Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
Előszó
Előszó Hazánkban 1948 év óta — rövid megszakítással — 3 és 5 éves tervekkel fejlesztjük céltudatosan népgazdaságunkat. A tervgazdálkodás eredményeképpen kialakulóban van a szocialista vízgazdálkodás is. A vízgazdálkodás a természetes vízháztartásnak a társadalom növekvő szükségleteivel való tervszerű összhangbahoza tálára irányuló tevékenység. Más szóval a rendelkezésre álló vízkészletnek a népgazdaság egyes ágazatai között történő igazságos és a népgazdaság érdekeit figyelembe vevő szétosztása, mert különben a népgazdaság egyes ágazatai nem a súlyúiknak megfelelő sorrendben, nem a kellő arányok betartásával nyernének kielégítést. A bonyolult társadalmi és természeti összefüggések megkövetelik, hogy a vízgazdálkodást nagy távlataiban is átfogóan, népgazdasági és természeti kihatásaiban szemléljük. Érvényesülnie kell benne a tervszerűségnek, a gazdasági és természeti törvényszerűségek felismerésének és ezek céltudatos alkalmazásának is. Ezt a célt szolgálja jelen Területi Vízgazdálkodási Kerettervünk is, amely időbeli ütemezés nélkül tartalmazza Győr-Sopron, Komárom és részben Vas, Veszprém, Fejér megye egy részének ezidő szerint számbavehető, jelentősebb vízgazdálkodási feladatait, ezek megoldási lehetőségeit, tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés és a fenntartás mely szerv hatáskörébe tartozik. Az 1. Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve figyelembe veszi a népgazdasági ágazatok 20 éves távlati tervét, az ipar és a mezőgazdaság termelőerejének fejlődéséből, az ipar decentralizálásából, valamint a települések és a közlekedési hálózat fejlesztéséből, a lakásépítési programból keletkező vízgazdálkodási igények kielégítésének lehetőségeit. Alkalmazza a mai tudásunknak megfelelően a tudomány, a technika, a gazdasági és kulturális fejlődés vívmányait különös tekintettel a fejlődés gépesítésére, az előregyártásra, a tipizálásra és a műanyagok felhasználására. Midőn közreadom e területi Kerettervet, nem mulaszthatom el, hogy köszönetemet ne nyilvánítsam az Észak-, Közép- és Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnök, technikus, rajzoló és leíró dolgozóinak, akik elkészítették, szerkesztették, megrajzolták és formáiba öntötték a Kerettervet legjobb tudásuk, évtizedes tapasztalatuk, nagy helyismeretük és nem utolsó sorban szakmai sze- retetük felhasználásával. Akik túlnyomó részben szabadidejükben végezték 1961. évben azi adatgyűjtést, majd a következő években, ez adatokra támaszkodva végezték a tervezés sokoldalú, nagy körültekintést igénylő munkáját, annak érdekében, hogy olyan Keretterv szülessék, amely irányelvül szolgál mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveinek kidolgozásához. A további feladatunk, hogy éberen őrködjünk a Kerettervnek az életbe való átültetésénél, a változó viszonyok és követelmények figyelembevételével, mert e terv rugalmas irányterv, melynek alkalmazkodnia kell a szocialista fejlődés követelményeihez, a vízgazdálkodási érdekek figyelembevételével'. Az Észak-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Kerettervet tehát állandóan élő állapotban kell tartanunk, hogy hasznos építőköve legyen a szocialista tervgazdálkodásnak. Győr, 1964. november hó. Putz József vízügyi igazgató 5
