Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Azonban nemcsak a mennyiségi igények kielégítéséről kell gondoskodni, hanem a felhasználásra kerülő vízzel ezembem jelentkező fokozott minőségi követelményeket is figyelembe kell venni. A követelmény, amelyet egy ország a víz meny- nyiségi és minőségi igényeiben kifejezésre juttat, a lakosság életszínvonalának indikátora. Az élet- színvonal emelkedésével, az ipar, a mezőgazdaság fejlődésével, a kulturális igények növekedésével együtt jár a vízfogyasztás nagymértékű emelkedése, aminek ellenpólusa a fokozott szennyvíztermelés és következménye a természetes vizek nagyarányú elszennyeződése. Ma, amikor vízkészletünk legnagyobb részét felszíni vizeink képezik, vízfolyásainkban naponta 1,5 millió m3 szennyvíz kerül. Ha a befogadót nagymennyiségű, élettani szempontból káros hatású szennyvíz éri, úgy a vízfolyásban élő mikroorganizmusok — amelyek a folyó öntisztulását és a folyó életét biztosítják — teljesen elpusztulnák és. a. vízfolyás élettelen, szennyvízcsatornává válik. Igen szorosan összefügg még a vizek szennyezéstől váló védelmének szükségessége a komplex vízhasznosítással, mert ahány vízfogyasztó ág, any- nyiféle vízminőségi igény. Vegyük csak példának az ipar igen sokrétű vízminőségi igényét. A mező- gazdasági vízhasznosítás két fő ágának, az öntözésnek és a halastó tápvízszolgáltatásnak minőségi igényed is merőben különböznek egymástól, sőt ellentétesek. A jövőben tehát a víziek szétosztásának a vízkészlet gazdálkodásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyasztók minőségi igényeiknek megfelelő vizet kapjanak, és a különböző vízhasznosítók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy egyik a másikat ne zavarja. Az 1.22 pontban foglalt vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az 1. sz. TVK. területére eső vízfolyások, ha nem is teljes hosszukban -— de szakaszosan annyira szennyezettek, hogy azok további szennyezést már nem bírnak elviselni. Vizeink tisztaságának megóvása érdekében a szomszédos államokkal is fel kell venni az érintkezést, mert gyakori esetekben a Duna, a Vág, a Lajta már szennyezetten érkezik országunk területére. A csehszlovák hatóságokkal már történtek olyan megállapodások, amelyek szerint a két állam megbízottai közösen végzik el az egyes vizsgálatokat szeny- nyezések esetén, ezt a ténykedést azonban tovább kell fejleszteni és ki kell terjeszteni a szennyezés megelőzésére is. Szükség van erre annál is inkább, mert a Nagy-Duna olajos fenolos szennyezettsége tapasztalható a Gönyü fölött kifogott halak ízén is, amely tény azt jelenti, hogy ennek okozója csak a felsőbb városokból származó szennyvíz lehet. Vízfolyásaink jelenlegi szennyezettségének megszüntetése és a további szennyezések megelőzése teszi szükségessé a városok, községek, kisebb települések és ipartelepek szennyvizeinek elvezetését és tisztítását. 2. A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSÄNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK FOKOZÁSA 2.1 A tervezés alapjai 3.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt-jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről; az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban készíttetett monográfia az ipari létesítmények vízkezelésének helyzetéről; a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok; a helyszínen végzett feltételek útján nyert adatok; a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban, az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatok, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihatásait is. A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város és községrendezési, regionális és községrendezési, regionális és közművesitési (vízellátás-csatornázás) tanulmány, illetve kiviteb tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra. A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettség! állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat. 3.13 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni. — A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott 308
