Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
bűzt áraszt. A város emiatt boltoztatta be a Bánfalvi patak medrét a belváros területén. Ez a megoldás azonban csak ideiglenesnek fogadható el. M osonmagyaróvár A Győr-Sopron megyei városok közül Mosonmagyaróvár csatornázása a legkezdetlegesebb. A csatornázást kb. 150 évvel ezelőtt már megkezdték, de az első időben készült csatornák csak egyedi érdekek kielégítése céljából épültek. A belterületi lakosságból 5020 fő, azaz 25% használja a csatornahálózatot. A csatornahálózat egyesített rendszerű, hossza 6,2 km. A szennyvizeket gravitációsan, minden tisztítás nélkül vezetik részben a Lajtába, résziben a Mosoni-Dunába. A csatorna legnagyobb szelvénye 0 50 cm. Elvezetett szennyvízmennyiség 900 m3/nap, melyből 150 m8/nap ipari eredetű. A város ipari üzemeinek összes vízkibocsátása 13 700 m3/nap: ebből ipari és fekális szennyeződésű 3080 m3/nap, nem szennyezett 10 620 m3/nap. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 500 m3/nap mennyiséget teljesen, 550 m3/nap mennyiséget pedig részlegesen tisztítanak. A káros szennyvizek mennyisége 1390 m3/nap, hatástalanítás nem történik. A csapadékvíz levezető csatornahálózat hossza 15 km. Esztergom A város csatornahálózata egyesített rendszerű, hossza 11,3 km. Ellátott lákoslétszám 9800 fő, a belterületi lakosság 44%-a. Levezetett szennyvízmeny- nyiség 2000 m3/nap. A szennyvízcsatorna-hálózaton kívül van négy önálló csapadékelvezető csatornája is a városnak, amelyek szennyvizeket is vezetnek, összes hosszuk 3,5 km. A szennyvíz- és csapadékvízelvezető csatornák gravitációsan vezetik le az odaérkező vizeket a Dunába, Magas Duna vízállás idején a szennyvizeket átemelő telep segítségével kell átemelni a Dunába. Szennyvíztisztító-telepe Esztergom városának nincs. Az ipari üzemek összes vízkibocsátása 1400 m/3nap, amely teljes egészében ipari és fekális szennyeződésű. Ipari szennyvíztisztító berendezésben mindössze 10 m3/nap mennyiséget tisztítanak részlegesen. 47 m3/nap káros szennyvíz keletkezik, melyből 20 m3/nap-ot hatástalanítanak. Komárom A belterületi lakosság 45%-a, azaz 4300 fő részesül szennyvízelvezetésben. A csatornahálózat egyesített rendszerű, hossza 13 km, befogadója a Duna. Levezetett szennyvíz mennyiség 1600 m3/nap, ebből ipari eredetű 600 m3/nap. Nyáron mindig sok panasz merül fel, mert a városi szennyvízcsatorna-hálózatba bevezetett ipari szennyvíz ott indul rothadásnak és ez a csatorna nyomvonalán végig érezhető, kellemetlen bűzt okoz. A város ipari üzemeinek összes vízkibocsátása 1000 m3/nap: ebből 800 m3/nap ipari és fekáliás, 200 m3/nap pedig nem szennyezett. Káros szennyvíz- mennyiség 300 m3/nap. Az ipari szennyvizeket egyáltalán nem tisztítják. A közcsatomahálózatba bevezetett 600 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvíz túlnyomó része könnyen bomló textilipari szennyvíz. Oroszlány Szennyvízcsatornázással ellátott lakoslétszám 8020 fő, a belterületi lakosság 64%-a. A csatornahálózat elválasztó rendszerű, hossza 7,1 km. Levezetett szennyvíz mennyiség 2000 m3/nap. A város területén összegyűjtött szennyvíz a központi szennyvíztisztító-telepen kerül biológiai tisztításra. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító-telep jelenleg kifogástalanul működik. A szennyvíziszapot kirothasztás után mezőgazdasági célokra használják fel. A tisztított szennyvizek befogadója az Oroszlány— Keeskédi vízfolyás. A központi szemnyvíztisiZtító-telepen kívül a város területén még 3 darab kisebb szennyvíztisztító berendezés van üzemben, mert az általuk összegyűjtött szennyvizek a városi szennyvízgyűjtő hálózattól távol esnek. Három csapadékvízelvezető rendszere van a városnak, amelyek a Labanc patakba vezetik a város területén összegyűjtött csapadékvizet, ösz- szes hosszuk 10,1 tan. A Város összes ipari szennyvízkibocsátása 2940 m3/nap, melyből 330 m3/nap mennyiséget teljesen, 2610 m3/nap mennyiséget pedig részlegesen tisztítanak. Befogadó az Általér, ill. Pénzes patak. Tatabánya Szennyvízcsatornázással ellátott területen a lakosságnak 24%-a, 11 870 fő lakik. A csatornahálózat elválasztó rendszerű, hossza 20,9 km, levezetett szennyvíz mennyisége 2500 m3/nap, melyből 300 m3/nap ipari eredetű. A városi szennyvíztisztító-telep működése ellen különösíebb észrevétel nem merült fel, kivéve azt a körülményt, hogy az iszapszikkasztóágyak még mindig nem készültek él. A telep meglévő műtárgyai (az előülepítő, biológiai csepegtetőtestek, utóülepítő és fertőtlenítő medence) az eredetileg tervezett mértéknek csak 25%-ára épültek ki, tehát 12 500 lakosra. A telep jelenlegi leterhelése kb. 11 840 fő. További rákapcsolás a telepre már csak túlterheléssel végezhető. A központi szennyvíztisztítótelepen kívül a város területén az üzemi lakótelepekét kivévte 11 db. önálló kis szennyvíztisztító berendezés működik. Ezeket a kis berendezéseket használó lakosság száma 2360 fő, mely Tatabánya lakosságának 5%-át teszi ki. A tisztítóberendezésekből kikerült szennyvíz- iszapot a szervestrá'gyagyűjtő vállalat útján mező- gazdasági célokra használják fel. A város* összes ipari vízkibocsátása 42 600 m3/nap : ebből ipari és fekáliás szenyezettségű 24 600 299
