Nagytó szépsége és fontos szerepe' a környék vízgazdálkodásában a munka elvégzését indokolja és sürgeti. Előirányoztunk 1 millió m3 mederkotrást és a gátjavítási munkákat. A hordalék nagy részét a bányaüzem (palamosó) adja. telepítéssel, vagy egyéb módszerrel ez a kérdés megoldható.

Tardosbányai tározó. (36)

A Bikoli patak felső részén a község mellett DK- re mintegy 500 m-re telepíthető. A völgy lapos, kisesésű, lankás domboldallal szegélyezett. A vízgyűjtő egy része meredek mészkő és dolomitkőzet. Völgyzárásra alkalmas. A völgy talaja erdőtalaj hordalékból képződött elhumuszosodott iszapos réti agyag 0,6—-1,7 m vastagságban, mely alatt barna agyagüledék van. Ez a vízzárás szempontjából kielégítő. A völgyben két tó épülne összesen 253 000 m3 tározó térfogattal. A tározás célja: a téli-tavaszi vizek visszatartása külterjes haltermelésre, valamint fürdés és öntözvív biztosítása, a környező földekre. A patak átlagos évi középvízhozama 25 1/s. Árvízhozama 15 m’/s öntözésre hasznosítható vízmennyiség átlag 10 1/s.

Dági tározó (37) az Unyi patak völgyében, a Jan- za patak torkolatánál létesíthető. A tározó területén vizenyős rétek vannak. A völgy lapos, kisesésű, baloldalt magasabb dombokkal, jobboldalt a patak magasvezetésű régi medertöltése meghatározza a tározó területét. A széles völgy aránylag hosszú gátat igényel. A völgyfenéken patakhordalék és a réti agyag1 található. Az alapkőzet dachstedni mészkő, elhelyezkedését feltáró fúrásokkal kell megállapítani. A tározó a környező domboldalak szántóföldi öntözését lenne hivatott biztosítani, mintegy 150 ha területen. A tározóhoz tartozó 46 km2 vízgyűjtőről az átiagos évi középvízhozam 300 1/s. A tározó jellege éves. Hasznosítható vízhozam 50 1/s. A tározóval ennél lényegesen több víz hasznosítható, mert a Janza patak bányavizet is hoz, csaknem állandóan 3—400 1/s-ot.

Nagysápi tározó (38) a Bajna-Epöli vízfolyásra telepíthető a Szilás patak torkolatánál. A VITUKI Kataszter a Bajna-Epöli vízfolyás 2400-as szelvényében ajánlja a tároztó, de ez a hely nem megfelelő mert a kaolinbányaüzem épületei és az iparvasút a völgybe települtek. Ezért e felett 1200 m-re terveztük a zárógátat megépíteni (6.0 m gátmagas- ság). A tározás felhat a Bajna-Epöli vízfolyás völgyébe 1800 m hosszban és a Szilas patak völgyén 1200 m hosszban.

A völgy tektonikus eredetű, a jobbparti dombok magját daschsteini mészkő, a baloldalt pedig homok és homokkő alakotja. A völgyet homokos, meszes, löszös nyirok 'ás vörösagyag fedi. A fedőréteg alatti rétegben nyomás alatti talajvíz van. A völgyszakaszhoz 116 km2 vízgyűjtőterület tartozik. A patak vízhozamának középértékét 200 1/s-ra lehet felvenni. A tározó által biztosítható évi átlagos víz- mennyiség 60 1/s. A tározóval — esetleg a másikkal kapcsolódva — a Tátnál berendezendő öntözőtelepek (400 ha) vízellátását lehet biztosítani,

396