Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
kalmas a tógazdasági pontytenyésztésre, azit a Sárosfői tógazdaság 54 éves üzeme is mutatja. A terület gyorsan fejlődő iparvidékeinek ellátása megkívánja a hal termelés fejlesztésiét. Az öntözés fejlesztése e területen sem lehetséges tározás nélkül. Kézenfékvő olcsó megoldás tehát az öntözővíz emeltvizű halastavakban való tározása, mert így a komplex vízihasznosítással a tó építési költsége csökkenthető. A Rába vízrendszer Vas megyei területén az 1 főre eső évi halhúsfogyasztás olyan kicsi, hogy azt számszerűleg kifejezni nem is érdemes. Ez a sajnálatos tény abból adódik, hogy e területen haltenyésztést egyáltalában, nem folytatnak, a kereskedelem pedig számottevő mennyiséget nem tud beszerezni. A haltenyésztés lehetőségei kisebb völgyzárógátas tavak építésével van adva és ezek kiihasz- nálása népgazdasági és közélelmezési célból szükséges. 1.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A természetes vizek halhozamának növelését elsősorban a halas vizeinkbe helyezkedő ivadékpótlás mennyiségének növelésével és a tenyészállomány szaporításával és a saját ivató-helyek szaporításával érhetjük el. A Vas megyei területeken, a természetes vizek fokozottabb halászati hasznosítására aránylag kevesebb lehetőség van. Veszprém megyében a Bakony hegyi patakjainak pisztrángivadékkal való fokozottabb benépesítése indokolt. 1.32 A TÓGAZDASÁGOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A növekvő halhúsigény kielégítése főleg újabb tógazdaságok létesítésével, másrészt a régiek fejlesztésével oldható meg, utóbbinak pedig előfeltétele a táplálóvizek újabb tárolásának, vagy a régiek vízszinének megemelése útján történő biztosítása. A tógazdaságok fejlesztése már csak az ivadék- nevelés szempontjából is szükséges a természetes vizek halállományának növelése érdekében is. 1.33 JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az előzőekben ismertetett okokkal egybehangzóan bizonyítva van és főleg az újabb tárolótavak létesítésével biztosítható a járulékos hal tenyésztés. A Vas megyei területeken a járulékos haltenyésztés az öntözővizek tarozásával nagyobb költségek nélkül megoldható. Számottevő lehetőség még az ikervári erőmű üzemvizének biztosítására kialakított Rába holtág, valamint az ikervári és csöröt- nöki erőművek üzemvízcsatomája. Az 1. sz. Vízgazdálkodási Keretterv működési területén. rizstelepek nincsenek és minhogy a rizstermelésre alkalmas zónán kívül esik, a jövőben előreláthatólag nem is lesznek. 2. A HALÁSZATI HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapja 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Legelső Vízgazdálkodási Keretterv volt az, amelyet a VIZITERV 423 munkaszám alatt 1954-ben készített és amely a természetes és mesterséges vizek halászati fejlesztésén kívül kitért még a komplex vízgazdálkodású síkvidéki tározók építésére is. Ez a Keretterv a tógazdaságok területét 40 000 ha- ra kívánta felemelni a síkvidéki tározókkal együtt, amelyből _16 300 ha teljes értékű új halastó volt tervbe véve. A halászat fejlesztésével továbbá a következő tervek foglalkoztak: a) A halászat 15 éves terve, melyet 1957-ben készítettek. Ez a perspektivikus terv foglalkozott egyrészt a természetes vizek halászatával, rámutatva az egyes halászati szövetkezetek fogási eredményeire, továbbá részletezte a tógazdaságok fejlesztését, végül irányelveket adott a további fejlesztésre. b) A Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények Hl/f. Fejezete is részletesen ismerteti az egyes területek halászatának múltját, jelenlegi állapotát és fejlesztési lehetőségeit. c) A VITUKI 1959-ben készült regionális terve szintén feldolgozta mind a természetes vízi, mind a tógazdasági halászat adatait. Ismertette a halászat akkori helyzetét és a területek fejlesztési lehetőségeit. d) Az OVF Vízhasznosítási Osztálya 1960-ban elkészítette a Mezőgazdasági Vízhasznosítás 20 éves távlati tervét az 1960—1980. évi időszakra, amely részletesen tárgyalja a tógazdaságok és a síkvidéki tározók kiépítését. Eszerint a Duna vízrendszerében 14 700 ha, míg a Tisza völgyében 34 000 ha, vagyis összesen 48 700 ha új halastó épülne a következő 20 év alatt, amely a korábban üzemelt tavakkal együtt kereken 64 706 ha tógazdaságot eredményezne. e) Az F. M. Halászati Felügyelőség 1960 évben 3 változatot dolgozott ki a halászat második ötéves és a távlati 20 éves tervére vonatkozólag. 262
