Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
350 napos tartósságú 873 m3/sec kisvízhozama mindenkor biztosítja a kellő hígítást, még akkor is, ha Komárom és Esztergom város szennyvizei mechanikai tisztítás után kerülnek a Dunába. A tisztítás hatásfoka 50%-os lesz a BIOs alapján. Erre a tisztítási hatásfokra terveztük a Dunát jelenleg közvetlenül szennyező Szőnyi és Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat újonnan építendő szennyvíztisztító műveit. Így terveztük meg a bővítendő Nyergesújfalui Vis- cosa és az. újonnan létesítendő 3 új üzem szennyvíztisztító műveit is. A községi szennyvíztisztító telepet 90%-os hatásfokra terveztük. A Kenyérmezei patak — amely jelenleg a táti Dunaágon keresztül szennyezi a Dunát — szeny- nyező hatása csökkenni fog a dorogi központi szennyvíztisztító telep üzemibehelyezése után, mivel itt kerül tisztításra a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat és a Tokodi Üveggyár fenolos ipari szennyvize. A szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokát 90%-ra tervezték. Mosoni-Dunaág Jelenlegi szennyezettsége a VITUKI vizsgálata alapján Magyarkimléig elfogadható (II. kategória), innen Győrig tiszta (I. kát.), Győrtől lefelé Kis- bajcsig elfogadható (II. kát.). Ez az állapot a Mosoni-Dunaághoz tartozó vízgyűjtőterületen tervezett, valamint a Győr városban tervezett szennyvíztisztító telepek üzembelépése után javulni fog, mivel a városi szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokát 90%-ra terveztük. Ezek a városok jelenleg minden tisztítás nélkül vezetik szennyvizeiket a Mosoni-Dunaágba. A Mosonmagyaróvári Timföldgyár és MOFÉM üzem továbbfejlesztése után keletkezett ipari szennyvizeket 50%-os tisztításra terveztük, míg a létesítendő Cellulóze- és Papírgyár által termelt szennyvizeket 90%-os hatásfokú tisztításra terveztük. A helyzet a fejlesztés után n^n lesz súlyosabb a jelenleginél, ha, a szennyvíztisztító telepek üzemelésére kellő gondot fordítanak. Lajta Szennyezetten érkezik országunkba. Magyar területen a jövőben nem fog tovább szennyeződni, mivel a mosonmagyaróvári tervezett városi szennyvíztisztító telepet a Lajta torkolata alá fogjuk elhelyezni, a Mosoni-Dunaág mellé. Répce A VITUKI által végzett vizsgálatok alapján O2 fogyasztás és a BOIs alapján, egyaránt tiszta I. kategóriába tartozik. A vízfolyás 350 napos’ tartósságú kisvízhozama Répcelaknál 150 lit/sec. Ez a víz- mennyiség elegendő lesz a tervezett Répcelaki Sajtüzem mechanikailag tisztított szennyvizének hígítására. Kis-Rába Kapuvárig nem éri szennyezés. A tervezett községi szennyvízcsatorna hálózat által szállított szennyvíznél a központi szennyvíztisztító telepen 90%-os biológiai tisztítást irányoztunk elő. A létesítendő konzervgyár által termelt szennyvizeket ugyancsak biológiai szennyvíztisztító telepen tisztítjuk (90%-os tisztítási hatásfok). A létesítendő további öt új ipari üzem által termelt szennyvizeket mechanikai tisztítás után vezetjük a Kis-Rábába. Ilyen tisztítás mellett a Kapuvárra érkező 8,5 m3/sec vízmennyiség kellő hígítást ad a tisztított szennyvizeknek. Ikva Az országhatár átlépésekor — a VITUKI vizsgálata alapján — teljesen tisztán, érkezik, és ezt a tulajdonságát Sopronig meg is tartja. Sopron város alatt, a jelenleg tisztítatlanul bevezetett, városi és ipari szennyvizek annyira elszennyezik, hogy az már a nagyon szennyezett (IV. kategóriát) mutatja. A tervezett városi csatornázás és központi szennyvíztisztító telep ezen az állapoton feltétlenül javítani fog. Sopron alatt a Petőházi Cukjorgyár szennyvizei terhelik újból az Ikvát egyszerű ülepítés után bevezetett szennyvízzel, amelynek hatására az O2 fogyasztás 800 mg/literre emelkedik. Bár ez a szennyezés csak kampány jellegű és csak cukorgyártás ideje alatt tart. Kampányon kívüli időben a gyárban papírgyártás folyik, így ilyenkor is tetemes szennyvízterhelés jut az Ekvába, bár az mennyiségben és konioentrációban alatta marad a cukorgyári szennyvíznek. Ezen az állapoton a J. diffúzió bevezetésével lehet segíteni. Rába Szennyeződése O2 fogyasztás alapján bírálva az országhatártól a Perint betorkollásáig elfogadható (II.) kategóriájú. A Perint torkolata alatt szennyezett (III.) kategóriájú, sőt a cukorgyártás ideje alatt időszakosan nagyon szennyezett (IV.) kategóriájú Sárvár utáni 10 km szakaszig. Ezeknek a szennyezéseknek, a megszüntetése érdekében kell a betorkolló vízfolyásokat — a Perintet, a Gyöngyöst — szennyező városok szennyvizeit tisztítani, Sárváron pedig a cukorgyártásnál a J. diffúziós gyártást mielőbb bevezetni. A sárvári másik szennyező forrás, a Baromfifeldolgozó üzem szennyezőhatása, is; megszűnik a községi szennyvíztisztító telep megépítése után. Ezek után a jelenlegi szennyezőforrások után Répcelaktól lefelé a torkolatig a szennyezettség mértéke elfogadható (II.) kategóriájú. Ha tehát a fentemlített szennyező források — a megfelelő szennyvíztisztító telepek létesítésével megszűnnek — és a Marcal felső szakasza sem fog szennyezni, akkor a Rába végig elfogadható tisztaságú lesz. Perint Szombathelyig szennyezettsége elfogadhatónak minősül. Szombathely alatt szennyezett (III.) kategóriába tartozik. Ezen, az állapoton a tervezett városi központi biológiai szennyvíztisztító telep feltétlenül javítani fog, mert a telep helyes kezelés mellett 90%-os hatásfokkal fog működni. 318
