Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
A Duna magyar—csehszlovák közös szakaszának komplex hasznosítása a hajózás számára a jelenleginél lényegsen előnyösebb feltételeket fog teremteni, (mélyvizű dunai hajóút biztosítása). Joggal számíthatunk tehát mi is a víziforgalom és ezzel egyidejűleg a kikötők, rakodók forgalmának megnövekedésére is. A közforgalmú kikötők és rakodók közül az alábbiak fejlesztése szükséges : A komáromi rakodó. Fejlesztésének szükségességét indokolja elsősorban az a körülmény, hogy az átmenő forgalom ki- és beléptető állomáshelye lett, továbbá az, hogy a darab- és tömegáru átrakása vasúti ill. közúti járművekre még kézi erővel történik. Komárom, Győr tartalékjaként szerepel, mert ha Győr kisvízállás miatt nem tud rakodni, a nyugati irányú bauxitexport csak Komáromon, át bonyolítható le. Meg kell vizsgálni, hogy a tömegáru rakodást tehetsége volna-e a jelenlegi rakodó alá kb. 3,0 km-el lejjebb telepíteni. Az esztergomi kikötő fejlesztésénél irányadó szempont a növekvő személy- és darabáruforgalom. Tudomásunk szerint a kikötő fejlesztésére a MÉ- LYÉPTERV már készített tanulmánytervet az elmúlt években. A Mosoni-Dunaág és ezzel kapcsolatosan a győri rakodó forgalma is bizonyos mértékig függvénye a nagy-dunai forgalomnak. Természetszerűleg a jövőben várható itt is a forgalom emelkedése. Az újjáépült győri rakodó a jelenlegi forgalomnál lényegesen, nagyobb forgalom lebonyolítására képes, azonban a vasúti szállításhoz való rugalmasabb alkalmazkodás és a meghibásodások okozta, veszteségek kiküszöbölése céljából a gépi rakodás még fejlesztendő. Az ipar-csatorna mint hajóút fejlesztésének szükségességét már ismertettük. A régi medencés kikötő (ágyúgyári) fejlesztése részben ugyanazon indokok alapján, részben pedig a hajók telel Intésének érdekében szükséges. A jelenlegi győri rakodó tömegáru forgalmának egy részét át lehetne terelni ide akkor, ha a nemzetiközi kereskedelem fellendülése folytán a megnövekedett forgalmat a győri rakodó már nem képes lebonyolítani. A kishajózásra alkalmas víziutak melletti új kikötők, rakodók létesítésének szükségessége a várható forgalmi igények ismerete nélkül nem indokolható. Az ipari üzemek rakodói közül a szőnyi, süttői, Labatlani Cementgyári és a dorogi meglévő rakodók ill. rakodó berendezésék fejlesztése szükséges, továbbá az Almásfüzitői Timföldgyár és a Lábat- lani Vasbetonelemgyár részére szükséges új rakodó létesítése. Ezek az igények a MAHART ill. az egyes üzemek, vállalatok részéről merültek fel, a fejlesztés gazdaságosságát és szükségességét fenti szervek már megvizsgálták. 2. A VÍZIUTAK ÉS A KIKÖTÖK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai Z.ll A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK. ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Duna és a Mosoni-Dunaág — mint természetes víziút — hajózási viszonyainak megjavítása a múltban és a jelenben, kizárólag folyamszabályozási módszerekkel történt áll. történik. Ennek megfelelően az adatgyűjtések, tudományos kutatások és tervezések is a leghatékonyabb szabályozási mód megtalálására ill. bevezetésére irányultak. A legutóbbi évek ilyenirányú adatgyűjtéseit és tanulmányait az irodalomjegyzékben soroltuk fel. (1—20). A tanulmányok általában és lényegében ismertetik a hajóút állapotát, a hajózási akadályokat, értékelik a hajóút megjavítása érdekében elvégzed szabályozási munkákat és egyes esetekben javaslatokat is tartalmaznak a szabályozási módszerek alkalmazására. Dr. Horváth Sándor tanulmányában (21) általános képet a folyó jégképződéséről, jellemzi a Duna jégjárását, megvizsgálja a vízlépcső hatását, a célszerűen alkalmazható berendezéseket és módszereket, ezek várható eredményeit és a szükséges intézkedéseket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának parti tagállamai határaikon belül kidolgozták a dunai vízlépcsők komplex hasznosítási sémáját, amely figyelembe 'veszi többek között a vízszállítás érdekeit is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánybizottságainak megállapodásai alapján (Prága, 1958. okt. 7.) a közös Duna- szakasz komplex hasznosítására a VÍZITERV elkészítette a felső-dunai Uzemvízcsatornás Vízierőmű és a Nagymarosi Vízierőmű alapdokumentációit (22, 23). A KGST 1961. évi jelentése (4) 6—30 jegyzőkönyv (1. sz. mell.) tárgyalja az egész Magyar Duna- szakasz komplex hasznosítását is. E jelentés alapulvételével készítette el a VÍZITERV „A Duna komplex hasznosításának összefoglaló ismertetése” c. alapdokumemtációt (24). Mindhárom alapdokumentáció ismerteti a komplex hasznosítás hajózást (víziutak, kikötők) érintő hatását is ill. a dunai hajózási mélységek és a hajóút méreteinek növekedését a vízierőművek és egyéb munkák eredményeként. A Duna jelenlegi és várható távlati forgalmának megállapítására az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem vasútépítés és üzemi tanszéke készített egy tanulmányt a VÍZITERV megbízásából (25). A tanulmány céljának megfelelően egyrészt ösz- szefoglalja és értékeli az elmúlt évek forgalmi és statisztikai adatait, másrészt javaslatot ad a 20 éves távlatban várható víziforgalom sűrűségére vonatkozóan az előző adatokra támaszkodva. A tanul368
