Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

felelően, a tsz szocialista nagyüzem kialakulásával, a nagyobb terméseredményeket és a termelés biztonságossá tételét — a fenti előadásnak megfelelően — csakis az öntözés kifejlesztésével lehet elérni. A Kisalföld, a Rábaköz vidéke, a múltban fejlett állattenyésztéssel rendelkezett. Ezen hagyományoknak megfelelően a szocialista nagyüzemi gaz- dálkodás mellett még fokozottabban megvan a lehetősége annak, hogy az állattenyésztést még magasabb fokra, fejlesszék. Ennek elengedhetetlen követelménye, hogy öntözéssel a szükséges takarmánybázis kialakítható legyen, valamint ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági feldolgozó iparnak szükséges nyersanyagokat ezek a gazdaságok biztosítsák.

Az öntözővíz szennyeződése, az Ikva patak és a Kenyérmezei, valamint az Unyi patak tekintetében vetődik fel. Ezen vízfolyások főleg ipari derí- tetlen szennyvízbebocsátás következtében olyan mérgező anyagokat tartalmaznak, melyek főleg a

leveles növények fejlődésére és fogyasztására hatnak kedvezőtlenül.

Az öntözés fejlesztése azonban nemcsak a mező- gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódik szervesen, hanem az egyéb népgazdasági ágak fejlődéséhez is. E két célkitűzés végrehajtásához feltétlenül szükséges a korszerű mezőgazdasági gépek, a megfelelő mennyiségű műtrágya biztosítása, ezért az öntözés fejlesztésével e két iparágnak is nagymértékben fejlődnie kell. Az öntözés fejlesztésével egyidőben meg kell oldani az üzemeléshez szükséges szakká- der-képzést is.

Az öntözés fejlesztésének végrehajtásával megoldható lesz a lakosság növekvő igényeinek kielégítése és a nagyobb terméseredmények következtében az egyes termékek árát csökkenteni lehet. Az állattenyésztés fejlesztésénél pedig feltétlenül meg kell említeni, hogy megnövekednek az exportra kerülő mennyiségek is.

2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

Az 1. sz. Észak-Dunántúli Vízgazdálkodási Keretterv VI. fejezetének megírásához elsősorban a Vízügyi Igazgatóságokon fellelhető vonatkozó anyagot használtuk fel. Figyelembe vettük a korábbi évek. során készített statisztikai adatokat és az ezekből kiolvasható öntözés-fejlesztési irányokat a tervkészítésénél alkalmaztuk. Ezen túlmenően mezőgazdasági és üzemtechnikai szempontból segítséget nyújtott munkánkhoz a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia és a Lajta,—Hansági Állami Gazdaság együttes tudományos ülésszakának előadásainak és beszámolóinak gyűjteményes kiadása, valamint a Magyar Tudományos Akadémia öntözési konferenciájának tanulmányait tartalmazó kiadás. Felhasználtuk továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság győri csoportjának rendezésében lefolyt öntözési ankét előadásait. Műszaki vonatkozásban az Igazgatóság sokéves megfigyelései mellett, különösen a rendelkezésre álló vizek számbavétele során a VITUKI tudományos kutatásait is tekintetbe vettük. Ugyancsak a tervkészítés munkáját segítette elő az a sok szak-folyóirat, cikk, amely egyrészt a Vízügyi Közlemények, másrészt a Hidrológiai Közlönyben jelent meg. Az 1. TVK öntözésfejlesztésével kapcsolatos legfontosabb kiadványok, cikkek, könyvek és tervek az alábbiak:

VITUKI: Magyarország vízkészlete II. vízfolyásainak minőségi számbavétele, 1957., Kisvízfolyások 1961., öntözések talajvízkutakiból a Kisalföldön 1962.

Arany Sándor: A belvizek öntözésre való fel- használása, Vízügyi Közlemények 1956/11.

Öntözőrendszerek és öntöző telepek tervezési irányelvei (OVF) Szakmai szabvány, 1960.

Mayer János: Az öntözésről. FM. kiadvány, 1931.

Sajó Elemér—Trümmer Árpád: Üjabb tanulmányok az öntözésről, 1933. Vízügyi Közlemények, 1958/3. 1960/3.

Hidrológiai Közlöny, 1958/1. és 1961/1.

Magyar Tudományos Akadémia öntözési konferenciája, tanulmányai 1961.

Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia és a Lajta—Hansági Áll. Gazd. együttes tudományos ülésszakának előadásai, 1961.

Vízügyi Tervező Iroda: Kis-Rába főcsatorna alapdokumentációja, 1962.

Hanságfejlesztésd terv, 1962.

A vízgazdálkodási körzet öntözhető területeihez szükséges víz beszerzése a Győr-Sopron megyei területen általában nem ütközik nehézségekbe. Szinte korlátlan vízkészlet áll rendelkezésre a Dunában és a Mosoni-Dunaágban az egész Hanság vízgazdálkodása a Nicki gátnál történő vízkivétellel kívánság szerint szabályozható. Mindezek mellett a Szigetköz legnagyobb részén és a Kisalföld északi és keleti felében országosan a legjobb lehetőségek vannak a felszínalatti vízkészlet hasznosítására. Legkedvezőtlenebb a helyzet a Vas megyei területen. A Rába melletti öntözések vízellátása ugyan mindenkor biztosítottnak látszik, de az egyéb helyeken tervbe vett öntözések — kivéve a Pinka patak melletti területeket — általában csak tározók építésével valósíthatók meg. Nagyjából hasonló a helyzet a Marcal völgyében is, ahol csekély kivétellel szintén csak tározók építésével biztosítható az öntözővíz. Magában a Marcal folyóban is korlátozott a számbavehető öntözővíz mennyisége, s így ennek megfelelően kellett az öntözhető terü235