Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
A szakasz megnevezése és határai fkm. A jégmentes vízázin a hajózási kis víznél, napon 73* •aj *2 eo tí s a 00._ V 9> tn o *2 fi 'S’ s ^ <u < a 73.* *C9 $ »•a dm nap Mélzség hiány 25 dm-hez dm Az 1000 tonnás uszály elméleti, kihasználási lehetősége vesztesége G « s c 12 X) N V) JS a 4) § 12, 32-a ■a <S1 a nU :Q miatt % Gönyü—Szob 1791—1708 293,3 42,5 391 161 230 4,5 2,7 79,2 88,3 11,7 8,0 1,3 2,4 A jeges időszak tartama: 29,4 nap, a hajózási idény tartama 335,8 nap. A szakasz mederállapotára, hajózási viszonyaira jellemző — 25 dm-hez viszonyított — mélység- hiány átlagértéke 2,67 dm. A Duna Rajka—Szob közötti szakaszán hajózási nehézségeket okoztak, hajóút szűkületeket idéztek elő a mederben lévő hajó- és hídroncsok is. A második világháború után az 1953-ban összeállított jegyzék alapján a Duna fenti közös szakaszán 32 hajó- roncs volt a mederben. A hajózást közvetlen akadályozó roncsokat már eltávolították. A bennmaradt roncsok eltávolítása főleg az alsóbb szakaszokon hajózási szempontból nem feltétlenül szükséges és nem is gazdaságos. A legismertebbek közülük az 1830 fkm-nél lévő „Misics” és az 1805 fkm- nél lévő „Krems” és „Wotán”. A hídroncsok kiemelése megtörtént a komáromi vasúti és közúti híd jobbparti III. sz. nyílásában és az esztergomi hídpillérefc között, és ezzel a kétirányú hajóforgalom lehetővé vált. 1.212 A Duna-jobbparti mellékágai A teljesség kedvéért az alábbiakban felsoroljuk azokat a jobboldali mellékágakat, melyek a kishajózás számára az egész hajózási idény tartama alatt, a nagyhajózás számára pedig csak időszakosan — a közép víznél, vagy ennél magasabb vízállások idején — használhatók: Dunalkiliti Duna-ág az 1839 fkm-nél lévő torkolattól az árvédelmi töltésig, illetve a tejfaluszigeti elzárássorozatig. Cikolai Duna-ág a dienfcpáli torkolattól (1832 fkm) a gátőrházág, Kisibodafci Duna-ág (Ördögárok) az 1827 fkm-nél lévő torkolattól az árvédelmi töltésig. Ásványi Duna-ág a torkolattól (1816 fkm) az ásványtelepig. Bagomeri Duna-ág a torkolattól (1809 fkm) a patkányán szivattyútelepig. A mellékágak ismertetett szakaszain elsősorban a Vízügyi Igazgatóság végez szállításokat. Legnagyobb forgalma az ásványi mellékágnak van az itt lévő javító mühelytefep következtében. A mellékágakban még az erdőgazdaság bonyolít le időszakos kis- és nagyhajó forgalmat. 1.213 A Mosoni Duna Vének (0,0 fiún)—Győr (14,5 fkm) közötti szakasza Nagyhajózásra a Mosoni-Duna Vének—Győr közötti 14,5 km hosszú szakasza alkalmas. A szakasz vízjárása a Rába, Rábca, Lajta vízjárásának, valamint a Duna visszaduzzasztásának és a rajkai zsilipnél beereszthető vízhozamoknak a függvénye. Jellemző vízállások: Vízmérce helye ,,0” pont Legkisebb hajózási magassága víz (vetített DB víz) Legnagyobb hajózási víz Győr 0,390 (rábai fkm) 107,65 108,75 112,34 1945 előtt ez a szakasz jelentős hazai és nemzetközi forgalmat bonyolít le. A háború után a hajó- forgalom minimálisra csökkent, az utóbbi években azonban újra fejlődésben van. A víziút mederviszonyai következtében a hajó- forgalom — a hajózási idény tartama alatt is a vízállástól függően jelentős mértékben korlátozott. Az őszi kisvízállások idején különösen a farkasusztatói (2,0 fkm) és a pataházi (12,5 fkm) gázlók okoztak hajózási akadályt, 10—12 dm-es gázlómélységekkel. A torkolatnál szintén akadályt jelentett a hordalék lerakódása. Az elmúlt években a gázlós szakaszokon végrehajtott szabályozási kotrások a hajózás nehézségein segítettek, de a korlátozásokat nem szüntették meg. A gázlómélységek jelenleg 15—17 dm-es értékek között ingadoznak. e A jég okozta hajózási akadályok a Mosoni-Duna ezen a szakaszán főleg a Nagy-Duna jégjárásának függvényei. A jégelőfordulás miatti hajózási kényszerszünet időtartama is közel azonosnak vehető. A torkolatnál képződő jégtorlaszok a vízduzzasztás következtében egész Győrig nyomulhatnak (1956-os jeges árvíz). A szakasz hajózási viszonyait jellemző részletes adatok vizsgálatok hiányában nem állnak rendelkezésre. 1.214 Kitűző és medermegfigyelő szolgálat Az 1948. évi belgrádi Dunaegyezmény az alábbiakban jelöli meg a hajóút kitűzés feladatát: 362
