Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
mélység biztosítandó. A Felső-Dunai és Nagymarosi vízerőművek üzembehelyezése után egyesapásra megváltoznak a hajózási viszonyok, mert a két erőmű, ill. vízlépcső együttes hatásaként 35 dm-es mélységű hajózóút fog rendelkezésre állni. A várható forgalmat 1980-ig 16—18 millió tonnára lehet becsülni, de a Duna—Rajna—Majna-csatorna megépülése után (1975) az évi forgalom ennek többszörösét is elérheti. A várható vízáuti forgalom növekedésének figyelembevételével 1980-ig Győr és Komárom jelenlegi közforgalmú rakodóját irányoztuk elő bővítésre, ill. Komáromban egy teljesen új rakodó létesítését tervezzük. Az ipari rakodók is nagyobbrészt fejlesztésre szorulnak, azonkívül Almásfüzitőnél és Lábatlannál új ipari rakodót létesítünk. 1980 után a győri iparcsatoma medencéjében egy új közforgalmú kikötőt javasolunk. A víztározás fejlesztésének a vonalán a természeti adottságok alapján dombvidéki tározásra van lehetőség. A fejlesztés mértéke szám szerint 24 db új tározó, amely a jelenlegi állapothoz képest a tározó-térfogatot tekintve mintegy háromszoros növekedést jelent. A tározás hasznosítása szinte kizárólag mezőgazdalsági célú, elsősorban az öntözéses gazdálkodás vízigényét elégíti ki. Kivételt képez a már említett Rák pataki és bokodi víztározó. Külön megemlítjük itt is a tervezett két nagydunai vízierőmű által a mederben előálló hatalmas tározóteret, amelyeknek kihasználása a Duna komplex hasznosításával kapcsolatos. Az ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosításával kapcsolatban különösen a kiváló és nagy- mennyiségű büki-víz hasznosítását lesz érdemes nagyarányban kifejleszteni. Az üdülés, fürdés és vízisportok szempontjából meg van a természeti adottság a nagyobb mértékű fejlesztéséhez. Többek között Tata Komárom megye üdülő, fürdő és vízisport városa lesz. Ezenkívül nagyobb üdülővárosok lesznék Sopron és Kőszeg, ill. vízisport központok Győr és Sopron. A Duna komplex hasznosítása keretében Rajka környékén üdülő és vízisport-telepet tervezünk. A tervezett két nagy vízgazdálkodási létesítményről, a dunai vízerőművekről már többször tettünk említést. Megvalósításuk igen nagy kihatással lesz nemcsak a terület vízgazdálkodására, hanem a népgazdasági ágakkal való számos kölcsönhatás tekintetében is. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése A Keretterv készítésének a célja, hogy a természeti adottságok és az eddig elért eredmények alapján, de a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének figyelembevételével feltárja és felmérje mindazokat a lehetőségeket, összefüggéseket és kölcsönhatásokat, de egyben ellentmondásokat is, amelyek a népgazdaságnak a vízgazdálkodással összefüggő valamennyi ága és ágazata között fennállnak. Célja, hogy a népgazdasági tervek kidolgozásához megbízható alapot nyújtson a vízgazdálkodással összefüggő minden kérdésben. Célja a vízzel való gazdálkodás okszerű lehetőségeinek figyelembevételével a népgazdasági tervek gazdaságossági optimum szerint való megvalósítása. Elsőrendű jelentősége van a Kerettervnek a nép- dálkodás okszerű lehetőségeinek figyelembevételével a népgazdasági tervek gazdaságossági optimum szerint való megvalósítása, gazdaság tervszerű arányos fejlesztésében. Különösen a mezőgazdaságnak az egész népgazdaság szempontjából elengedhetetlenül szükséges és gyorsütemű intenzív fejlesztése igen nagy mértékben függ a vízzel való gazdálkodás okszerű kihasználásától. Gondoljunk csak az öntözési lehetőségekre, amelyeket a Keretterv részletesen tartalmaz. Vagy gondoljunk arra, hogy milyen nagy mértékben függ össze a mezőgazdaság nyugodt és biztonságos termelése az egyes belvizes területek vízlevezető képessége fejlesztésének a mértékével. De nem kevésbé fontos és jelentős azoknak az öszefüggéseknek a felmérése sem, amelyek a városok és egyéb települések, valamint az ipari és egyéb üzemek ivó és ipari vízellátását vannak hivatva megoldani. A víz — amint arra már többször hivatkoztunk — a népgazdaság fejlődésével egyre inkább nélkülözhetetlen és mással nem pótolható nyersanyaggá válik. Hova tovább egyre inkább szaporodni fognak az olyan esetek, amikor egy város, egy ipartelep, vagy akár egyetlen üzem fejlesztésének a víz hiánya fog határt szabni. A Keretterv megfelelő részletességgel tartalmazza, hogy egy-egy adott területen és helyen, mennyi az a víz- mennyiség, amely rendelkezésre áll. A vízkészletgazdálkodás alapján meg van tehát a lehetősége annak, hogy a rendelkezésre álló víz- mennyiséget ott és akkor használjuk fel, ahol és amkor az a népgazdaság egészét tekintve a leghatékonyabb és legszükségesebb. A Keretterv ezeknek a kérdéseknek a helyes eldöntését van hivatva szolgálni a vízgazdálkodás szempontjából. Igen fontos a Kerettervnek a szerepe a vizek tisztaságának a védelme, valamint a települések és ipartelepek csatornázási kérdéseivel összefüggő problémák megoldása tekintetében. A népgazdaság ipari fejlődésének az előrehaladásával egyre súlyosbodó gondot okoz az ipari szennyvizek minél kisebb kártétel nélküli elvezetése. A Keretterv felmérte azokat a tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a népgazdaságokat érhető károsodások e miatt a legkisebbek legyenek. Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a Keretterv készítésének célja és jelentősége röviden abban rejlik, hogy feltárja egy-egy terület, egy-egy régió felszíni és felszínalatti teljes vízkincsét, a vízszerzés lehetőségeit és a vízhasználat kihatásait, majd az adott területen jelenleg meglevő, ill. a távlati tervekben megvalósítandó települések lakosságának, üzemeinek és egyéb vízfelhasználó létesítményeinek a vízigényét a vízmérleg keretében szembe állítja a kielégítés lehetőségeivel. Ezáltal a Keretterv a terület népgazdasági tervezéséhez a vízgazdálkodásnak a természeti feltételekkel, valamint a szocialista társadalom anyagi és kulturális fejlődésével összhangban álló tervszerű fejlesztéséhez megfelelő alapot nyújt. 5 1 TVK 33
