Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
4. Répcelak. A sajtüzem áltál termelt tejipari szennyvizeket ez ideig minden tisztítás nélkül vezették a Répce árapasztó-csatornába. Ezt a közegészségügyileg tűrhetetlen állapotot szünteti meg a folyamatban lévő szennyvíztisztító építése. Továbbiakban következik a többi ipari létesítmény szennyvízkezelésének megoldása. A felszíni vizek tisztasága szorosan összefügg a települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztításával. Ipari és kommunális szennyvíztisztító telepek sorozatos kiépítése jelentős mértékben növelheti vízfolyásaink tisztaságát. Az előzékben tárgyaltak ezért egyúttal felszíni vizeink, tisztaságának fokozásával kapcsolatos teendők sorrendjét is megadják. 3. BEFEJEZËS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén, végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű ellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari víz- beszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség ellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Terhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztésá terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1962. januárban megadott) fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok (FÖMTI, VÁTI, VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, stb.) konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására és szennyvíztisztítására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban, a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe vermi a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a TVK-területre vonatkozóan megjelölt végösszeg reális értéknek fogadható el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Üj korszerűbb technológiák beveztése a káros szénnyvizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok azonban sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíróképességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezendőkben a Keretterv adatait is folyamatosan helyesbíteni és finomítani a mindenkori helyzetnek megfelelően. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Keretterv célkitűzéseinek megvalósítása igen sokrétű feladat megoldását jelenti. A szennyvizek elvezetése és tisztítása, az élővizek tisztaságának védelme, továbbá a nagymértékű fejlesztési feladatok sikeres megoldása számtalan tényező függvénye. Ezek közül néhányat, melyek alapvető fontosságúak, az alábbiakban sorolunk fel: a) A szennyvíztisztítás legkorszerűbb módszerednek állandó és folyamatos kutatása, kísérleti berendezések építése, azok eredményeinek tudományos feldolgozása. b) Az ipari szennyvizek kezelése során is új, korszerű tisztítási technológiákat kell kikísérletezni és bevezetni (pl. cukorgyári szennyvizek tisztítása, káros ipari szennyvizek hatástalanítása, stb.). c) A felszíni vizek tisztasága védelmének alapvető feltétele az 1/1961. sz. Kormányrendelet élőéi 1 TVK 321
