Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

gyárak és üzemek száma 12. Ezenkívül a parkok, utcák, sportpályák öntözése, sőt egyes építkezések vízellátása is e rendszerről történik. Az új kis-dunai ipari vízmű szivattyútelepe jelenleg a végleges ka­pacitás 42 %-át, azaz napi 15 000 m3-t termel. A Győri Szeszgyár 1960 októberéig csak ivóvizet vásárolt a közműtől, míg ipari vizét részben mély­fúrású kútjából, részben tisztítatlan Duna-vízből biztosította. 1960. év végén leállította a dunai vízkivételt és csatlakozott a város ipari vízmüvé­nek hálózatához, melyből napi 3 820 m3 vízmennyi­séget vásárol. Saját kútjából 400 m3-t termel. A be­szerzett víz legnagyobb részét hűtésre használja. A W. Pieck Vagon- és Gépgyár ivóvízellátásáról 2 db artézi kútja segítségével részben saját maga gondoskodik, míg ipari vizét a városi ipari vízmű hálózatáról veszi. Saját víztermelése 880 m3, a vá­sárolt ipari víz 4 860 m3. A gyár II. és III. sz. üze­me a Győri Erőműtől 810 m3 ipari vizet kap. Ivó­víz hiányában az üzemi fürdőket is ipari vízzel táp­lálja, ami közegészségügyileg tűrhetetlen. Az ipari víz legnagyobb része (5130 m3) hűtővíz. A Richards Finomposztógyár 3 800 m3/nap víz- szükségletét részben saját ásott kutakból (1 200 m3 nagyon kemény víz), részben mélyfúrású kút- ból (700 m3 vasas, szénhidrogénes víz), részben pe­dig a város ivó- (160 m3), illetve ipari vízhálózatá­ról (1740 m3) biztosítja. A vízvisszaforgatás meny- nyisége napi 100 m3. A Győri Textilművek 2 db mélyfúrású kútból (1 260 m3), továbbá városi ivó- (260 m3) és ipari vízhálózatból (1 000 m3) szerzi be 2 520 m3/nap víz­mennyiségét. Ha tiszta ipari vizet kapna, úgy 100 m3'nap városi ivóvizet szabadíthatna fel, mivel ek­kor saját (kisebb keménységű) artézi kútjáról ol­daná meg a gyár ivóvízellátását. A mélyebb ar­tézi kút magnézium tartalma miatt ivásra alkal­matlan vizet szolgáltat. Az ipari víz az Ajkai Tim­földgyár vörös iszap szennyezése miatt néha vas- oxidos, ilyenkor az üzem jóval több városi ivóvizet használ. A már egyszer felhasznált víz szennye­zettsége miatt még egyszer nem használható fel. A Győri Növényolajipari V. a városi ivóvízen (150 m3) felül nagyobb mennyiségű (2 500 m3) sa­ját termelésű tisztítatlan Duna-vizet használ hűtés céljára. Napi vízfelhasználása a visszaforgatott 160 m3/nap mennyiségű vízzel együtt 2 810 m3. A Győri Hűtőipari V. 5 db kútjából az Iparcsa- toma melletti kavicsrétegből 2 880 m3/nap meny- nviségű igen kemény (22—35 nkf) vizet termel. A kondenzátorok hűtésére használt 2 280 m3/nap mennyiségű használt víz 20 C° hőmérséklettel je­lenleg további hasznosítás nélkül távozik el az üzemből. Az Erőmű 39 000 m3/nap felszíni vizet vesz ki az Iparcsatornából, melyet szűrés után elsősorban kondenzátor hűtésre használ fel. Ugyanebből lá­gyítja kazántápvizét is, mely igen körülményes, mivel a víz keménysége 20—50 nkf között ingado­zik. Kellemetlen jelenség a berendezésékben igen nagy mennyiségben elszaporodó kagyló és moszat. Emiatt az üzem kazántápvizét a városi ipari vizr- műhöz csatlakozva tervezi beszerezni. A tározó víz 