Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
1.2 A múlt és a jelen Észak-Dunántúlon, tehát az 1. sz. TVK területén (a Duna jp-i vízgyűjtője az országhatártól Dömösig), a múltban kevés tározó létesült. A zömmel dombvidéken létesített tározók célja túlnyomórészt haltenyésztés volt, és csak másodlagosan malmok üze meltetése, ipari víz biztosítása, öntözővíz tározása és fürdés. 1.21 SÍKVIDÉKI TÄROZÄS MÜLTJA ÉS JELENE A síkvidéki tározók területünkön csak a Kisalföldön és közvetlenül a Nagy-Duna mellett épültek. A nem kizárólagosan halgazdasági céllal létesített síkvidéki tározók a következők: a Petőházi Cukorgyár víztározója és az Ácsi Cukorgyár víztározója. Petőházi Cukorgyár tározótava. (1) A Petőházi Cukorgyár 1935-ben üzemvíz biztosítására az Ikván duzzasztómű építésével tározótavat hozott létre. Ezzel biztosította a cukorgyártási kampány idejére a szükséges vízmennyiséget. A tározás csak részben medertározás, melyet az alacsonyabb helyeken épített hossztöltés segítségével a kívánt térfogatra ki lehetett bővíteni. Az így épített tározótóban tározható vízmennyiség 16 200 m3 volt. A tározóból az üzemvizet zsilipen és üzem- vízcsatornán keresztül egy nagyméretű gyűjtők útba vezetik, ahonnan szivattyúzással táplálják be a vizet a gyári üzemvezetékbe. A mederben létesített duzzasztó csömöszölt betonból készült elzárószerkezetét mozgatható fatáblákból készítették. A duzzasztó küszöbszintje 122,12 m Orsz. A felesleges üzemi és kondenz-vizeket a tározótóba visszavezetik. A tározó bővítésére 1960-ban került sor. Hossz- töltésezéssel, a meder mellett egy második tározótavat létesítettek, melynek hasznosítható vízmeny- nyisége 17 300 m3. A gyár üzemvízszükséglete 200 1/s, az Ikva minimális vízhozama pedig 150 1/s-ra tehető a vízkivétel szelvényében. A hiányzó vízmennyiséget a meglévő tározó tavakkal állandó kisvíz idején, kereken 8 napig lehet pótolni. Teljesítményben ez kb. 2400 vagon cukorrépa feldolgozását jelenti. Az Ácsi Cukorgyár (2) Acs községben a Concó patakon, annak 6—(—928 km szelvényében épült, mely tározás útján üzemvizet tud biztosítani a cukorgyártás idején. Eredetileg ezen a helyen Régemsburger József épített duzzasztót, hogy a malma részére az üzemvizet a patak mellett kiépített tározótóba vezethesse. A malom megszűnése után a cukorgyár vette át a zsilipet a régi malomtóval együtt, és innen vezette le a malomcsatornán keresztül a gyártáshoz szükséges üzemvizet. 1951-ben a cukorgyár vízjogi engedély nélkül új duzzasztót épített, a régi küszöbmagassággal. A duzzasztó csömöszölt betonból áll 3,7+2,1+ +3,7 m nyílásokkal, 113,67 m Orsz. küszöbszinttel. A beton duzzasztóhoz földgát csatlakozik, mely a völgyet elzárja. Az Ácsi Cukorgyár elhanyagolja e tározót. A régi malomtó annyira feliszapolódott, hogy minimálisra csökkent az ebben tározható víz- mennyiség. A tó szélei elnádasodtak, a duzzasztógát annyira elhanyagolt, hogy az elzáró berendezést mozgatni nem lehet. A magas gátküszöb mederfaju- lást eredményezett, ezért az alapbetont mintegy 50—60 cm-re levésték. A tározóra szükség van, mert pl. az elmúlt száraz nyáron az Ácsi Cukorgyár komoly vízhiánnyal küszködött, és hogy le ne álljon, hirtelen létesített csőkutakból volt kénytelen a vízhiányt pótolni. 1.22 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÄROZÄS MÜLTJA ÉS JELENE Ezek a tározók valamennyien patakokra telepített, völgyzárógátas tározó létesítmények. A nem tisztán haltermelés céljából létesült és’ a jövőben is tógazdasági célokat szolgáló tározókat vízgyűjtőként, Nyugatról—Keletre haladó sorrendben a következőkben tekintjük át: Rákos patak vízgyűjtője: Kis- és Nagytómalmi tavak, Cuhai Bakony-ér vízgyűjtője: ölbői tó, Tarcsi és Kerékteleki tavak, Concó vízgyűjtője: Feketevízi, Nagybéri, Saliházi, Bíróréti, Hántai, Nádaspusztai tavak, Szőkepusztai tározó. Altal-ér vízgyűjtője: Bokodi öregtó, Környei öregtó, Bánhidai öregtó, Kecskédi tó, Majki tavak, Tatai Nagytó. Kenyérmezei tavak vízgyűjtője: Kesztölci tározó tavak. Látható az összeállításból hogy a tározók kis kivétellel Komárom megye területén helyezkednek el. A Rákos patak egyetlen mellékágára a bővizű forrásos vízgyűjtőjű Tómalom ágra két völgyzárógátas tározó tó települ: a Kistómalmi és a Nagytómalmi tavak. Minkét tó római kori eredetű. A tavakat a múlt században kezdték hasznosítani, mégpedig a soproni Posztós Céh kallózómalmainak meghajtására. A Kistómalom (3) 1906-ból származó műszaki tervei alapján a tófelület 24 180 m2 területű, átlagos vízmélysége 2,5 m. A zárógát anyaga föld, rajta út megy át. A vízkivételi zsilip átmérője 0,7 m, a túlfolyó áteresz 2,3 m nyílású. A vízzel egy 4,5 m 0-jű felülcsapott vízikereket hajtottak meg. mintegy 3,5 LE hasznos munkateljesítménnyel. A malom megszüntetése után a tavat fürdési célokra használták, később öntözővizet vettek ki a tóból a soproni ÁG kertöntözéséhez. Jelenleg az öntözés nem üzemel. A Kistómalmon jelenleg sporthorgászat is folyik. A tavak jelenlegi üzemeltetője Sopron Város Tanácsa. A tározás jellege évesnek tekinthető. A Kistómalom alatt mintegy 300 m-re kezdődik a Nagytómalom (4). A tó hossza 500 m, legnagyobb szélessége 140 m, az elzárógát hossza — melyen szintén közút megy keresztül — 100 m hosszú. A tározó kallózómalom meghajtására épült ki. A malom felszabadulásig üzemelt. A tó jelenleg főként fürdőzési célokat szolgál, mellette hétvégi üdülőházak épültek, strandja kedvelt a soproniak körében.
