Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Síkvidéki tározónak csak kevésbé értékes mező- gazdasági területet célszerű berendezni olyan, mértékben, amilyen mértékben a beruházási és üzemelési költség a tározás révén elérhető hozammal arányban áll, és a tározott víz minőségileg is megfelel a követelményeknek. Félhasználhatók a holtmedrek. és nagyobb síkvidéki tavak, amennyiben a vízminőség megfelelő keveréssel biztosítható. Hegy- és dombvidékeink természetadta tárázási lehetőségeink elsősorban a vízellátás, céljait kell szolgálniok. Emellett hasznosítandók öntözővíz biztosítására, illetve pótlására, valamint a lehetőségek figyelembevételével árvízvisszatartásra és járulékos (külterjes) haltenyésztésre. Ha az egészségügyi követelmények megengedik, a táj szép, jó a megközelítési lehetősége, akkor a tározók üdülésre és vízisportra is felhasználandók. Hegy- és dombvidéki tározókat elsősorban vízben szegény vidéken kell előirányozni, ott ahol a felszín alatti vízkészlet sem tudja a szükségleteket kielégíteni. A tározók létesítésének gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelem mértékének a beruházási, fenntartási, üzemelési és termelési költségeknek összehasonlításával kell értékelni. A sorrendiséget a gazdaságosság és szükségszerűség egybehangolása alapján kell megállapítani. Elsősorban a többcélú tározók megvalósítását kell előirányozni. 2.2 A víztározás keretterve 2.21 SÍKVIDÉKI TÄROZÄS A területre eső két nagy síkvidéki tározás a Duna komplex hasznosításával kapcsolatos. Az egyik a Felsődunai Üzemvízcsatornás Erőmű tározótava, a másik a Nagymarosi Vízerőmű duzzasztó hatása következtében kialakuló tározó. Mindkét erőmű a magyar—csehszlovák közös érdekű Duna-szakasz hasznosításaként fog létesülni, mely csatlakozni kíván a Felső-Duna osztrák és németországi szakaszán kiépítés alatt álló vízlép: csősorozathoz és így a Rajna—Majna—Duna hajó- csatornához. E létesítmények elsősorban vízerőművek lesznek — fontos szerepük lesz a csúcsenergia biztosításában — de fontos szerejük a hajózás biztosítása is. A felső-dunai tározóteret a Duna 1841,9 fkm szelvényben lévő dunakiliti duzzasztómű, valamint a hozzá jobbról-balról csatlakozó (részben a jelenlegi árvédelmi töltések vonalán húzódó) töltések határolják. Túlnyomórészt a jelenlegi hullámtéren helyezkedik el. A tervezett 131,5 m-es duzzasztott vízszint csatlakozik a Wolsfhal—bratislavai Vízerőmű alvízéhez. A tározóból ágazik ki a folyam mentén a balparti 18 km hosszú Q = 4000 m3/s kiépítési vízhozamú felvízcsatorna. Ehhez a vízerőtelep Gab- csikovónál csatlakozik. A tározó az 1841,9—1860 fkm-ek között a Duna két partján kb. negyedrészben magyar, háromnegyedrészben csehszlovák területen fekszik. A határoló töltés hossza összesen 45,7 km, ebből 10,5 km hosszon a jelenlegi töltések nyomvonalán halad. A hasznos tározó felület mintegy 43 km2. A tározó teljes térfogata a 131,50 m stat. duzzasztási szint alatt kb. 270 millió m3, a hasznos térfogata 1,0 m átlagos vízjáték mellett 43 millió m3. A 43 millió m3 hasznos térfogatú tározó a csúcsüzem esetén kap fontos szerepet. Mivel nagyobb tározó létesítése az adottságok miatt nem lehetséges, a tározó gyakorlatilag csak mint napi tározó lesz használható. A napi tározás esetén a legnagyobb szükséges tározótérfogat 39,6 millió m3, ez 68 cm vízszintváltozást jelent. A teljes hasznos térfogat a normális napi tározásos üzemen túlmenően egyes különleges terhelésű napok energiaigényének ki- egyenlítésére is alkalmas. A Felső-dunai Vízerőmű teljes létesítési költsége: 7713 millió Ft, amelyből a tározó 302,9 millió Ft. Az üzemvízcsatornás erőművei együtt kell létesíteni a Nagymarosi Vízerőművet, mert ez utóbbinak tározótérben kell felfognia a lökésszerűen le- bocsátott árhullámokat a csúcsüzem esetén, és csak így lehet végig biztosítani a távlatban megkívánt 3,5 m-es hajózási mélységet. A Duna 1696,25 fkm-ben tervezett Nagymarosi Vízerőmű a Wolfsthal—Nagymaros közötti csehszlovák—magyar közös érdekű Duna-szakasz alsó részét hasznosítja. A Felső-dunai üzemvízcsatornás erőművel együtt egységes komplexumot alkot. A Nagymarosi Vízlépcső folyami vízerőmű lesz, melynek duzzasztó hatása felhat a Felső-dunaira. Mivel az 1. sz. TVK-területe az 1708,0 fkm-ig tart, jóformán az egész tározó e területre esik. A vízlépcső és kapcsoló védelmi létesítmények beruházási költsége 3986 millió Ft. 2.22 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÄROZÄS Területünkön csak dombvidéki tározásról beszélhetünk a domborzati adottságok következtében. A tervezett tározási lehetőségeket Nyugat—Kelet irányban haladva vízgyűjtőként az alábbiakban sorolhatjuk fel: 392