25 C° hőmérsékletű, további felhasználásra alkal­matlan. Az erőmű látja el az ún. ágyúgyári üze­meket is tisztítatlan ipari vízzel, napi 3 000 m3 mennyiségben. Mivel a gyár sem vizét tisztítani, sem kapacitását növelni nem tudja, a városi ipari vízműhöz kíván, a jövőben csatlakozni. Esztergom. A város területén lévő jelentősebb ipari üzemek vízellátását a közmű biztosítja. Az ipari üzemek a felszabadulás előtt magánkézben voltak, fejlődésük az államosítás után évről-évre fokozatosan következett be. A város nyilvántartott ipari üzemeinek frissvíz igénye 1 900 m3, melyet teljes egészében a városi vízmű elégít ki. Komárom. A városban levő ipari üzemek vízszük­ségletük nagy részét saját víztermelőtelepekből biz­tosítják. Komáromban négy nagyobb ipari vízfo­gyasztású üzemet tartunk nyilván, melyek együttes frissvíz igénye 3 000 m3/nap. Ebből 1 250 m3-t fel­színi vízmű, 50 m3-t talajvíz kút, 700 m3-t mély­fúrású kutak biztosítanak, míg a városi vízmű 1 000 m3 napi vízmennyiséggel támogatja az üzemeket. A Lenfonógyár 200 m3/nap ipari vízhiánnyal küzd. Az ipartelepek csőhálózatának hossza kb. 3 km. Táro­zásra 2—2 db alacsonyszintű medence, illetve víz­torony, továbbá 1 db 1 600 m3 befogadóképességű tározótó szolgál. Tekintettel Komárom, Szőny és Almásfüzitő ivó- és ipari vízellátási nehézségeire, felmerül az, a terv, hogy a települések vízellátását közös dunai felszíni vízkivételi műről kellene biztosítani. Kőszeg textilipara hosszú múltra tekint vissza. Az ipari vízszükségletet mind a múltban, mind a jelenben a Gyöngyös műcsatorna (malom-csatorna) biztosítja. Három nagyobb vízfogyasztású ipari üze­met tartunk Kőszegen nyilván, melyeknek együt­tes napi frissvíz igénye 1 180 m3, ebből öt ipari víz­mű 980 m3-t, a városi vízmű 200 m3-t biztosít. A három üzem naponta 960 m3 felszíni és 20 m3 talaj­vizet termel. Az ipari minőségű vízben egyelőre nincsen hiány, valamint az Ausztriából érkező víz minősége ellen sem emelhető kifogás. Az ipartele­pek csőhálózata tulajdonképpen belső hálózat, mivel az ipartelepek mindegyike a Gyöngyös műcsatorna mellé települt. Tározásra 1 db 10 m3-es víztorony szolgál. Mosonmagyaróvárra a Lőporgyárat az első világ­háború idején a könnyen kielégíthető nagy vízigény miatt telepítették. Ennek leszerelése után kapott he­lyet a gyár épületében a mosonmagyaróvári üzemek legnagyobb része, sőt maga a vízmű is. A vastag, bővizű kavicsrétegre a gyáron belül több vízmű­rendszert telepítettek, a többi üzem is hasonló hid­rológiai adottságokkal rendelkezik. A nyolc nagyobb vízfogyasztó üzem egységesen e kavicsból veszi 'ki összesen, 15 000 m3/nap vizét, ezenkívül a közműtől is vásárolnak 2 000 m3-t. A közmű még e mennyiség többszörösét is bősége­sen ki tudja szolgálni a lakosság vízellátása mel­lett. A Timföld és Műkorundgyár 11 500 m3/nap mennyiségű vizet termel, ezenkívül 350 m3 meny- nyiséget a városi vízműtől vesz át. A saját kutak köziül a műkorund és kazánkutak jóminőségű vi­zet termelnek, míg a tárolótó melletti kutak vize mérges lúgokkal fertőzött. Utóbbiak hozama a tó 277

Next

/
Thumbnails
Contents