Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

1.212 Kis csatornaművel ellátott települések Almásfüzitő Lakosainak 90%-a az ott települt Almásfüzitői Timföldgyár és az Almásfüzitői Kőolajipari Válla­lat dolgozóiból kerül ki. A község belsősége két résziből tevődik össze, az ún. timföldgyári nagy-kolónia és a vasútállomás környékén települt Timföldgyár és Kőolajipari Vál­lalatok körül létesült ún. készenléti lakótelepből. Csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 2610 fő, a belterületi lakosság 85%-a. Levezetett házi szennyvízmennyiség 510 m3/nap. Almásfüzitőn három egymástól független csa­tornahálózat van: a) Timföldgyári nagy-kolónia csatornahálózata úsztató rendszerű; hossza 2,5 km; végső kereszt szelvénye 70/110 tojásszelvény. A rendszer gravitá­ciós), de magas Duna vízállás idején a szennyvizet átemelik a Duna-parton épült átemelőtelep segít­ségével, ugyanott egyszerű ülepítőmedence is van. b) Timföldgyár és készültségi lakótelep csatorna­hálózata úsztató rendszerű; hossza 10 km; végső keresztszelvénye 90/130 tojásszelvény. A rendszer gravitációs, de magas Duna vízállás esetén a szennyvizet átemelik az árvédelmi töltésen át a Dunába. Ugyanott egyszerű ülepitőmedence is van. c) Kőolajipari Vállalat gyártelep és készültségi lakótelep szennyvízcsatorna-hálózata, melynek hossza 3,0 km. A rendszer gravitációs, de magas Duna vízállás idején a szennyvizet egy átemelő te­lep segítségével átemelik a Dunába. Mindhárom rendszernél a befogadó a Duna. A szennyvízcsatorna hálózat és a hozzájuk tar­tozó telepek az üzem kezelése* alatt állanak, elle­nük kifogás vagy panasz nem merült fel. Az almásfüzítői ipari üzemek összes vízkibocsá­tása 20 340 m3/nap: ebből 11 340 ipari és fekáliás szennyeződésű, 9000 m3/nap nem szennyezett. Rész­leges tisztítás alá kerül mindössze 4360 m3/nap. A káros szennyvizek mennyisége 6020 m3/nap, eb­ből 800 m3/niap-ot hatástalanítanak. A Kőolajipari Vállalat ipari szennyvízkezelésével szemben ezidedg sok kifogás merült fel az alsóbb vízhasználók részéről, különösen alacsony Duna vízállások idején, az olajos szennyvíz bevezetése miatt. Az üzem az új szennyvízderítő mű építését 1961-ben, megkezdte. Lábatlan A községben négy egymástól független szenny­vízcsatorna hálózat van. A négy önálló rendszer­hez négy önálló szennyvíztisztító kisberendezés is tartozik. A négy önálló szennyvíztisztító-rendszeren kívül a Lábatlani Cement- és Mészművek négy kő­bánya telepén is vannak önálló szennyvíztisztító berendezések. Csatornahálózat összes hossza 6,3 km. Ellátott lakoslétszám 1460 fő. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 6760 m3/nap: ebből 4760 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 3065 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A ki­bocsátott 3000 m3/nap káros szennyvizet semlege­sítéssel hatástalanítják. Befogadó a Duna. A cementgyári dunai nyíltszíni ivóvízmű vízki­vételi helyének megóvása érdekében az egészség- ügyi szervek előírták a cementgyári lakótelep tisz­tított szennyvízbevezetésének átépítését úgy, hogy az az ivóvízmű vízikivételi helye alatt legyen be­vezetve vagy a Dunába, vagy a Fuchs-patakba. Ezt az átépítést a 11/1961. Eü. M.—OVF. közös ren­delkezés teszi szükségessé. Nyergesújfalu A szennyvízcsatorna hálózat két önálló rendszer­ből áll. Mindkét rendszer a vasútállomás közelében épült lakótelepeken alakult ki. Csatornahálózattal ellátott lakoslétszám összesen 1220 fő, a csatornák hossza összesen 4 km. Mindkét telepen a szennyvizek gravitációsan ha­ladnak a tisztítóberendezésékhez és onnan tovább a befogadóba. A szennyvíziszap komposztálása után mezőgazda- sági célokra kerül felhasználásra. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 14 750 m3/nap : ebből 9920 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 7750 m3/nap mennyiséget részlegesen tiisztítanak. A ki­bocsátott 6980 m3/nap káros szennyvíznek 89%-a kerül hatástalanítás alá. Befogadó a Duna. Tát A lakosság 51%-a lakik szennyvízcsatorna háló­zattal kiszolgált területen. A községnek ez a köz­művesített területe tulajdonképpen a Dorogi Szén- bányászati Tröszt által létesített bányász dolgozók lakótelepe. A lakótelepről kikerült szennyvíz teljes egészében házi szennyvíz. A csatornahálózat hossza 3,7 km, elvezetett szennyvízmennyiség 450 m3/nap. A tisztított szennyvíz befogadója a Táti vízfolyás (Unyi patak). Tata A város összefüggő csatornahálózattal nem ren­delkezik. Az egyes csatornaszakaszok által ellátott lakoslétszám 2140 fő. A csatornák összhossza 4,2 km, levezetett szennyvízmennyiség 200 m3/nap. A város területén lévő két üzem összes napi szennyvíztermelése 550 m3/nap. A szőnyeggyár két­szintes ülepítőben kezeli a szennyvizeit elégtelen módon, míg a díszműbőrgyár egy egyszerű ülepítő kutat használ. Mindkét üzem szennyvízkezelése ál­landó panasz tárgyát képezi. A keletkező 490 m3/nap káros szennyvízből csak 105 m3/nap mennyiséget hatástalanítanak. ToKoa A csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 1860 fő, szennyvízcsatornák összes hossza 9,6 km. Leve­zetett szennyvízmennyiség 300 m3/nap. Központi tisztítóberendezése nincsen. 301

Next

/
Thumbnails
Contents