Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
számolva szántén bekapcsolódhat a nemzetközi, sőt a tengeri teherforgalomba its. A Győri-iparcsatorna, mint mesterséges víziút is — a szükséges és megtervezett szabályozási kotrás elvégzése és a híd felemelése után — részt fog venni a belföldi és nemzetközi víziszállításban. Várható forgalma közel azonos lesz a Mosoni-Dunáéval, a teljes egészében hajózást terhelő szabályozási és egyéb munkák beruházási költsége 9,05 millió Ft. A kishajózásra alkalmas vízi utak fejlesztését nem terveztük, mert konkrét igény a termelő szervek részéről nem merült fel, ill. a jelenlegi víziútmére- tek bizonyos távlati forgalmat fejlesztés nélkül is le tudnak bonyolítani. A kikötők és rakodók kerettervének összeállításánál a MAHART közforgalmú rakodókra és kikötőkre vonatkozó fejlesztési tervét, ill. az egyes ipari üzemek, vállalatok távlati fejlesztési elképzeléseit vettük alapul. A MAHART fejlesztési terve alapfeltevések és lehetőségek figyelembevételével, utalva a hiányosságokra (közúti és vasúti csatlakozás költségei) és a nagyfokú bizonytalanságokra, konkrét fejlesztési adatokat közöl. Ezt változatlanul átvéve1 építettük be a Kerettervbe. Fejleszteni kívánjuk a győri, komáromi, jelenlegi rakodót, továbbá új rakodó, ill. kikötő létesítését terveztük az Ipar-csatornában és Komáromban. Győrött ezenkívül egy személyha j óállomás is létesül. Az ipari üzemek, vállalatok rakodóira vonatkozóan csak a már épülő rakodó, vagy az egész közeli jövőben tervezett fejlesztés adatai tekinthetők réglegesnek (szőnyi olajrakodó, lábatlani cement- rakodó). A többi rakodó fejlesztése még csak részben (Almásfüzitői Timföldgyár rakodója), vagy egyáltalán nem szerepel a vállalatok távlati fejlesztési terveiben és mint műszakilag lehetséges és á népgazdaság szempontjából előnyös lehetőségek és feltevések kerültek betervezésre. A kikötők, rakodók fejlesztésére előirányzott beruházást szükségessé teszi a várható forgalomnövekedéssel együtt járó kikötési és rakodási igény növekedése, gazdaságosságát pedig indokolja a víziúti szállítás lényegesen olcsóbb önköltsége, szemben a közúti és vasúti szállításnál. 3,2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A víziutak továbbfejlesztése érdekében szüksége* a várható belföldi és idegen szállítások forgalmának részletes tanulmányok; alapján történő pontosabb meghatározása, továbbá Északdunántúl egész szállítási volumenének részletes adatai. A víziút szállítás várható önköltségének a vizsgálata tekintettel a mélyvízű dunai hajóúton alkalmazható legjobb hajótípusoikra. Részletesen megvizsgálandó, hogy a tervezett dunai hídmegemelésék költségei arányban állnak-e a várható gazdasági előnyökkel. Végrehajtandók mindazok a teendők, amelyeket az üzem vízcsatornás és Nagymarosi Vízerőmű létesítésével kapcsolatba® előirányoztak. A kikötőik és rakodók továbbfejlesztése érdekében szükséges az üzemek, vállalatok távlati terveinek pontosabb ismerete. Az új kikötők, ill. rakodók létesítésénél a közúti, vasúti csatlakozás lehetőségeinek és azok költségeinek pontosabb meghatározása, mert az a létesítmény gazdaságosságát jelentős mértékben befolyásolja. A komáromi új kikötő létesítésénél a mederviszonyok és a partkiképzés részletes vizsgálata. Az Almásfüzitői Timföldgyár és a Lábatlani Vas- betonelemgyár újonnan létesítendő rakodóinak részletes tervezése. 3.3 Felhasznált irodalom 1. Dr. Horváth Sándor: 2. Dr. Horváth Sándor: 3. Dr. Horváth Sándor: 4. Dr. Horváth Sándor: 5. Dr. Horváth Sándor: 6. Dr. Horváth Sándor: 7. Fekete Zsigmondi 8. Tory Kálmán: 9. Töry Kálmán: 10. Tory Kálmán: 11. VIZIT ÉRV: A dunai hajóút és Magyarország. Vízügyi közlemények. 1954/4. A hajóút fenntartása a Duna Rajka és Gönyü közötti gázlós szakaszán. Ép. és Köziek. Közi. 1961/3. A folyócsatomázás hatása. Vízügyi Közi. 1960/4. Vízszinemelbedés és mederfeltöltődés a Duna folyam Sülv—Medve közötti szakaszán. Tanulmány Győri Fo- lyammémöki Hív. 1937. Vízszi nek változása a Duna Pozsony—Gönyü közötti szakaszán 1923 —48-ig. Tanulmány Győri Folyammérnöki Kirendeltség. 1949. A Felső-Dunai hajózási és szabályozás kérdései. Magyar Közlekedési Mély- és Vízépítés 1949/9—10. Die Regulierung der ungarischen Oberen Do nau. Budapest. 1899. A felső-dunai gázlók. Tanulmány Győri F. K, 1949. A Duna és szabályozása. Alvad. Kiadó 1952. Bpest. A magyar víziutak jég- viszonyai és gázlói. Vízügyi Közlemények. 1956/3. Felső-dunai meder- és vízszinváltozálsiok II. Műszaki tanulmánv 1960. 382
