Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

és könnyűipari — üzemeinek együttes perspektivikus vízigénye 1900 m3. Tekintettel arra, hogy az új üzemek 1500 m3/nap mennyiségű igényüket sem a jelenlegi ipari vízművekről, sem a tervezett községi törpevízműtől a jövőben beszerezni nem tudják; vízellátásukat közös ipari vízműről kell megoldani. Az összes fejlesztési igényből 1000 m3 nyers, 500 m3 minőségi igény. A nyersvizet a Rába partján kialakítandó kavicsszűrőbe ágyazott galériás vízműből, a minőségi vizet a Rába mentén telepített csőkutakból kell beszerezni. Fentiek alapján a két üzemet a Rába partjára egymás közelében célszerű felépíteni.

A nyersvíz 300 m3 térfogatú alacsonyszintű medencébe fog a tervek szerint folyni, ahonnan szivattyúk nyomják azt a gyárak ipari csőhálózatába. A minőségi víz külön ivóvízhálózaton keresztül jut a fogyasztókhoz, illetve a vízműrendszer 50 m3-es hi dr oglóbuszóba.

Az üzemek együttes vízfelhasználása 2100 m3, melyből 1600 m3 üzemi (25%-ban hűtési), 500 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni.

Szönyben a bővítendő Kőolajipari V., továbbá az új frissvízhűtésű hőerőmű együttes perspektivikus vízigénye 2 935 500 m3, ebből jelenleg 20 300 m3 áll rendelkezésre.

A Kőolajipari V. fejlesztése során mintegy 65 000 m3 mennyiségű többletigény lép fel, melyet új dunai felszíni vízmű megépítésével kell kielégíteni. Az üzem 400 m3 mennyiségű szociális igényét továbbra is a meglévő mélyfúrású kutak fogják biztosítani.

A Hőerőmű 2 850 000 m3 mennyiségű frissvízigényét dunai felszíni vízműből fogja kitermelni. A vízmű által kiemelt víz nyílt üzemcsatornán keresztül jut az erőműhöz. A napi 100 m3 ivóvízmennyiséget a Komárom—Almásfüzitői Regionális Vízmű fogja az üzem részére biztosítani.

2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása

2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK

SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

Az 1960—1980 tervidőszakra tervezett ivóvízellátási létesítmények megvalósításának sorrendjét az alábbiakban javasoljuk:

A regionális vízművek közül 1960—65 évek között építendő meg az Esztergom-Dorogi Regionális Vízmű, mivel a vízműbe bekapcsolandó bányászlakótelepek vízellátása jelenleg már katasztrofális1. A Komárom-Almásfüzitői Regionális Vízmű építését az 1965—70-es évekre ütemezzük. A Lábatlan-Süttői Regionális Vízmüvet az 1960—1965. évekre ütemezzük elő, tekintettel arra, hogy a rendszer vízbeszerzési forrása — a lábatlani vízkivételi mű — már megépült.

A városi vízművek közül az 1960—65-ös években Komárom, Győr, Sopron, Oroszlány, Tata és Tatabánya városi vízművek fejlesztését javasoljuk. Ezen városokban a vízműbővítés már folyamatban van, a vízellátás jelenleg nehézségekkel küzd, továbbá a közeljövőben nagyfokú gyors fejlődés várható bennük. 1965—70 évek közötti tervidőszakban Mosonmagyaróvár, Kőszeg, Szombathely, Ajka, Pápa és Esztergom városok vízműbővltését javasoljuk végrehajtani. A három községi vízmű megépítését — tekintettel azok vízellátásának jelenlegi nehézségeire — az 1960—65-ös időszakban javasoljuk végrehajtani.

A törpevízművek közül azokat kell az 1965—70- es tervidőszakban megépíteni, melyek járási székhelyeken, vagy mezőgazdasági központokban létesülnek.

A regionális vízművekhez kapcsolódó törpevízművek kiépítését az 1960—70-es időszakban javasoljuk. A további törpevízművek megépítése az 1970—80-as években történhet meg.

A közkutas vízellátást elsősorban azokban a községekben kell kialakítani, ahol jelenleg közkutas vízellátás nincs, illetve ahol a vízellátás kizárólag ásott kutakra korlátozódik. Az 1965—70 közötti években a jelenleg alacsony eliátottságú községekben kell kielégíteni a fúrt közkutas ellátást. Az 1970—80-as évek között fokozatosan kell a jelenlegi ellátottság figyelembevételével a közkutas ellátottságot a kívánt mértékre növelni.

2.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

Az 1960—80 tervidőszakra tervezett ipari vízellátó berendezések megvalósításának sorrendjét az alábbiakban javasoljuk:

az 1960—65, évek között javasoljuk megvalósítani az új Győri Ipari Vízmüvet, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár bővítését, az Oroszlányi Hőerőmű ipari vízmüvét, a Tatabányai Cementművek, a Tatabányai (Bánhidai) Erőmű, a Répcelaki Sajtérlelő, az Almásfüzitői Kőolajipari V., a Nyergesúj falui Viscosagyár, a Szőnyi Kőolajipari V., a Tokodi Üveggyár, valamint az Almásfüzitői Timföldgyár ipari vízmüveinek bővítését. A felsorolt üzemek vízmüveinek építése részben folyamatban, van,, részben az üzemek jelenlegi fejlesztése is indokolja már az ipari vízművek bővítését.

Az 1965—80-as tervidőszakban javasoljuk megvalósítani a Mosonmagyaróvári Cellulózé és Papír- kombinát ipari vízmüvének megépítését, a Komáromi Konzervgyár és Fésüsfonógyár ipari vízellátásának megoldását, a Szombathelyi Pamutipar és Selyemszövőde, az Ajkai Timföldgyár bővítését, a Csornán és Kapuváron létesítendő üzemek vízellátását. E tervidőszakban kell továbbá a Dorogi Szén- feldolgozó V. bővítését, az Ácsi Cukorgyár új ipari vízmüvének, a Szőnyi Hőerőmű, a celldömölki, körmendi, sárvári és ,szentgotthárdi új, illetve fejlesztendő ipari vízmüveinek, valamint a Devecseri Konzervgyár ipari vízellátásának megvalósítását előirányozni.

291