Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
terjes haltartásra, az erőmű horgászai részére használják. Környén a 29 hektár terjedelmű Nagytó a Fel- szabadulás Állami Gazdaság öntözővizének; tárolására és horgászat céljára szolgál völgyzárógátas elrendezésében az Által-ér vizéből. A község és a vasút között terül el. Völgyzárógátján közlekedő út vezet. A tó vize részben a Bánhidai Erőmű tartalékvíz tárolására is szolgál. Vérteskethelyen a Petőfi Mg. Termelőszövetkezet három évvel ezelőtt helyreállított egy régi, de eddig használaton kívül álló megrongált 2 hektáros halastavat, völgyzárógátas elrendezésben. Kecskéden egy régi felhagyott malomvíztároló tavat 5 hektár terjedelemben horgászvíznek és ön- tözővízr-tárolásmak használ az Oroszlányi Sport- horgászegylet és a helybeli termelőszövetkezet, de műtárgyai rongáltak. Az Oroszlány—Kecskédi vízfolyás táplálja. Oroszlány—Majk pusztai három egymás után beépített völgyzárógátas tó, melyek korábban malomvíz gyűjtésére1 szolgáltak összesen 7 hektár terjedelemben, jelenleg tisztán az Oroszlányi Horgászegylet sporthorgászat céljait szolgálja a Majki mellékérenOroszlányi Galambos pusztai halastavak 2 völgyzárógátas medencével ugyancsak az Oroszlányi Bányász Sporthorgász Egylet által 1959-ben helyreállítva, bányavízzel és forrásokból táplálva Oroszlány községtől nyugatra az Által-ér egyik mellék- völgyében, 2 hektár kiterjedésben. A Bokodi öreg-tó az Altal-ér keleti szélén és a bököd—oroszlányi úttól délre terül eh Egyetlen, mintegy 300 fm hosszú völgyzárógát duzzasztja vizét, mely régebben a töltés, alatt fekvő malom meghajtására szolgált. Víz felőli rézsűjét kőburkolattal látták el. Nagy zsilip biztosítja az árvizek lefolyását és a fenék kiürítését. A tavat nádasok szegélyezik. Az 1945. év utáni években a Halgazdasági Tröszt használta halastónak, utóbbi két év óta azonban az Oroszlányi Bányász Sporthorgász Egylet bérli. Víztartásával mellesleg dúsítják a gát alatt elhelyezkedett Oroszlányi Vízmű kútjainak vízszolgáltatását. Kiterjedése 32 hektár. A Kisbéri tó Kisbér község belsőségében terül el, északi szélén völgyzárógáttal határolva, melynek töltésében egy lecsapoló barátzsilip és egy közúti hidas árapasztózsilip épült. A Víz-ér táplálja és a helybeli horgászegylet használja horgászat céljára, egyúttal azonban déli szélén fürdő is van. Terjedelme 2,3 hektár, de igen el van hínárosodva. Komárom megyében hosszú évekig fennálltak még a Bánhidai öregtó keleti oldalán az ún, Tükör tavak és Farkas halastavak, valamint a Síkvölgyi tavak, horgászat céljára, azonban azokat az utóbbi években bányászati okok miatt megszüntették. Megszűnt azonkívül az első világháború után a Corchus Béla által még a század elején épített esztergomi tógazdaság is. Győr-Sopron megyében csak két mesterséges halastó van, mégpedig a fertőrákosi tavak, melyek a Soproni Állami Gazdaság tulajdonában vannak és a Győri Előre Halászati Termelőszövetkezet vá- mosszabadi tava. A fertőrákosi tógazdaság három medencéjét a Rákos patak és a Malom patak vize táplálja, Völgyzárógátas elrendezésűek, legalsó gátjával közvetlenül Fertőrákos község belsőségének nyugati széléhez csatlakozik. Mindhárom zárótöltésben egy-egy lecsapoló zsilip és árapasztó van beépítve. Legfelső tavának a Rákos patak felől való táplálására három nyílású elosztózsilip van beépítve. A legfelső tó két elágazó völgybe nyúlik. Alsó tavához teleltető medencék csatlakoznak. Kiterjedése 10,4 hektár. A Vámosszabadi halastó az ott keresztül folyó kiszélesedett belvízcsatorna mentén létesült. A tó a belvízcsatorna magas tavaszi vízállása idején feltölthető és az őszi kisvízállás alkalmával lecsapolható. Terjedelme 4 hektár. A legrégebbi halastó az Ikervár község határában húzódó ikervári vízierőmű csatornájának anyagárkában létesült 1926-ban 6,6 ha összterülete tel, négy egységben. Vízellátását a mellette húzódó főcsatornából oldották meg. A tavakat 1945-ig a Battyhány uradalom, kezelésében üzemelték, 1945 után pedig az Ikerváron alakult tsz vette át és üzemelte. A tsz a művek fenntartására azonban nem fordított gondot, így azok az idő folyamán tönkrementek. 1056-ban a tsz feloszlott és a tavak állaga még tovább romlott. A tavakat 1958-ban a MOHOSZ vette át és két tóegységet felújított, a régi faműtárgyakat beton műtárgyakra építette át és a felújított tavakban jelenleg is ivadéknevelést folytat. A másik két tóegység felújítását is tervbe vették már, azonban arra anyagi eszközök hiányában még nem került sor. Nicken a Rába mellett a MOHOSZ-nak 0,8 ha-os ivadéfcnevelő tava van. A vízrendszer területén ma is létezik másik halastó, 1929-ben Keléd község határában 2 egységben 9,8 ha összterülettel létesült. Mindkét tóegység völgyzárógátas, amelyeken barátzsálip és árapasztó műtárgyat építettek. A tavak üzemvizét a téli csapadékok és a völgy mélypontján haladó Mosó patak biztosítja. A patak felső szakaszán lévő forrásokat kell kitisztogatná. A tavakat 1945-ig a nagybirtokok felosztásáig üzemelték, utána azonban a tsz-ek megalakulásáig üzemen kívül volt. Az 1955- ig terjedő időben a halastó művei erősen megrongálódtak és a tavak feliszapolódtak. 1955-ben a megalakult tsz vette kezelésbe, a művek egy részét felújította, azonban a karbantartást elmulasztotta, így a tavak mégj óbban feliszapolódtak és a művek tovább rongálódtak. 1958-tól a tavakat egyáltalán nem üzemelik. Felújítás esetén gazdaságosan volna üzemelhető. A vizsgált Veszprém megyei területen régi tógazdaság csak egy volt, a Sárosfői tógazdaság a Kígyós patakon. A tógazdaságot az Országos Halászati Felügyelőség tervezte. Épült 1908-ban, 6 tóból, 4 teleltetőbői, egy ivótóból áll. Ma is üzemel a Haltröszt kezelésében, Eléggé feliszapolt tó, felújítása célszerű lenne, tekintettel a közel 6 évtizedes üzemre. A Kislőd Vörös Csillag Tsz. halastava 1954-ben épült. A kis tó már az üzemvízszintig feliszapoló- dott, jelezve, hogy az erózió e területen mekkora 259
