Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

A várható ipari vízelvonás 16 000 m3, az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés tehát 270 liter. Kőszeg 20 000 főnyi perspektivikus lakosságának várható napi vízigénye 2400 m3. A meglévő vízmű­ből a jövőben mintegy 600 m3 víz szerezhető be, a hiányzó vízmennyiséget a „7 forrás” foglalásával, továbbá 6—8 db új kút fúrásával bdzosítani lehet. A megnövekedett igények kielégítésére a csőháló­zatot 34 km-re kell bővíteni, továbbá a meglévő 500 m3-es tározótérfoffatot 1 db úi «300 m3-es me­dence megépítésével 800 m3-re kell kiegészíteni. A várható ipari vízelvonás 200 m3, az egv főre jutó perspektivikus ivóvíztermelés pedig 110 liter. Mosonmamjaróvár persnektivikus vízieénve 8200 m3, melyből a lakosság 5000 m3-t. az ipar pedig 3200 m3-t igényel. A jelenlegi vízmű termelését fi­gyelembe véve. a távlatban szükségessé válik a 3 meglévő aknakút bekapcsolása. Tekintettel arra, hogy a kiemelt víz vasas, a légoxidádóval működő vais ta! an ító berendezés kapacitását fokozatosan nö­velni kell. A csőhálózatot a jelenlegi 27 km-ről 60 km-re kell bővíteni. Szükségessé válik továbbá egy új 1500 m3 térfogatú víztorony megépítése is. A tervidőszak végén az 1 főre jutó fajlagos ivóvízter­melés 130 liter lesz. Oroszlány persnektivikus napi vízigénve 6300 m3. A Bokodi Vízmű ielenlegi kb 4000 m3-es kapa­citása a Hőerőmű bűtőtavápak dúsító hatására előreláthatólag 5000 m3-re emelhető. A hiányzó 1300 m3 vízmennviséeet a Bokodi tavat tápláló Által ér mellett telepített 4—5 db új kacsviszűrős kútbál lehet beszerezni. A kutak vizAt előreláthatólag vastalanítani kell. A város fejlesztésével párhuza­mosan a meglévő csőhálózatot 52 km-re, a tározó­térfogatot pedig egv új 2000 m3-es víztoronv épí­tésével 2500 ms-re kell bővíteni. Az ipar előrelát­hatólag 400 m3 vízmennyiséget log a vízműtől át­venni, így a fajlagos ivó víztermelés 190 liter. Páva perspektivikus vízigénye a lakosság és az ipar igényével együtt 26 300 m3. Ez a vízmennyiség a Tapolcaiői források teljes foglalásával a vízmű és az Ajkai Erőmű vízellátásának összehangolásával biztosítható. Tekintettel arra.hogv a pápai, valamint az aikai igények együttes, egyidejű kivétele esetén a Tapolca patakba maradó víz nem biztosítja a pa­takra támaszkodó ipartelepek vízigényét; a jövőben ezen üzemek vízellátását is a városi vízműről kell kielégíteni. A forrás megemelt igénybevétele miatt a meglévő 0 300 mm-es öntöttvas és az 0 150 mm-es a. c. vezetékek mellett a teljes vízmennyiség szállítására további 0 150 mm-es vezeték fektetése szükséges a forrásoktól a városig. Ezenfelül az elosztóhálóza­tot is bővíteni kell, mintegy 34 km hosszú új ve­zetékek fektetésével. A tározás, továbbá a hálózati nyomás biztosítására 1 db 2000 m3-es víztorony épí­tendő. A vízmű jövőbeni 26 300 m3 mennyiségű vízter­meléséből az ipar előreláthatólag 16 000 m3-t fog elvonni. A lakosság részére fennmaradó ivóvíz­mennyiség mintegy 200 liter bruttó fejadagot je­lent. Sopron ivóvízigénye a tervidőszak végén előre­láthatólag 13 000 m3-re emelkedik. Figyelembe véve a jelenlegi víztermelőtelepek kapadtását, azokból 5800 m3 víz szerezhető be a jövőben. A hiányzó 7200 m3 vízmennyiség az alábbi víznyerő helyek­ről biztosítható: Kőhidai vízműtelepről Liget pataki vízműről Huber forrásból Ágfalva—Bánfalva vízműről 4 150 m3/nap 1 500 m3/nap 1 050 m3/nap 500 m3/nap A vízmű bővítése során 19 km fővezeték, vala­mint 18 km hosszú elosztóhálózat fék tét-'se szüksé­ges. A tervidőszak végén tehát a városi vízmű ftsz- szesen mintegy 120 km hosszú csőhálózattal fog rendelkezni. A tározótérfogatot a jelenlegi 1600 m3-ről 4200 m3-re kell — új medencék építésével — bővíteni. A várható ipari vízelvonás 2800 m3, az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés tehát 1980-ig 200 literre fog emelkedni. Szombathely jövőbeni vízigénye 23 000 m3. A je­lenlegi vízmű 10 000 m3 vízmennyiséget tud a jö­vőben biztosítani; a hiányzó 13 000 m3-t előrelátha­tólag 15—20 db — 400 m mélységű kavicsrétegre telepített — kútból lehet beszerezni. A kutak vizét felhasználás előtt vas- és mamgántalanitani kell. Ugyancsak gondoskodni kell az északi, galériás víz­műtelep klórozásáról is. A vízmű fejlesztése során a csőhálózatot 100 km- ről 140 km-re kell bővíteni, a meglévő két víztorony 1250 m3-es térfogatát pedig e;gy új 3000 m3-es víz­torony megépítésével 4250 m3-re kell kiegészíteni. A szombathelyi üzemek a jövőben előreláthatólag 6000 m3 minőségi vizet fognak a vízműtől igényel­ni, így egy lakosra várhatóan. 200 liter fajlagos' ivó­víztermelés fog jutni. Tata város jövőbeni 3300 m3-es ivóvízigénye a Pokol és Angyal források hasadékrendszerére tele­pített 2 db úi forrásból, továbbá a meglévő Lop- resti forrásból elégíthető ki. A jelenlegi víztermelő­telepek között tehát csak a Lopresti forrás szerepel a város jövőbeni ivóvízellátásában, elsősorban tar­talék-, illetve csúcsvízműként. A vízműbővítés során 40 km hosszú csővezeték, továbbá 1 db 600 m3-es víztorony építését irányoz­tuk elő. Az egy főre jutó távlati napi ivóvízterme­lés — a 100 m3/nap mennyiségű ipari vízelvonást figyelembe véve — 110 liter. Tatabánya lakosságának, intézményeinek, továb­bá a vízműre kapcsolandó üzemek együttes napi perspektivikus vízigénye 19 400 m3. A meglévő víz­szerző helyekről 9000 m3 vízmennyiség termelhető ki biztonsággal a jövőben. A víztermelést tehát a tervidőszak folyamán 10 400 m3 mennyiséggel kell növelni. Erre legcélszerűbbnek a XIV. akna víztelenítése céljából létesített XlV/a jelű vízakna mutatkozik, melyből a geológusok számításai szerint 36 000 m3/nap mennyiségű — fertőtlenítés után vízellátás céljára felhasználható — bányavíz termelhető ki. Tekintettel arra, hogy a vízakna elsődleges feladata a környező bányák víztelenítése lesz, a kitermelt vizet a vízmű a bányától veszi át. Amennyiben a fenti akna nem váltaná be a hoz­záfűzött reményeket, úgy a XV/b jelű akna is szá­mításba jöhet. Ennek hátránya, hogy az itt kiter­286

Next

/
Thumbnails
Contents