Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
2.2112 MOSONI DUNAÁG VÉNEK—GYŐR KÖZÖTTI SZAKASZA A révfalui hídig terjedő mintegy 14.5 km hosszú szakasz előírt hajóútméreteinek előállítása folyamszabályozási munkákkal — kotrással és kőbeépítéssel — történik. Ezek költségei itt nem szerepelnek (1. III. fejezet). A 2,20 m mély és 60 m széles hajóút biztosításához szükséges nagymennyiségű kotrásra tekintettel célszerű a szakasz kikotrását két ütemben végezni. Az első ütemben a 40 m szélesség elérése lenne a cél. A Felsődunai Üzemvízcsatornás Vízerőmű és a Nagymarosi Vízerőmű üzembehelyezése után a hajóút torkolati 10 km hosszú szakaszát a csúcserőmű üzeme miatt naponta kétszer visszajátszó árhullámok rongáló hatása ellen partbiztosítással védeni kell. A víziút várható forgalma 1980-ig a győri rakodó forgalmának függvényeként — 230 000 t-ra becsülhető, 1980 után azonban elérheti a háború előtti 400 000 t-t is. A forgalom megoszlását tekintve az elenyésző belső forgalom mellett jelentős lesz az országos víziközlekedéslbe bekapcsolódó fa-, kő-, cementáru és mezőgazdasági terményszállítás. A nemzetközi víziközlekedéslben való részvételt pedig a nyugat felé már megindult bauxitexport és a növekvő gépexport szállítások teszik jelentőssé, 2.212 Kishajózásra alkalmas természetes viíziút fejlesztését nem tervezzük 2.213 Mesterséges víziút: Győri iparcsatoraa Az iparcsatoma eredeti méreteiben történő helyreállítása megfelel a várható forgalom lebonyolítására. A 2300 m hosszú csatornán 8—11 m terepszint alatti mélységet, 46 m felszíni szélességet és 16 m fenékszélességet kívánunk előállítani. Ezzel a min. 2,20 m hajózási mélység biztosított lesz a DB víziszint alatt. A kotrást DB alatt 3,0 m-re tervezzük a becsú- szások miatt. A hajózás érdekében a tervezett mederkotráson túlmenően fel kell emelni a csatornát keresztező budapest—bécsi műút hídszerkezetét, melynek alsó éle 4,16 m magasan van jelenleg a legnagyobb hajózási vízszint (112,84 m A. f.) felett és el kell távolítani a mederben lévő hídroncsokat. Az elvégzendő főbb munkamennyiségek: mederkotrás: 60 000 m3 (felvétel alapján), kőbeépítés: 1000 m3 (az előkikötőbe szükséges). Beruházási költségek: kotrás és kőbeépítés: 2,05 millió Ft hídfelemelés és roncseltáv. 7,00 millió Ft összesen: 9,05 millió Ft A csatorna várható forgalma közel azonos lesz a Mosoni-Dunaág várható forgalmával, mert az ipari medencében létesítendő alaprakodó megépítése után a tömegáru forgalom fokozatosan ide terelődik át. 2.22 A KIKÖTÖK ÉS RAKODÓK KERETTERVE 2.221 Dunai rakodók ill. kikötők Komáromi közforgalmi rakodó: (MAHART fejlesztési terve alapján). A már ismertetett indokok alapján a jelenlegi rakodó helyén csak egy már megtervezett 200 lm3-es darabáru raktár és egy 80 m-es szállítószalag létesítését tervezzük. Ennek költsége : 0,6+2,0=2,6 millió Ft. A Nagymarosi Vízerőmű megépülte után a jelenleginél előnyösebb feltételek mellett lehet egy ún. alaprakodót létesíteni a mostani rakodó alatt mintegy 3,0 km-el. így az erőmű létesítését terhelő jelenlegi bauxit-rafcodó vágány felemelése elmaradhat, a 80 m hosszú szalag felszabadulhat, mert a megmaradó kikötő csak mint helyi, ill. darabáru rakodó jön majd számításiba természetesen határ- állomási jellegét továbbra is megtartva. Az ún. alaprakodó az alábbi létesítményeket és költségeit tartalmazza: 100 fm daruterhelésű partfal, árvíaszir.t feletti rakodószinttel, 8,0 mFt 1 db 5 t-ás parti portáldaru 100 m hosszú darupályával, 5,0 mFt 1 db szállítószalag parttal párhuzamosan kb. 80 m hosszban, kb. 20 m hosszú rakodó szalaggal, híddal, pontonnal felszerelve (kb. 600 t/ó teljesítményű), 2,0 mFt 3000 lm3 darabáruraktár irodával 0,9 mFt 1000 lm3 szociális épület (öltöző, mosdó, ebédlő, melegítő, konyhával), 0,6 mFt útburkolat, vili. távvezeték, trafó, tnafóházzal, térvilágítás, vízvezeték és szennyvízcsatorna kb. 1,5 mFt összesen: 18,0 mFt (Fenti beruházási költség csökkenhet a 80 m hosszú szállítószalag áthelyezésével, 2,0 millió Fi értékben.) A beruházási költségek nem tartalmazzák a közúti és vasúti csatlakozás költségeit mert annak hitelszükséglete részletesebb előtanulmányok nélkül még megközelítőleg sem állapítható meg. A rakodó 1980-ra várható forgalma 280 000 t-ra becsülhető az 1960. évi 95 000 t-vai szemben (MAHART adat). 1980 után további lényeges forgalomnövekedés várható. Az alaprakodó évente 75—225 Vt tud egy műszakban teljesíteni, tehát a várható forgalom további növekedését az alaprakodó 2 vagy 3 műszakos kihasználása le tudja bonyolítani, további fejlesztés nélkül. Célszerű is a gépkihasználás miatt a 2 vagy a 3 műszakos rakodás. A Komáromi Kőolajipari Vállalat szönyi rakodója: A meglévő rakodó, ill. móló fejlesztését nem tervezzük (bővítése 1959—1960-ban, megtörtént). A rakodó ill. szállítóberendezések fejlesztésére kerül sor 3 db 200-as szigetelt gőzfűtéses vezeték épül a meglévő (1960. évi) 4 db mellé. A vezetékek fejtő és töltő vezetékek lesznek, hosszúak, egyenként kb. 200 m, építési költségük összesen 7,0 millió Ft. Valószínűleg a lefejtő szivattyúkat is cserélik, en378
