Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2. táblázat A meglévő törpe vízerőművek adatai Sorszám Víz folyás Vízerőmű neve Az első turbina beépítési ideje ; A villamosener- 1 gia termelés I kezdetének J időpontja Az eredetileg beépített turbinák Az időközben végrehaj száma db típusa vízemésztése m*/s teljesítménye kW ideje az új típusa 23. Gyöngyös ÉDÁSZ V. 1920 1948. í Francis 1,88 26,0 Malomcsat. Csénye—Űjmajori 24. RépceÉDÁSZ V. 1903. 1903. 1 Francis 1,20 15,0 malomcsat. Bük felső 25. RépceÉDÁSZ V. 1910 1952. Francis 1,00 18,4 malomcsat. Bük felső 25. Répce ÉDÁSZ V. 1929. 1929. í Francis 1,57 17,3 Chemelházai 27. Répce ÉDÁSZ V. Damonyai 1929. 1929. í Francis 1,40 18,4 28. Kisfába Kapuvári malom í Francis 3,50 103,0 Megjegyzések: Teljes az az automatika, amely a gépegység üzemét, illetve üzemszünetét a felvízszint változásának megfelelően szabályozza (a turbina vízemésztését csak az esés befolyásolja) és hálózati kimaradás esetén a gépegység üzemi feltételeinek fenntartása mellett (azonos teljesítmény, feszültség, fordulatszám, vízemésztés) a termelt energiát egy műellenálláson emészti fel. (Nem szükséges a hálózati kimaradás esetén árapasztó zsiliptábla kezelés a túlduzzasztás elkerülése végett.) fásra szorul. Mozgatható táblás duzzasztómű létesítése — a rőzsegát helyett — azonban gazdaságtalan, mert a 20 éves távlati tervben szereplő Rába I. vízerőmű üzemvízcsatomája a Csörötneki vízerőművet meg fogja kerülni és így az erőműbe csak a Rába I. vízerőmű kiépítési vízhozamán felül érkező vízhozamok jutnak majd. Mindemellett a rövid megtérülési idő miatt a Csörötneki vízerőtelep turbinái közötti árapasztóba gazdaságos lenne egy új gépegység beépítése, mert az üzemvízcsatoma ennek a vízigényét is szállítani tudja. A Pinka kedvező vízjárása és vízhozamai lehetővé teszik az annakidején cssupán a helyi igényekre méretezett és teljesítőképességében kiépített Felsőcsatári, Pornóapáti, Szentpéterfai, Pinkamindszenti és Horvátnádaljai törpe vízerőmű 50—100%-os teljesítménynövekedéssel járó bővítését. A meglévő törpe vízerőművek gépészeti, automatizálási, hidrológiai és topográfiai adottságaik folytán csak alapüzemne alkalmasak. Esetleges csúcsüzemi lehetőségeik kiépítése a kis beépített maximális teljesítőképesség miatt igen gazdaságtalan lenne, így ez nem javasolható. 1.3 Fejlesztés szükségessége Hazánk vízerőhasznosításának lehetőségeit vizsgálva a villamosenergiaszükséglet alakulásából kell kiindulni. Tudvalevőleg villamosenergia ellátásunk a viszonylag csekély szénbázisra épült. Az ország energiaellátásában az eddig hasznosított vízenergia részvételi aránya alig haladja meg az 1%-ot. Ennek egyik oka az, hogy a rendelkezésünkre álló vízienerőhasznosítás szempontjából szóba jöhető vízfolyásaink kisesésűek. Szénvagyonunk erősen korlátozott volta, valamint az a körülmény, hogy az atomenergia villamosenergia termelésre való felhasználása még nem rentábilis, mégis indokolttá teszi a rendelkezésre álló vízienergiának minél nagyobb mértékű kihasználását. Az ipar, a közlekedés, a szocialista mezőgazdaság növekvő villamosenergia igénnyel lép fel. A legfontosabb népgazdasági szektorok (ipar, mezőgazdaság, közlekedés), villamosenergia fel- használása a múlt tapasztalatai alapján évenként mintegy 9—10%-al emelkedik. Az eddig elkészült villamosenergia fejlesztési tervek figyelembevétel- lével az 1. sz. Észak-Dunántúl TVK-területtel azonos Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat (ÉDÁSZ) fogyasztói területén a villamosenergia fejlesztés a következőképpen alakult: 1960.1965.1970. 1975. 1980. 1. Csúcsterhelés (MW) 345 491 830 1278 1896 2. Fejlesztett energia (GWó) 1523 2725 4606 7092 8322 A fejlesztési adatokból az látható, hogy az 1. sz. Észak-Dunántúli TVK területén lévő energiafogyasztók igénye az ország villamosenergiaszük- ségletének közel mintegy 1/6—1/7-ét teszi ki. A rohamos fejlődés a 20 éves terv után a villa- mosenergiaigényéket az 1960. évihez viszonyítva mintegy ötszörösére fogja emelni. 1980-ig e terület hőerőműkapacitása az oroszlányi, ajkai, bánhidai és a győri erőművek építésével, illetve bővítésével nem haladja meg az 500 MW beépített teljesítőképességet. 390
